Normálflóra

Az emberi szervezet több baktériumot, vírust és gombát tartalmaz, mint amennyi emberi sejtet. A mikrobiom (normálflóra) az emberi testben egészségesen is megtalálható baktériumok, archeák (ősbaktériumok), vírusok és gombák összessége, amelyekkel szervezetünk sejtjei együtt élnek.

A mikrobiom szerepe, illetve ennek összefüggése az egészséggel jelenleg is kiemelt kutatási téma a tudományos világban. A mikrobiom egy ismertebb alrendszere a bélflóra, azoknak a normálflóra tagoknak az összessége, amelyek többek között az emésztést és egyes vitaminok felhasználását segítik a gyomor-bél rendszerben. Azt is kimutatták, hogy bizonyos baktériumoknak a mentális egészség fenntartásában is fontos szerepük lehet.

A mikrobiom szerepet játszik az alábbi folyamatokban.

• anyatej emésztése: a csecsemők bélrendszerében először megtelepedő baktériumok, a bifidobaktériumok emésztik meg az anyatejben található cukrokat;
• rostok emésztése: a rostok erjesztésével rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, melyek a vastagbél egészségének fenntartásában fontos szerepet játszanak;
• tápanyagok felszívódása;
• epesavak, szterol vegyületek, xenobiotikumok (a szervezet számára idegen anyagok) feldolgozása;
• immunrendszer megfelelő működése;
• agyi folyamatok, mentális állapot szabályozása.

A vékony- és vastagbélben élő baktériumok olyan anyagok termelésében vesznek részt, amelyek az emberi szervezet egészségére hatással vannak (pl. B-vitamin szintézis, K-vitamin hasznosulása) – ezért a bélbaktériumok összetételének megváltozása magával vonhatja bizonyos betegségek kialakulását.

A mikrobiom károsodásával összefüggésbe hozott betegségek például az alábbiak:

• Crohn-betegség;
• colitis ulcerosa;
• Clostridium difficile fertőzés;
• irritábilisbél-szindróma (IBS);
• 2-es típusú cukorbetegség;
• metabolikus szindróma.

A bélflóra rengetegféle baktériumot tartalmaz. Vannak közöttük jótékony baktériumok, amelyek jótékony hatással vannak a szervezet egészére, és vannak rossz baktériumok, amelyek bizonyos körülmények között betegséget okozhatnak. A jótékony baktériumok szaporodása olyan gyors, hogy nem hagynak teret a kórokozó baktériumoknak az elszaporodásra, ezzel megvédik a szervezetet a betegséget okozó, patogén kórokozóktól.

Amint azonban valami miatt a jótékony baktériumok száma lecsökken (például antibiotikumkezelés hatására), a patogén baktériumoknak alkalmuk nyílik elszaporodni, amelynek következtében kialakul a betegség. Ezért a fertőző betegségek kezelése során nemcsak a kórokozók visszaszorítása fontos szempont, hanem a mikrobiom egyensúlyának visszaállítása is (lásd később).

Probiotikumok

A probiotikumok a természetes bélflórát támogató, élő baktériumokat vagy élesztőgombákat tartalmazó készítmények. Általában joghurtokhoz, kefirekhez adva vagy táplálékkiegészítő formájában lehet őket alkalmazni.

A probiotikumok szedésének bizonyos betegségek esetén, illetve különösen széles spektrumú antibiotikumkezelés után nagyon fontos szerepe lehet a bélflóra egyensúlyának helyreállításában – ezáltal megszüntethetik az antibiotikum okozta hasmenést vagy például az irritábilisbél-szindróma (IBS) bizonyos tüneteit.

A probiotikumok alkalmazásánál az alábbiakra érdemes odafigyelni:

• a termék tartalmaz-e elegendő mennyiségű baktériumot ahhoz, hogy hatékony legyen;

• a termék megfelelően van-e összeállítva ahhoz, hogy elérjen a bélrendszerig (a gyomorban a baktériumok a gyomorsav hatására elpusztulnak).

A probiotikumoknak a hasmenés megelőzésében/kezelésében betöltött szerepe még nem teljesen egyértelmű, de egyes vizsgálati eredmények alapján a probiotikumok szedésével csökkenthető az utazók hasmenéses tüneteinek súlyossága és időtartama, hasonlóképpen az antibiotikumok szedésével járó hasmenés kezeléséhez. Ez a hatás mindkét esetben akkor a leghatékonyabb, ha az utazás/antibiotikumkúra előtt kezdődött a probiotikum szedése.

Prebiotikumok

A prebiotikumok olyan emészthetetlen tápanyagok (növényi rostok), amelyek a bélrendszerbe jutva táplálékként szolgálnak a baktériumoknak. Ezek kedvező környezetet teremtenek számukra, és kedveznek a szaporodásuknak. A prebiotikumok számos élelmiszerben megtalálhatóak (például hagyma, fokhagyma és spárga).

A prebiotikumok táplálékkiegészítő formájában is megvásárolhatók, érdemes az inulin, oligofruktóz, galaktooligoszacharid, fruktooligoszacharid összetevőket keresni a csomagoláson. Probiotikummal kombinálva szinbiotikumnak hívják őket.

Étkezés a megfelelő bélflóra érdekében

A bélflóra egészségének támogatása érdekében az alábbiakat teheti:

• változatos táplálkozás;
• zöldségben, hüvelyesekben és gyümölcsökben gazdag étrend;
• fermentált ételek fogyasztása;
• prebiotikumtartalmú ételek fogyasztása;
• a csecsemők legalább 6 hónapon keresztüli anyatejjel való táplálása (amennyiben ez lehetséges);
• teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása;
• polifenolokban, antioxidánsokban gazdag táplálkozás.

Egészséges immunrendszer mellett a probiotikumok szedése nem jelent veszélyt a mikrobiom és a bélflóra alakulására. Az immunrendszert súlyosan érintő megbetegedések esetén (pl. HIV, transzplantációt követő immunszupresszív terápia, rosszindulatú daganat) probiotikum szedése előtt kérje ki kezelőorvosa véleményét.

Kapcsolódó tartalom: Mozgás hatása a bélflórára és az egészségre