Az orvostudomány és a genetika területén az utóbbi évtizedekben hatalmas áttörések történtek, amelyek segíthetnek jobban megérteni, miért alakulnak ki egyes betegségek, és hogyan lehet ezeket időben felismerni és kezelni. Az egyik ilyen áttörés a BRCA1 és BRCA2 gének felfedezése volt, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak bizonyos típusú rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatában.
A BRCA-mutációk számos örökletes daganat (köztük emlőrák, petefészekrák) kialakulásának kockázatát jelentősen fokozzák. A BRCA-mutációk kimutatására ma már különböző módszerek léteznek, így a hatékony prevenciót fiatalabb korban is meg lehet kezdeni. A családi kórtörténetben gyakran előforduló nőgyógyászati daganatos megbetegedések esetén erősen ajánlott a BRCA-mutáció tesztelése.
A genetikai mutációkról bővebben itt olvashat.
BRCA1 és BRCA2 gének
A BRCA1 (Breast Cancer 1) és BRCA2 (Breast Cancer 2) olyan gének, amelyek mindkét nem esetén mutálódhatnak, de különösen egyes nőgyógyászati daganatok (emlőrák és petefészekrák) kockázatának szempontjából van jelentőségük.
Normális esetben ezek a gének a sejtek DNS-ének (örökítőanyagának) javításában játszanak szerepet, vagyis segítenek megelőzni, hogy a sejtek genetikai hibák miatt szabálytalanul osztódni kezdjenek és rosszindulatú tumorrá alakuljanak. Ha ezek a gének mutációkat tartalmaznak, akkor nem képesek megfelelően ellátni ezt a feladatot, ami a rosszindulatú daganatok kialakulásának emelkedett kockázatához vezet.
Miben különböznek a BRCA1- és BRCA2-mutációk egymástól?
Bár mindkét gén mutációja jelentősen megnöveli a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát, van néhány különbség a BRCA1 és BRCA2 gének között.
A BRCA1-mutáció jelenléte az alábbi daganatkockázattal jár:
- emlőrák nők esetén: 60% fölött (míg az átlagnépességben a nők mintegy 13%-ánál alakul ki),
- emlőrák férfiak esetén: 0,2-1,2%,
- második (secunder) emlőrák az ellenkező oldalon: 30-40%,
- petefészekrák: 39-58%,
- hasnyálmirigyrák: 5%,
- prosztatarák: 7-36%.
A BRCA2-mutáció jelenléte az alábbi daganatkockázattal jár:
- emlőrák nők esetén: 60% fölött,
- emlőrák férfiak esetén: 1,8-7,1%,
- második (secunder) emlőrák az ellenkező oldalon: 13-29%,
- petefészekrák: 25%,
- hasnyálmirigyrák: 5-10%,
- prosztatarák: 19-61%.
Ezek mellett leírták még a melanoma, a gyomor rosszindulatú daganatai és a méhtestrák emelkedett kockázatát is BRCA-mutáció jelenléte esetén. Akik a BRCA1 és BRCA2 mutációit egyaránt hordozzák, azoknál Fanconi-anémia alakulhat ki – egy ritka szindróma, amely számos szolid tumor és/vagy gyermekkori akut mieloid leukémia kialakulásával járhat.
Hogyan öröklődnek a BRCA1- és BRCA2-mutációk?
A BRCA-mutációk ún. autoszomális domináns módon öröklődnek, ami azt jelenti, hogy ha valakinek az egyik szülője hordozza a mutációt, akkor 50% eséllyel ő is örökölheti. A mutáció jelenléte nem jelenti azt, hogy az illetőben biztosan kialakul valamilyen rosszindulatú daganat, de jelentősen megnöveli a kockázatát.
Szinte minden esetben, amikor valaki mutáns BRCA gént örökölt valamelyik szülőjétől, a gén második példánya (vagyis amit a másik szülőtől örökölt), egészséges. A gén egyetlen egészséges másolatának jelenléte elegendő ahhoz, hogy megvédje a sejteket a rosszindulatú transzformálódástól (vagyis a daganat kialakulásától). Az egészséges, nem mutáns gén azonban az élet folyamán különböző környezeti hatásokra (mutagén hatások pl. a dohányzás, ionizáló sugárzás) megváltozhat vagy elveszhet. Ez természetesen azok esetén is előfordulhat, akik mindkét szülőjüktől egészséges BRCA gént örököltek – az ő esetükben azonban mind a két génnek mutálódnia kellene az élete során, hogy elveszítse a DNS-javító funkcióját. Erre nagyon kevés az esély, így a két egészséges BRCA génnel rendelkezők ebből a szempontból nincsenek veszélyben. Az ilyen genetikai változást szomatikus mutációnak nevezzük – ezek olyan mutációk, amelyek születéskor még nincsenek jelen, hanem az élet folyamán alakulnak ki.
Az a sejt tehát, amelynek egyik BRCA génje sem működik megfelelően, nem rendelkezik elegendő DNS-javító képességgel és rosszindulatúvá transzformálódhat.
Hogyan lehet kimutatni a BRCA-mutációkat?
A BRCA-mutációk kimutatására genetikai teszteket lehet végezni. A tesztelés során kis vér- vagy nyálmintából vizsgálják a BRCA1 és BRCA2 génekben található hibákat. Ez a vizsgálat azért működhet nyál- vagy vérmintából, mert ha egy mutáció öröklött, akkor a test minden sejtjében megtalálható – beleértve a vérsejteket és a nyálban található sejteket is.
Amennyiben szükséges a BRCA-génmutációk tesztelése, az érintetteknek javasolt a genetikai tanácsadás is. Erre azért lehet szükség, mert a genetikai tesztek csak bizonyos mutációkat vizsgálnak a BRCA1 és BRCA2 génekben – amennyiben nem a vizsgált helyen van a mutáció az adott esetben, hanem a gén egy másik területén, a vizsgálat fals negatív eredményt adhat. Ezért lényeges, hogy szakember segítsen értelmezni az eredményeket, és ami még fontosabb: a vizsgálat előtt kiválasztani a legmegfelelőbb tesztet.
Milyen esetben javasolt a BRCA-vizsgálat elvégzése?
Bárki hordozhatja a BRCA-mutációkat, de bizonyos emberek fokozottabb kockázatnak vannak kitéve.
A BRCA-vizsgálat elvégzése az alábbi esetekben javasolt:
- akiknek a családjában előfordult mellrák, petefészekrák, hasnyálmirigyrák vagy prosztatarák – különösen nagy kockázatot jelenthet, ha ezek a betegségek fiatalkorban (40 éves kor előtt) jelentkeztek;
- amennyiben férfi családtagnak volt már emlődaganata;
- bizonyos etnikai csoportoknak (például az askenázi zsidó származásúak fokozottan hajlamosak lehetnek a BRCA-mutációk hordozására);
- akiknek bármely családtagjánál kimutattak már BRCA1- vagy BRCA2-mutációt.
Milyen eredményei lehetnek a vizsgálatnak?
A BRCA1 és BRCA2 gének vizsgálata több lehetséges eredményt adhat: pozitív eredményt (a génben mutáció van jelen), negatív eredményt (nincs jelen mutáció), vagy bizonytalan szignifikanciájú variáns (VUS) mutatható ki. Az eredmények értelmezéséhez genetikai tanácsadás javasolt minden esetben.
Pozitív eredmény. A pozitív teszteredmény azt jelzi, hogy a BRCA1 vagy BRCA2 génben mutáció található („patogén” vagy „valószínűleg patogén” variánsok), és így bizonyos daganatok kialakulásának fokozott kockázata áll fenn. A pozitív teszteredmény azonban nem tudja előrejelezni, hogy a vizsgált személynél egyáltalán kialakul-e az élete során, illetve mikor alakul ki rákos megbetegedés. Néhány embernél, akik a BRCA1 vagy BRCA2 kóros változatát öröklik, soha nem fejlődik ki rák.
Negatív eredmény. A negatív teszteredménynek többféle jelentése lehet, attól függően, hogy a vizsgált személynek milyen a személyes és a családi kórtörténete, illetve hogy a családban azonosítottak-e már káros genetikai variánst.
Ha a vizsgált személy közeli vérrokonáról ismert, hogy BRCA1- vagy BRCA2-mutációt hordoz, és a laboratórium a vizsgálat elvégzésekor tisztában volt ezzel, a negatív teszteredmény egyértelmű: azt jelenti, hogy a vizsgált személy nem örökölte a családban jelenlévő káros mutációt, és nem adhatja tovább gyermekeinek. A negatív teszteredmény azonban nem jelenti azt, hogy az illető nem lehet daganatos élete során, mivel ugyanolyan rákkockázattal rendelkezik, mint az átlagnépesség.
Ha a vizsgált személynek nincs daganatos betegség a kórelőzményében, vagy családjában nem ismert a káros variáns hordozása, akkor a negatív eredmény nem nyújt további információt a rák kockázatáról azon túl, mint ami a családi előzményeiből és egyéb kockázati tényezőiből tudható.
Bizonytalan szignifikanciájú variáns (VUS). Előfordulhat, hogy a genetikai vizsgálat olyan változást talál a BRCA1 vagy BRCA2 génben, amelyről nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy megállapítható legyen, vajon növeli-e a rák kockázatát. Leggyakrabban az idő előrehaladtával, ahogy egyre több adat áll rendelkezésre, a VUS-t jóindulatúnak minősítik át (nem növeli a rák kockázatát). Amíg a VUS-t nem minősítik akár ártalmasnak, akár jóindulatúnak, a rákkockázat kezelése a családi anamnézisen és más kockázati tényezőkön alapul.
Mi történik, ha valakinél kimutatják a BRCA-mutációt?
Amennyiben valakinél BRCA-mutációt diagnosztizálnak, különböző lépések tehetők a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzése vagy korai felismerése érdekében. Azok, akik ismerik mutációjukat, rendszeres szűrővizsgálatokon vehetnek részt, megelőző műtéteket végeztethetnek, vagy gyógyszeres megelőző kezelésben részesülhetnek. Az időben történő felismerés életmentő lehet, hiszen a rák felfedezése korai stádiumban jelentősen javítja a túlélési esélyeket.
Rendszeres szűrővizsgálatok
Azok, akik BRCA-mutációt hordoznak, fokozottabb szűrővizsgálatokon vehetnek részt, például gyakrabban végeznek náluk mammográfiát (lásd bővebben: emlőszűrés), MR-vizsgálatot vagy egyéb képalkotó eljárásokat. Ezzel biztosítják, hogy ha rosszindulatú daganat alakul ki, azt korai stádiumban felismerjék.
Lásd bővebben: Képalkotó vizsgálatok a daganatok felismerésében
Preventív műtétek
A BRCA-mutációt hordozók bizonyos esetekben dönthetnek úgy is, hogy megelőző jelleggel eltávolíttatják a mellüket (masztektómia) vagy a petefészküket (ooforektómia), hogy csökkentsék a daganat kialakulásának esélyét.
Gyógyszeres megelőzés
Bizonyos gyógyszerek, például a tamoxifen vagy a raloxifen, csökkenthetik a mellrák kialakulásának kockázatát a BRCA-mutációt hordozó nőknél. Ezeknek a gyógyszereknek azonban erős mellékhatásaik lehetnek, így az orvosi konzultáció nélkülözhetetlen.
Életmódbeli változások
Az egészséges életmód segít csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát. Ez magában foglalja a rendszeres testmozgást, az egészséges étrendet, az alkoholfogyasztás mérséklését és a dohányzás kerülését.
Lásd bővebben: Életmódbeli tényezők a rákmegelőzésben
