Az Escherichia coli (E. coli) baktérium különböző törzsei az ember élettani bélflórájának részét képezik. Részt vesznek bizonyos, a szervezet működéséhez szükséges folyamatokban, egyes vitaminok termelésében, és jelenlétükkel gátolják a kórokozó mikroorganizmusok elszaporodását. Léteznek azonban olyan E. coli törzsek is, amelyek kívülről a szervezetbe jutva bélrendszeri gyulladást váltanak ki, és akár súlyos szövődményeket okozó méreganyagokat is képesek termelni.
Az E. coli baktériumot T. Escherich német gyermekorvos írta le először 1885-ben.
Az E. colinak számos altípusa létezik:
- enterotoxikus E. coli (ETEC): a leggyakoribb változat, méreganyagának hatására nagy mennyiségű víz áramlik a bélcsatornába, vizes hasmenést okozva.
- enteroinvazív E. coli (EIEC): inkább vérhashoz hasonlító hasmenést okoz.
- enteropathogen E. coli (EPEC): súlyos hasmenéses járványt okozó fajta, leggyakrabban tápszerrel táplált csecsemők körében jellemző.
- enterohaemorrhagiás E-coli (EHEC): e törzsek toxinja véres, gennyes hasmenést okoz, súlyosabb esetben veseelégtelenséghez és vérszegénységhez vezethet.
E törzsek legfontosabb tulajdonsága, hogy a bélmozgás (perisztaltika) és a bélflóra védő hatása ellenére is képesek megtelepedni a bélnyálkahártya felszínén.
Az E. coli-fertőzés főbb tünetei
Az E. coli baktérium okozta emésztőrendszeri fertőzések többségére hirtelen fellépő vizes – esetenként véres – hasmenés, hasi görcsök és kellemetlenségérzés, hányinger és hányás jellemző, amit ritkán magas láz is kísér. Az esetek mintegy 10-20%-ában vérhas alakul ki.
A betegség előfordulását a nyári szezonalitás jellemzi. A tünetek megjelenése a fertőződés időpontjától számítva 1-8 napon belül várható, az átlagos lappangási idő 3-5 nap.
Mikor forduljon orvoshoz?
Hasmenéses tünetek esetén akkor forduljon háziorvosához, ha:
- a legalább két napja tartó hasmenése nem mutat javulást;
- súlyos hasi fájdalom is jelentkezik;
- a széklete fekete vagy véres, és/vagy
- legalább 39 fokos láz jelentkezik.
Haladéktalanul keresse fel a területileg illetékes sürgősségi betegellátó osztályt, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt, ha a kiszáradás súlyos tüneteit tapasztalja, amire a következő tünetek utalhatnak:
- fáradtság és zavartság;
- szájszárazság és a szemek könnytermelésének hiánya;
- vizeletürítés hiánya 8 órán keresztül;
- bőrszárazság;
- szapora szívverés;
- vér a székletben vagy a hányadékban;
- gyengén tapintható pulzus, alacsony vérnyomás;
- beesett szemek;
- hűvös kéz- és lábfej;
- görcsrohamok;
- alacsony éberségi szint.
Mielőbb forduljon orvoshoz, ha gyermeke 24 órán belül hat vagy annál több hasmenéses székletet ürített, illetve ha 24 óra alatt háromszor vagy annál többször hányt.
Az E. coli-fertőzés kiváltó okai
Az E. coli-fertőzés forrása lehet állat (főleg kérődzők) vagy ember. A kórokozó ürülékkel, széklettel kerül a külvilágba, és szennyezheti az élelmiszert, a vizet és a talajt. Európában a legfontosabb fertőzőforrás a szarvasmarha, de egyéb állatokból is kimutatható.
A baktériumok leggyakrabban szarvasmarha-ürülékkel, trágyával, illetve az azzal szennyezett vízzel vagy kézzel kerülhetnek az élelmiszerekre. A fertőzött beteg képes más embernek továbbadni a fertőzést a széklete útján, leggyakrabban a nem megfelelő kézhigiéné következtében.
A fertőzés kialakulásának nem feltétele, hogy a baktérium elszaporodjon az élelmiszerben. Már néhány baktérium is fertőzést okozhat, azonban a szervezetbe jutó baktériumok mennyiségével egyenes arányban nő a megbetegedés kialakulásának és a betegség súlyosabb lefolyásának kockázata.
Az E. coli-fertőzés lehetséges szövődményei
Az E. coli okozta hasmenés többnyire néhány napon, de legkésőbb egy-két héten belül spontán gyógyul. Ritkábban vérzéses vastagbélgyulladást, illetve vérzékenységgel és vérrögképződéssel járó súlyos betegséget (trombotikus trombocitopéniás purpura, TTP), valamint vesekárosodást (hemolitikus urémiás szindróma, HUS) okozhat. Igen ritkán kialakulhat magas lázzal járó szepszis is.
A fertőzés során az E. coli általában csak a nyálkahártya felszínéig jut, de bizonyos esetekben képes szétterjedni az egész szervezetben. Először a baktériumok benépesítik a nyálkahártya felszínét, majd – kikerülve a szervezet saját védelmi rendszerét – elszaporodnak, és károsítják a gazdaszervezetet. A betegség súlyosabb lefolyására hajlamosíthat a csökkent immunitású állapot, a súlyos alapbetegség, a csökkent gyomorsav-kiválasztás, illetve az idősebb vagy a nagyon fiatal kor.
