egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A petefészekrák a második leggyakoribb nőgyógyászati daganatos betegség. Kialakulásának valószínűsége a korral nő, de fiataloknál is előfordulhat. A betegséget sokszor csak előrehaladott állapotban fedezik fel, hiszen – más betegségekkel ellentétben – a petefészekrákra nincs szűrővizsgálat.

 

A petefészekrák főbb tünetei

A petefészekrák a kezdeti stádiumban nem okoz észrevehető tüneteket, mivel a petefészkek körüli tér megengedi, hogy viszonylag nagy méreteket érjen el, mielőtt más szervekre nyomást gyakorolna vagy fájdalmat okozna. A megjelenő tünetek ráadásul sok más betegségre is utalhatnak:

 

  • puffadtság,
  • hasi vagy medencei fájdalom,
  • kis mennyiségű étel elfogyasztása után is teltségérzés,
  • változások a vizelési szokásokban (gyakori vizelési inger, vizelési nehézségek),
  • rendszertelen vérzés.

 

Ritkább tünetek:

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, forduljon háziorvosához, aki további, szakorvosi kivizsgálásra utalhatja.

 

A petefészekrák kiváltó okai

A petefészekben többféle daganat is kialakulhat, attól függően, hogy a szerv milyen típusú sejtjeit érinti a betegség. Ez általában a betegség előrehaladását is befolyásolja.

 

  • A petefészekben és petevezetőkben kialakuló hám eredetű, tehát a felszínt érintő daganatok adják a betegség eseteinek 90%-át. Ezek általában idősebb életkorban jelentkeznek.
  • A csírasejt alapú, a tüszőkben kialakuló daganatok az esetek 5%-át adják, és általában 40 éves kor alatt jönnek létre.
  • A fennmaradó eseteket a petefészek hormontermelő sejtjeinek daganata adja, amelyek leggyakrabban 40 és 60 éves kor között jelentkeznek.

 

A petefészekrák kialakulásának oka nem ismert, azonban öröklött és életmódbeli hajlamosító tényezők is ismertek. A betegség kialakulásának valószínűsége időskorban nő.

 

Öröklött tényezők

Bár a petefészekdaganatban szenvedő családjában legtöbbször nem fordult elő korábban a betegség, de a BRCA1 és BRCA2 génmutáció és a Lynch-szindróma jelentősen növelik a daganat kialakulásának esélyét. A génhiba nélkül is nagyobb az esélye a betegség létrejöttének a családban előfordult mellrák vagy végbélrák esetén.

 

Életmódbeli tényezők

A dohányzás, elhízás, alkoholfogyasztás, gyermektelenség, korán jelentkező első menstruáció és késői menopauza és a hormonpótló kezelések kockázati tényezőt jelenthetnek, míg a terhesség és 35 éves kor előtti szülés, a szoptatás, a hormonális fogamzásgátlók hosszantartó szedése csökkenti a kockázatot.

 

A petefészekrák lehetséges szövődményei

Mivel a petefészekrák sokáig nem ad tüneteket, ezért gyakran csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják. Elhelyezkedése miatt könnyen ad áttétet a hashártyára és a hasüreg más szerveibe, és a nyirokrendszeren keresztül a környező nyirokcsomókba és távolabbi szervekbe, például a tüdőbe. Ezeknek is lehet következménye a hasüregben felgyülemlő folyadék (hasvízkór), vagy a nyirokrendszer érintettsége miatt a végtagokban jelentkező ödéma.

 

A betegség kezelésének része a sebészeti beavatkozás. A petefészek eltávolítása miatt bekövetkezik a menopauza, megszűnik a menstruáció, és a változó kor más tünetei is jelentkeznek. A petefészek eltávolítása és a daganat további kezelése miatt a gyerekvállalás esélye jelentősen csökken.

 

A petefészekrák diagnosztizálása

A petefészekrák korai stádiumban nem ad tüneteket, és később sem egyértelműek a tünetek, ezért a diagnózis nem könnyű. Az esetek nagy részére rutin nőgyógyászati vagy kismedencei vizsgálat során derül fény. Mivel egyes jóindulatú elváltozások is hasonló képet adhatnak, elsősorban ezektől kell elkülöníteni a petefészekrák eseteit.

 

Az orvos kikérdezi a beteget  családban esetlegesen előfordult petefészekrákos esetekről. A manuális nőgyógyászati vizsgálat után a hüvelyen át végzett nőgyógyászati ultrahang ad támpontot. Az orvos más képalkotó vizsgálatokat is kérhet (CT, MR). Ezek egy esetleges áttétről is információt adhatnak. A vérből vizsgált tumormarkerek a petefészekrák jelenlétéről támpontot, de nem biztos információt adnak. A tumormarkerek sokkal inkább a tumor utánkövetésére használatosak.

 

A biztos diagnózishoz szövettani mintavételre van szükség, ami a daganat méretétől és a műtéti helyzettől függően laparoszkópos beavatkozással vagy nyitott hasi műtéttel végezhető el. Ezzel egy időben általában a daganat eltávolítására is sor kerül.

 

A petefészekrák kezelése

A betegség kezelésében többféle eszköz is az orvosok rendelkezésére áll. Mivel azonban a petefészekrákra sokszor csak előrehaladott állapotban derül fény, ez a legtöbb áldozatot követelő nőgyógyászati daganatfajta. A kezelés műtét és kemoterápia kombinációjából áll.

 

A műtét során a cél a daganatos szövetek lehető legteljesebb eltávolítása. Ehhez szükség lehet egy vagy mindkét petefészek, esetleg a petefészkek és a méh eltávolítására is. Ha a daganat áttétet képzett, annak eltávolítására is szükség van, amennyire lehetséges. A műtét során nem csak a meglévő daganat méretét veszik figyelembe. Ha fiatal betegről van szó, a termékenység megőrzése érdekében megkísérelhető a nem érintett petefészek és a méh megtartása. Idősebb korban azokat a szöveteket is eltávolítják, amelyekben az áttétek a leggyakrabban szoktak megjelenni, például a másik petefészket, a közeli nyirokcsomókat.

 

Ha a betegség nagyon előrehaladott, és a beteg nincs jó általános állapotban, a műtétet megelőző kemoterápiás kezeléssel zsugorítható a daganat mérete, és ez után kerül sor az operációra. A műtéti kezelést kemoterápiás kezelés követi, melynek célja a megmaradt daganatos sejtek elpusztítása.

 

A hagyományos kemoterápia mellett Magyarországon is rendelkezésre állnak újabb terápiás eljárások, úgy mint célzott- és immunterápiák, és a helyileg, magas hőmérsékleten alkalmazott HIPEC kemoterápiás kezelés. Kiegészítő kezelésként sugárterápiát is alkalmazhatnak.

 

A petefészekrák megelőzése

Ismerje meg családjának kórtörténetét, hogy felmérhesse az esetleges kockázatokat, és ossza meg ezeket nőgyógyászával. Járjon rendszeresen nőgyógyászati ellenőrzésekre.

 

Mivel a betegség okai nem ismertek, megelőzésére sincsenek egyértelmű eszközök. Ha a családban több eset is előfordult, a kialakulás kockázatát nagyban növelő örökletes tényezők (BRCA1 és BRCA2 génmutáció, Lynch-szindróma) genetikai vizsgálattal kimutathatóak.

 

A megelőzés érdekében a befolyásolható életmódbeli tényezőket vegye figyelembe: tartsa egészséges tartományban testsúlyát, kerülje a dohányzást és az alkoholfogyasztást, és járjon rendszeresen nőgyógyászati vizsgálatra.

KULCSSZAVAK
petefészek  |   nőgyógyászat  |   ováriumrák
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít