egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szociális viselkedési zavarok gyakori kórképek, a felnőtt lakosság kb. 10%-át érintik. Ezek a zavarok nem klasszikus betegségek, inkább kóros állapotok, klasszikus értelemben vett gyors gyógyulás nincs.

 

A  viselkedési zavarban szenvedő egyénnek a hétköznapi helyzetekre vonatkoztatott megoldási problémái vannak, azaz számtalan konfliktusba ütközik a kapcsolataiban, összességében a viselkedése eltér az elvárt kulturális és társadalmi normáktól.

 

A szociális viselkedési zavar főbb tünetei

A szociális viselkedési zavarok sokszínűek, nem egy meghatározott betegségről beszélünk, hanem csoportokról. Egy beteg több csoport jellemvonásait is magában hordozhatja.

 

Első csoport:

 

Őket különc, excentrikus személyiségvonások, a másokkal való kapcsolatok kialakításának nehézsége, mások által furcsának tartott viselkedési mintázatok jellemzik.

 

Második csoport:

 

Őket az érzelmek szabályozásának nehézsége, a más személyek iránti érzések gyakori váltakozása, mások által kiszámíthatatlan és zavaró viselkedési mintázatok jellemzik.

 

 

Harmadik csoport:

  • szorongásos személyiségzavarok,
  • rögeszmés-kényszeres,
  • függő (dependens),
  • elkerülő típusú személyek.

 

Őket az intenzív szorongás és félelemérzés jellemzi.

 

 

Az egyéb típusokba sorolják a passzív-agresszív, szenzitív, depresszív, irritábilis és hipertím személyiségzavarral küzdő embereket.

 

 

Fontos, hogy a beteg nem érzékeli reálisan a saját állapotát, gyakorta kerül emiatt konfliktushelyzetbe a családjával, esetleg munkahelyén kollégáival. A beteg éppen ezért a társadalom perifériájára szorul, gyakran keveredik bűncselekményekbe, szociálisan izolálódik. Sok esetben a beteg életében alkohol- és drogprobléma egyaránt megfigyelhető, érzelmi labilitásuk miatt öngyilkosságot is elkövethetnek.

 

Jellegzetes tünetek lehetnek a következők a különböző viselkedési zavarokban:

 

  • a tanulási motiváció zavara,
  • az alkalmazkodóképesség zavara,
  • félelem feladathelyzetekben,
  • a szemkontaktus kerülése,
  • hangulatingadozás,
  • szétszórt figyelem,
  • kötözködés,
  • visszahúzódás,
  • agresszív viselkedés,
  • hazudozás,
  • indulatosság,
  • kiszámíthatatlanság,
  • passzivitás,
  • öntörvényűség,
  • lopás, bűncselekményekbe keveredés.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Viselkedési zavarok esetén a beteg nem érzi magát betegnek, tehát magától nem fog orvoshoz fordulni, mindenképpen családtag vagy barát segítségére van szüksége. Amennyiben környezetében valaki esetében a fentebb felsorolt tüneteket észleli, mihamarabb forduljon orvoshoz, mert fokozott lehet öngyilkosság elkövetésének a kockázata.

 

A szociális viselkedési zavarok kiváltó okai

E betegségek hátterében több tényező állhat, pl. genetikai okok, hibás tanulási mechanizmus kora gyermekkorban, rossz szülői minta és következményes lelki fejlődési zavar, gyermekkori pszichotrauma, elhanyagolt életkörülmények. Mögöttes szerepük lehet konkrét testi betegségeknek is (pl. hormonális eltérések), de lehet más krónikus betegségnek is személyiségtorzító hatása (pl. daganatok, krónikus betegségek). Oki tényező lehet még központi idegrendszeri sérülés, agyvérzés, idegrendszeri gyulladás, egyes gyógyszerek tartós szedésének mellékhatása vagy alkohol-, drogfogyasztás.

 

A szociális viselkedési zavarok lehetséges szövődményei

A szociális viselkedési zavarok szövődménye lehet drogfüggőség, alkoholbetegség, akár öngyilkosság is, és számos pszichiátriai kórképpel szövődhet (pl. depresszióval, szorongással, pánikbetegséggel, szenvedélybetegségekkel).

 

A szociális viselkedési zavarok diagnosztizálása

A szociális viselkedési zavarokat pszichiáter szakorvosnak kell diagnosztizálnia, és el kell különíteni más betegségektől (pl. a borderline személyiségzavartól). (Lásd még: Pszichiáter). A pontos diagnózis felállítását segítheti, kiegészítheti fizikális vizsgálat, laborvizsgálatok, esetleges képalkotó vizsgálatok.

 

A szociális viselkedési zavarok kezelése

A viselkedési zavarok kezelésében súlyosságától függően gyógyszeres terápia és pszichoterápia is szóba jöhet. A cél minden esetben a tünetek enyhítése, a visszaesések megelőzése, az önkárosító és agresszív cselekedetek, bűncselekmények megelőzése. Javasolt az egyéni támogató terápia, családterápia, pszichoanalitikus terápia, csoportterápia, kognitív viselkedésterápia, pszichodrámacsoport.

 

A kezelési tervet pszichiáter állítja fel egyénre szabottan, és követi a beteget hosszú távon. Nagyon fontos a jó orvos–beteg kapcsolat és a kölcsönös bizalom kialakítása. A pszichoterápia történhet egyéni és/vagy csoportos formában. Fontos a tartós együttműködés.

 

Mit tehet szociális viselkedési zavar esetén?

Akár felnőtt, akár gyermek a szociális személyiségzavarban érintett, mihamarabb forduljon szakemberhez, és azzal működjön együtt tartósan.

 

Amennyiben gyermekkorú a szociális zavarban szenvedő, célszerű, ha a szülő alternatív megoldásokat kínál, helyes példát mutat, érthetően, világosan fogalmaz, reális célokat tűz ki. A nevelésnek következetesnek kell lennie, a negatív viselkedést nem érdemes megerősíteni. A nyugodt, pozitív, kiegyensúlyozott magatartás építő jellegű. Különböző segítő technikák állnak rendelkezésre, pl. játékterápia, zeneterápia, művészetterápia, amelyek foglalkoztató, esetleg közösségi játékok, és segítenek abban, hogy a gyermek félelmeit, érzéseit, konfliktusait megfogalmazza.

 

A szociális viselkedési zavarok megelőzése

Klasszikus értelemben megelőzni ez a betegségcsoportot nem lehet, mert kialakulása többtényezős folyamat (genetikai és környezeti tényezők együttes szerepe). Legfontosabb a különböző viselkedési zavarok időben való felismerése és a mihamarabbi orvoshoz fordulás.

 

Szociális viselkedési zavarok gyermekek esetében

Gyermekek és serdülők esetében gyakran megjelenő tünet az erőszakosság, agresszivitás, rombolás, nem tud alkalmazkodni. Jellemző a tanulmányi visszaesés, kiközösítés, iskolából való kimaradás, alkohol- és drogproblémák, lopás, önbántalmazás. Kezelésében lényeges a pszichoterápia, kognitív viselkedésterápia, az indulatok megfelelő kezelése, családterápia, a megfelelő szülői nevelési technikák elsajátítása.

 

Amennyiben gyermekénél a szociális viselkedés zavarait észleli, forduljon gyermekorvosához vagy a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálathoz.

 

KULCSSZAVAK
magatartászavar  |   személyiségzavar  |   érzelmi labilitás  |   konfliktushelyzet  |   problémamegoldás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít