A vaginitis (hüvelygyulladás) gyűjtőfogalom, amely különféle típusú hüvelyi fertőzést, gyulladást, irritációt foglal magában.
A betegség tünetei a hüvelygyulladás fajtájától függnek, de a nők többnyire hüvelyi viszketést, fájdalmat és kellemetlen szagú folyást tapasztalnak. Az időben diagnosztizált hüvelygyulladás teljes mértékben gyógyítható.
A hüvelygyulladás típusai:
- bakteriális vaginózis,
- gombás fertőzés,
- trichomoniasis,
- hüvelyi atrophia (sorvadás) következtében kialakuló gyulladás.
A vaginitis főbb tünetei
A hüvely (vagina) cső alakú, rugalmas, izmos szerv, amely a méhnyakat köti össze a külső nemi szervekkel. A hüvely saját baktériumflórával rendelkezik, amely a kórokozók megtelepedését akadályozva véd a fertőzésektől. Az egészséges hüvelyváladék kis mennyiségű, szagtalan és áttetsző vagy fehér színű.
A gyulladást a hüvelyváladék megszaporodása, színének, állagának változása jelzi, bár a betegség bizonyos esetekben tünetmentes is lehet. A hüvelyi folyás jellegéből, szagából, pH-értékéből következtetni lehet a hüvelygyulladás típusára: bakteriális vaginózis esetén a szürkésfehér színű váladék szaga hasonlít a hal szagára, gombás fertőzés esetén darabos, bő, sűrű folyás a jellemző, trichomoniasis esetén a váladék általában habos, sárgás-zöldes.
A vaginitis legjellegzetesebb tünetei:
- fokozott hüvelyfolyás,
- elszíneződött, kellemetlen szagú hüvelyváladék,
- hüvelykörnyéki égő, viszkető érzés,
- alhasi, derék-, medencekörnyéki szúró, görcsös fájdalom,
- a vizeletürítés során égető érzés,
- hüvelyszárazság,
- fájdalommal járó közösülés,
- menstruációs zavarok.
A betegségen a nők nagy része kortól függetlenül több alkalommal is áteshet, de leggyakrabban a szexuálisan aktív életszakaszban jelentkezik.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a vaginitis tüneteit tapasztalja, forduljon mielőbb nőgyógyász szakorvoshoz a szövődmények megelőzése érdekében.
A vaginitis kiváltó okai
A vaginitisnek több kiváltó oka, illetve kórokozója lehet. Terjedhet nemi érintkezéssel is, de a gyulladást a szervezetben élő kórokozók aktivizálódása, a normál hüvelyflóra felborulása is kiválthatja.
A vaginitis kialakulásának okai:
- bakteriális vaginózis esetén: a hüvelyben lévő „rossz” baktériumok (egyes aerob és anaerob törzsek) kóros túlszaporodása miatti egyensúlyfelborulás;
- gombás fertőzés esetén: a hüvelyben lévő gombák (leggyakrabban Candida-fajok) túlzott felszaporodása miatt alakul ki;
- trichomoniasis esetén: a Trichomonas vaginalis egysejtű parazita okozza, amely általában szexuális érintkezés útján kerül a szervezetbe;
- hüvelyi atrophia esetén: változókorban vagy a petefészkek eltávolítása miatt a csökkent ösztrogénszint a hüvely sorvadásához, irritatív gyulladásához vezet;
- nem fertőzéses eredetű vaginitisek esetén: hüvelyi spray-k, illatosítók, fertőtlenítő hatású tusfürdők által kiváltott irritáció, allergiás reakció a hüvelyben.
Vaginitisre hajlamosító tényezők:
- gyakori partnerváltás,
- a partner ivarszerveit érintő fertőzés (idült prosztatagyulladás, húgycsőgyulladás,
- fiatal korban megkezdett szexuális élet,
- hormonális változások (fogamzásgátlók szedése, terhesség, menopauza),
- az intim testtájak rossz szellőzése (szoros, műszálas fehérnemű),
- az immunrendszer gyengülésével járó betegségek (leukémia, AIDS),
- kezeletlen cukorbetegség,
- közös fürdő-, illetve medencehasználat (fertőzött vagy túl erősen klórozott víz),
- a hüvely gyakori irrigálása (átöblítése).
A vaginitis szövődményei
Elhanyagolt fertőzés esetén a gyulladás kiterjedhet az egész szeméremtestre, egyes kórokozók a méh, a petevezetékek, a petefészek gyulladását is eredményezhetik. A tartós hüvelygyulladás növelheti a méhnyakrák kockázatát is.
A vaginitis szövődményei az alábbiak lehetnek:
- tályog kialakulása,
- a fertőzés továbbterjedése a belső női nemi szervekre (méh, petevezeték, petefészek),
- hashártyagyulladás,
- a szervezet kiterjedt gyulladása (szepszis),
- daganatos megbetegedések emelkedett kockázata (pl. méhnyakrák),
- endometriózis,
- meddőség.
A vaginitis diagnosztizálása
A vaginitis a jellemző tünetek alapján könnyen diagnosztizálható, de nagyon fontos a kiváltó ok tisztázása.
A pontos diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatokra lehet szükség:
- nőgyógyászati vizsgálat,
- kenet vétele a hüvelyből mikroszkópos vizsgálat céljából,
- mintavétel mikrobiológiai vizsgálata (tenyésztés, PCR-vizsgálat) céljából.
A vaginitis kezelése
Az időben észlelt és kezelt vaginitis jól gyógyítható. A kezelés módja a kiváltó októl – a hüvelygyulladás típusától – függ.
A kezelés történhet gyógyszeres kezeléssel: antibiotikummal vagy gombaellenes, gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, illetve helyileg alkalmazott kenőccsel, hüvelykúppal, tablettával. A hüvely fertőtlenítése a kezelés érdekében speciális oldattal végezhető (hüvelyöblítés). Idősebb nőknél ösztrogénkezelés is szóba jöhet.
Ha visszatérő hüvelyfertőzés esetén felmerül a szexuális úton szerzett megbetegedés lehetősége, akkor a partner kezelésére is szükség van a teljes gyógyulás érdekében, amit urológus vagy bőrgyógyász végez.
A vaginitis megelőzése
A vaginitis kialakulása a legegyszerűbben életmódváltással előzhető meg.
A vaginitis megelőzésének módjai:
- monogám párkapcsolat,
- óvszerhasználat (különösen új vagy egyszerre több partner esetén),
- megfelelő intim higiénia, toalett utáni helyes tisztálkodás, irrigálás kerülése,
- illatosított, antibakteriális hatású tusfürdők, szappanok használatának kerülése,
- forró fürdők, meleg vizes gyógyfürdők, wellnessfürdők kerülése,
- a nemi úton terjedő fertőzések megelőzésére szolgáló védőoltások felvétele (HPV),
- évenkénti nőgyógyászati ellenőrző vizsgálat,
- a hüvelyflóra rendezése tejsavbacilusflóra-készítményekkel,
- pamut fehérnemű használata.