Az E. coli-fertőzés diagnosztizálása
A kórisme felállítása a klinikai tüneteken alapul. Naponta háromszori vagy gyakoribb híg széklet ürítése vagy a székürítések megszokott számának megkétszereződése és az ezzel együtt jelentkező egyéb tünetek (puffadás, hasi görcsök, hányás és láz) esetén felállítható a diagnózis.
Mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat csak súlyosabb vagy elhúzódó esetekben válik szükségessé.
Az E. coli-fertőzés kezelése
Az E. coli-fertőzés kezelésének módja a betegség súlyosságának mértékétől függ. A kezelés többnyire a folyadék és ásványi anyagok pótlásából áll. Ha a beteg képes megfelelő mennyiségű folyadékot meginni, akkor napi egy-két liternyi rehidráló oldat vagy cukrot és sót tartalmazó folyadék adása javasolt.
Nem javasolt a bélmozgást csökkentő (székletfogó) gyógyszerek adása, mert azok csak megnövelik a kórokozó bélben eltöltött idejét, illetve antibiotikumra is csak bizonyos, orvosilag indokolt esetekben kerülhet sor, mert egyes kórokozó-változatok magasabb toxintermeléssel válaszolhatnak rá.
Súlyos folyadékvesztés, illetve hányás esetében egészségügyi intézményben vénán keresztül adott folyadék- és sóbevitel is szükségessé válhat.
Csecsemők esetében a besüllyedt kutacs, a könny nélküli sírás, a kevésbé nedves vagy száraz pelenka és az aluszékonyság utalhat kiszáradásra. Hasmenés és hányás esetén kerülendő a gyümölcslevek adása, helyette a fentebb említett rehidráló oldatot kell kortyonként, óránként több alkalommal adagolni az anyatej vagy a tápszer mellé.
A kiszáradt csecsemőknek és kisdedeknek nem szabad sima vizet adni, mert az tovább hígíthatja a vérükben már amúgy is alacsony mennyiségű ásványi anyagokat, ezzel tovább rontva az állapotukat. Amennyiben a gyermeknek nehézséget okoz az elfogyasztott folyadék benntartása, kisebb adagok rendszeres itatása, kanállal való bejuttatása lehet a megoldás.
Időskorban hasmenés esetén különösen ajánlott ügyelni a megfelelő folyadékbevitelre, mivel az idős embereknél is gyorsabban bekövetkezhet a kiszáradás.
A várandósság és szoptatás ideje alatt megnő az anya folyadékigénye, ezért különösen ügyelni kell a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék bevitelére, hasmenés esetén pedig a folyadék- és sópótlásra.
Mit tehet E. coli-fertőzés esetén?
Ha E. coli-fertőzés okozta hasmenésben szenved, ügyeljen a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére, és pihenjen sokat. Mivel a beleknek időre van szükségük a felépüléshez, ezért a korai visszatáplálás hasmenést okozhat akkor is, ha már jobban érzi magát.
Könnyen emészthető ételeket (pirítós, keksz, rizs) fogyasztása javasolt mindaddig, amíg a beteg állapota nem javul. Kerülni kell a dohányzást, az alkoholt, a koffeint és a zsíros, fűszeres ételek fogyasztását.
Az E. coli-fertőzés megelőzése
Az E. coli-fertőzés megelőzésének pillére a biztonságos élelmiszer-készítés szabályainak betartása. A nyers hús elkülönítendő a többi élelmiszertől, a feldolgozásához használt eszközöket alaposan el kell mosni. Mindig alaposan át kell sütni a húsokat, és felforralni a pasztörizálatlan tejet. A romlandó élelmiszerek hűtve tárolandók, a megmaradt ételek újbóli fogyasztás előtt alaposan átforrósítandók. A zöldségeket és a gyümölcsöket fogyasztásuk vagy feldolgozásuk előtt mindig alaposan, bő, folyó vízben meg kell mosni.
Trópusokon való tartózkodás esetén kerülendő, illetve csak fertőtlenítést követően javasolt nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztása.
Javasolt továbbá az általános higiéniai szabályok betartása: a gyakori és alapos kézmosás, különösen állatokkal való érintkezés, toaletthasználat és pelenkázás után, ételkészítés előtt és közben, valamint az étkezések előtt.
Annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki járványok, a betegek eltilthatók bizonyos munkaköröktől a betegségük teljes időtartamáig. Akinél felmerül a betegség gyanúja, az nem folytathatja a munkáját, ha élelmiszerekkel, ivóvízzel, hat év alatti gyermekekkel vagy gyógyszerkiosztással foglalkozik. Az érintett személyek továbbá anyatejet sem adhatnak.
Amennyiben a beteg személynek a tünetek lezajlása után két, egymást követő napon levett székletmintája negatív, úgy az illető gyógyultnak minősül, és folytathatja tevékenységét. Olykor ezek az óvintézkedések a beteg szoros kontaktjaira is kiterjeszthetők, akiket általában 7 napig figyelnek meg. A kontaktokat olykor székletminta adására is kötelezhetik.
