A Rickettsia-fertőzésekért (rickettsiosis) a Rickettsiaceae családba tartozó, állatokról emberre terjedő kórokozók tehetők felelőssé, melyek jellemzően ízeltlábú hordozók (ún. vektorok) által okoznak megbetegedést. Az állatról emberre terjedő fertőzéseket zoonózisnak is hívják.
A Rickettsia-törzs tagjai pálca alakú baktériumok, melyek a kiserek falát alkotó sejteket fertőzik meg, amivel a kiserek gyulladását (vasculitis) okozzák. A kórokozók ezután képesek a sejteken belül szaporodni (ún. „intracelluláris” kórokozók). A baktériumok – az általuk okozott kórképek szerint – a „kiütéses tífusz”, a „foltos láz” és a „bozótláz” csoportba sorolhatók.
A Rickettsiák csoportjába tartozó legtöbb kórokozó fertőzött ízeltlábú vektor (pl. bolhák, tetvek, atkák és kullancsok) csípésével terjed az emberre, illetve fertőzött testnedvvel vagy széklettel történő érintkezéssel bőrsérülésen keresztül. Ritkán, az egyes Rickettsia-típusoknál a fertőzés a kórokozó belégzésével vagy szembe törlésével (a kötőhártyán keresztül) is kialakulhat.
A rickettsiosis főbb tünetei
Tífusz csoport
Járványos, kiütéses tífusz (flekktífusz): kórokozója a Rickettsia prowazekii, melynek az emberi szervezet a rezervoárja. A ruhatetű vagy a fejtetű a fertőzött ember megcsípésével fertőződik meg és viszi át a fertőzést másik emberre. A kórokozó a tetű csípését követően vakaródzással kerül az emberi szervezetbe. A flekktífuszra jellemző általános tünetek a bágyadtság, láz, fejfájás és rossz közérzet. A kiütések a hónaljtájon és a törzs felső részén jelennek meg. Később akár tüdőérintettség is kialakulhat, amely ritka esetben akár halált is okozhat.
Endémiás egértífusz: kórokozója a Rickettsia typhi, melynek gazdái a patkányok és az egerek, vektora a bolha. Ebben a formában a tünetek a fertőződést követő 1-2 hét után jelentkeznek láz, fejfájás, izomfájdalom, száraz köhögés formájában. A kiütések a törzsön jelennek meg.
Foltos láz csoport
Sziklás-hegységi láz: kórokozója a Rickettsia rickettsii. A fertőzés tünetei 2-14 nappal a kullancscsípést követően jelentkeznek hirtelen kezdettel. Tünetek lehetnek: magas láz (mely 2-3 hétig is eltart), hidegrázás, izomfájdalom, fejfájás, hányinger, hányás, fáradékonyság, étvágytalanság, hasi fájdalom, illetve jelentkezhet fényérzékenység, agyhártyagyulladás is. Emellett apró piros pöttyök jelenhetnek meg a boka- és csuklótájon, a tenyereken és a talpon, a kiütések később a törzsre is átterjedhetnek. A fertőzés 6. napján lilás színezetű kiütések jelennek meg, melyek már a súlyosabb stádiumot jelzik. Kialakulhat vese-, tüdő- és szívérintettség is.
Rickettsia-himlő: a Rickettsia akari baktérium által okozott fertőzés a fertőzött egératkák csípésével terjed. A tünetei enyhék, jellemzően 9-14 nappal a fertőzést követően jelennek meg és néhány napig vagy egy hétig tartanak. A bőrön száraz, megvastagodott, fekete közepű, pörkös kiütések jelennek meg, melyek hasonlóak a bárányhimlő kiütéseihez. Láz és fejfájás is társulhat a kiütések mellé.
Bozótláz csoport
Délkelet-Ázsiában jellemző forma, rezervoárjai a patkányok és a rágcsálók, melyek atkái terjesztik az Orientia tsutsugamushi kórokozót. A tünetek a fertőzés után 6-18 nappal jelennek meg magas láz, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomóduzzanat formájában. Lépmegnagyobbodás, köhögés, levertség is jelentkezhet, a kiütések a törzsön jelennek meg először, majd a végtagok felé terjednek.
Lövészárokláz (Wolhyniai láz, ötödnapos láz): a Rickettsia quintana baktérium a fertőzött tetű ürülékével bőrsérülésen keresztül jut az emberi szervezetbe és okoz megbetegedést. Tünete az általában 3-5 napig tartó láz, amit láztalan időszakok követnek. Fáradékonyság, általános rossz közérzet, hát- és végtagi fájdalom, piros kiütések jelentkezhetnek, valamint nyirokcsomó- és lépmegnagyobbodás is kísérheti.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben sok időt töltött a szabadban, erdőben endémiás területen (ahol gyakori a fertőzés előfordulása), és kullanccsal, bolhával, atkákkal találkozhatott, valamint felmerül a rovarcsípés gyanúja és a fenti tüneteket észleli magán, mielőbb forduljon háziorvosához vagy kezelőorvosához!
A rickettsiosis diagnosztizálása
A Rickettsia-fertőzést még a tapasztalt klinikusoknak is nehéz diagnosztizálni. A tüneteken és a helyi epidemiológiai adatokon túl PCR- és immunológiai vizsgálat segíthet a pontos diagnózis felállításában.
A rickettsiosis kezelése
Egyes rickettsiosisok gyorsan súlyosbodhatnak, ezért amint felmerül a fertőzés lehetősége, mielőbbi antibiotikum-kezelés szükséges, még a diagnosztikus vizsgálatok eredményének megérkezése előtt. Emellett tüneti kezelés (pl. lázcsillapítás) és ágynyugalom javasolt.
A rickettsiosis megelőzése
Minden életkorban fennáll a Rickettsia-fertőzés kialakulásának veszélye, ha endémiás területre utazik. A fertőzés kockázata a szabadban töltött idővel arányosan nő, és magasabb az év azon időszakaiban, amikor a fertőző vektorok életciklusuk alapján a legaktívabban táplálkoznak – de a világ bizonyos részein egész évben gyakoriak a megbetegedések.
Védőoltás csak a flekktífusz ellen áll rendelkezésre, ezért az endémiás területre utazóknak javasolt a rovarirtók használata, a kullancs-, bolha-, tetű- és atkacsípések lehetőségének minimalizálása (pl. megfelelő védőruházat, zárt cipő stb.), valamint az állatrezervoárok – kutyák, patkányok – kerülése.
A természetben töltött időt követő alapos önvizsgálat segíthet időben felfedezni a rovarcsípéseket. Ez különösen fontos a legyengült immunrendszerű emberek esetében, akiknél nagyobb eséllyel alakulhat ki súlyos megbetegedés.
Kapcsolódó tartalmak:
Kiütéses tífusz
