A sterilizáció latin eredetű kifejezés, jelentése: megfosztás a fogamzó- vagy megtermékenyítő képességtől. A sterilizáció műtéti úton történik, lényege a megtermékenyülés folyamatában szerepet játszó férfi és női ivarsejtek egymásra találásának megakadályozása, amit a nőknél a petevezetékek átjárhatóságának megszüntetésével érnek el.
A műtét végleges megoldást jelenten, vagyis visszafordíthatatlan. A női sterilizációt nőgyógyász szakorvos végzi.
Művi meddővé tétel
A női sterilizáció (sebészi fogamzásgátlás) a fogamzó-képesség végleges megszüntetését jelenti. Csak azoknak a személyeknek javasolható, akik már nem terveznek több gyermeket. A sebészi fogamzásgátlás a jelenleg ismert leghatékonyabb fogamzásgátló módszer. Egyszeri, veszélytelen sebészi beavatkozást jelent, amelynek elvégezhetőségét Magyarországon törvény szabályozza.
A sterilizáció indokolt lehet olyan esetekben is, amikor a magzat veleszületett fejlődési rendellenességének fokozott kockázata áll fenn (magas ismétlődési kockázatú genetikai betegségek, magzatkárosító gyógyszerek szedése, alkoholbetegség, kábítószer-használat stb.), vagy ha minden egyéb fogamzásgátló módszer eredményes használhatósága komoly gondokba ütközik. A meddővé tétel rendszerint nem befolyásolja a nemi életet.
Női sterilizáció
A nők számos fogamzásgátló módszer közül választhatnak nem kívánt terhesség elkerülésére. Léteznek visszafordítható, vagyis nem végleges (reverzibilis) módszerek – fogamzásgátló gyógyszerek, implantátumok, tapaszok, hüvelygyűrűk, méhen belüli eszközök stb. –, de azoknak, akik már biztosan nem szeretnének gyermeket, jó megoldás lehet a műtéti úton történő művi sterilizáció.
A női sterilizáció lényege a petevezetékek elzárása. Az eljárás során a hasüregben a két petevezeték folytonosságának megszakításával megszüntetik az átjárhatóságot, az akadályoztatás miatt a megtermékenyülés nem jön létre, ezért a pároknak többé nincs szükségük más fogamzásgátló módszer alkalmazására. A műtét nagy biztonságot nyújt, de fontos tudni, hogy elenyésző esély továbbra is marad a teherbe esésre, mert előfordulhat, hogy a petevezeték spontán módon újra átjárhatóvá válik az ivarsejtek számára.
Ha a műtét elvégzését követően a nő meggondolja magát, és mégis szeretne gyermeket, akkor megpróbálható az eredeti állapotot helyreállító műtét elvégzése. Ennek sikeressége azonban rendkívül alacsony, és növekszik a méhen kívüli terhesség kockázata is. Ezért a beavatkozás elvégzése előtt fontos tisztában lenni az eljárás kockázataival, az előnyeivel és hátrányaival. A sterilizáció elvégzése nem akadályozza meg egy esetleges lombikprogramban való részvételt.
Lásd még: Mesterséges megtermékenyítés
A női sterilizációnak nincs negatív hatása a szexuális életre: nem csökkenti a nemi vágyat, nem érinti a női nemi hormonok termelődését, a menstruáció továbbra is megmarad.
A műtét menete
A műtéti előkészítés során az alábbi vizsgálatokat minden esetben elvégzik:
- nőgyógyászati vizsgálat;
- aneszteziológiai vizsgálat;
- laboratóriumi vizsgálat,
- mellkas röntgenvizsgálata.
A műtét általános érzéstelenítésben (altatás) vagy egyéb érzéstelenítésben (lumbális vagy epidurális fájdalomcsillapítás) történik, és 20-30 percet vesz igénybe. Rendszerint egy éjszakai kórházi tartózkodás szükséges. A beavatkozást végezhetik laparoszkópos (hastükrözéses) módszerrel (ld. még Laparoszkópia), vagy ha az valamilyen ok miatt – például korábbi nagy hasi műtét – nem kivitelezhető, akkor hasi feltárásos módszerrel (laparotómia). Sokszor egy más okból végzett műtét (például császármetszés) során végzik el utolsó lépésként.
A laparaszkópos műtéti technika lényege, hogy nincs szükség több centiméteres vágásra. A beavatkozás során három kis metszést ejtenek a has bőrén. Az egyiket általában a köldöknél vagy annak közelében, melyen keresztül egy műszer segítségével széndioxiddal felfújják a hasüreget a jobb hozzáférhetőség érdekében. A másik vágást a bikinivonalon ejtik, ahova csöveken keresztül műszereket juttatnak be a hasüregbe távcsővel együtt, majd elvégzik a petevezetékek lezárását.
A laparoszkópos műtéti módszer előnyei az alábbiak:
- kis műtéti megterhelés;
- rövidebb kórházban töltött idő;
- gyors felépülés;
- szebb esztétikai eredmény.
A petevezetékek lezárására – mindkét típusú beavatkozás esetén – többféle módszer létezik:
- a petevezetékek lekötése;
- a petevezetékek átvágása;
- koaguláció – a petevezetékek falát gyenge elektromos árammal hőhatásnak teszik ki, amitől a szövetek elhalnak;
- a petevezetékek leszorítása műanyag vagy fém csatokkal;
- a petevezetékek elzárása rugalmas gyűrűk felhelyezésével.
A női sterilizáció szövődményei
Mint minden orvosi beavatkozásnak, a sterilizációs műtétnek is lehetnek kedvezőtlen következményei, de a szövődmények ritkák.
A műtét utáni általános tünetek az alábbiak lehetnek:
- fájdalom, rosszullét, émelygés;
- has vagy váll fájdalma;
- vérzés;
- a seb fertőzése;
- hegesedés a bőrön;
- sérv kialakulása a hegben;
- vérrögképződés a lábban vagy a tüdőben.
A laparoszkópos műtétek speciális szövődményei az alábbiak lehetnek:
- a bél, a hólyag vagy az erek károsodása;
- sérv kialakulása a vágás közelében (ld. még Sérvek);
- tüdőtágulat (emphysema);
- a női szervek vagy a húgyhólyag fertőzése (ld. még Húgyhólyaggyulladás).
Mit tehet női sterilizáció esetén?
A műtét után javasolt 1-2 nap pihenés, illetve szükség esetén a fájdalom csillapítása. Általában egy hét után lehet elkezdeni a rendszeres testmozgást, ami elősegíti a mielőbbi felépülést.
A sterilizáció igen hatékony eljárás, azonban igen ritkán előfordul a petevezetékek spontán helyreállása (rekanalizáció). Ezért vérzéskimaradás esetén gondolni kell a terhességre, az erős alhasi fájdalom pedig méhen kívüli terhességre is utalhat.
Az életkörülmények megváltozása miatt néha a sterilizációt követően szükségessé válhat a termékenység helyreállítása. Erre lehetőség nyílik az asszisztált reprodukciós módszerek alkalmazásával.
Jogszabályi háttér
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;
- 25/1998. (VI. 17.) NM rendelet a művi meddővé tételről.