egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az epilepsziás rohamot az agy hirtelen bekövetkező, kóros ingerlékenysége, az idegsejtek serkentő és gátló rendszereinek működészavara eredményezi. Az epilepsziás roham egy tünet, mely lehet epilepsziás betegség része, lehet más betegség tünete és lehet egy alkalmi, provokált roham.  

 

Az epilepszia megjelenése bármely életkorban előfordulhat, azonban gyermekekben és 60 év felettiek körében a leggyakoribb. A gyermekkori epilepsziák egy része felnőtt korra megszűnik. Gyakran életre szóló betegséget jelent ugyan, de megfelelő gyógyszerbeállítás mellett a rohamok ritkulnak, vagy megszűnnek.

 

Rendkívül fontos, hogy ha a környezetében észlel epilepsziás rohamot, ne hagyja egyedül a beteget és próbálja meg megóvni a sérülésektől.

 

Figyelem! Amennyiben a roham vagy eszméletlenség 5 percnél tovább tart, vagy a beteg megsérült roham közben, vagy élete első rohama zajlik azonnal kérjen segítséget, hívja a 112-t és kérjen mentőt.

 

Rohamok főbb típusai

Az epilepsziás ún. nagyroham a beteg hirtelen összeesésével, eszméletvesztéssel, pillanatnyi légzésleállással, előbb a végtagok megmerevedésével, majd rángatózásával, nyelvharapással jár. A rohamozó betegek székletüket, vizeletüket gyakran maguk alá eresztik. A rohamot alvás, vagy átmeneti zavartság követi.

 

A gyermekkorban gyakoribb absence rohamoknál vagy ún. kisrohamban a beteg egy néhány másodpercre elréved, figyelmetlenné válik, a beszédet és a tevékenységet abbahagyja, majd folytatja a tevékenységét, a rosszullétre nem emlékezik.

 

Egyes rohamtípusokban a rángások először az arcon, majd a karon és a törzsön egymást követően lépnek fel, ez nem jár mindig tudatvesztéssel.

 

Az epilepsziás roham lehet parciális, vagy generalizált. A parciális roham esetében az agynak egy körülhatárolt része (pl. egy lebenye) érintett, generalizált esetben az agy teljes egészére kiterjed a rendellenes agyi aktivitás. A tünetek változatosak, az érintett agyi területtől, az érintett lebenytől függenek.

 

Az epilepsziás roham főbb tünetei

Az epilepsziás roham alatt az érintett személy a roham típusától függően eszméletét veszti (pl. nagy roham, vagyis grand mal roham alatt) vagy zavart lehet (pl. temporális epilepszia esetén).A nagyroham után a roham idejére emlékezetkiesés lép fel, utána aluszékonyság, alvás, majd fejfájás, testszerte izomfájdalom és fáradtság alakulhat ki.

 

Az epilepsziás roham bekövetkeztét számos esetben tünetek jelezhetik, melyeket aura jelenségnek testszerte neveznek, ilyen például:

 

  • melegség érzés,
  • gyomortáji érzé sek,
  • különös ízérzet a szájban,
  • különös szag érzés,
  • „deja vu” érzet.

 

Bizonyos esetben az epilepsziás roham előtt a betegen észlelt eltérések lehetnek figyelemfelhívóak a környezetük számára, például:

 

  • arc kipirulása,
  • szapora légzés,
  • viselkedésváltozás.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Abban az esetben, ha a roham 5 percnél tovább tart, vagy az első rohamot egy második követi, vagy első epilepsziás rohama van, azonnal mentőt kell hívni. Ezen kívül a roham befejeztét követően, ha 5 percen belül a beteg nem nyeri vissza eszméletét, szintén hívjon egészségügyi segítséget.

 

Az imént felsorolt eseteken kívül az alábbiakban szükséges orvoshoz fordulni:

 

  • a beteg megsérült,
  • légzése nem kielégítő,
  • a beteg lázas,
  • a beteg cukorbeteg vagy várandós,
  • sérülés érte,
  • tudjuk, vagy sejtjük, hogy a betegnek ez az első epilepsziás rohama.

 

Mit tehetünk, míg a mentőre várunk?

Semmilyen esetben se próbáljuk meg megakadályozni a roham közben a beteg rángását. A legtöbb, amit tehetünk a beteg épségének megóvása érdekében, hogy próbáljuk megakadályozni a roham alatti sérülését, ezért amennyiben megoldható tegyünk a feje alá puha takarót vagy plédet, illetve oda nem illő, balesetet okozó tárgyat (pl.: olló, éles eszköz) távolítsunk el a környezetéből.

 

A közhiedelemmel ellentétben nincs veszélye annak, hogy a roham alatt lenyeli a nyelvét a beteg, ezért ne dugjunk semmit a szájába ennek megelőzése érdekében. Azonban győződjünk meg róla, hogy nincs-e protézise, folyadék, hányadék a szájában, amit félrenyelhet.

 

Mérjük le a roham idejét, illetve folyamatosan figyeljük az érintett légzését.

 

A roham végeztével helyezzük el a beteget stabil oldalfekvésben és ne adjunk neki se inni, se enni mindaddig, míg meg nem bizonyosodtunk róla, hogy a roham befejeződött és a beteg teljesen magához nem tért.

 

Az epilepsziás roham kiváltó okai

Az epilepsziás roham kiváltó oka az agyban hirtelen létrejövő elektromos kisülések, melyek az epilepszia betegségben az agyi elektromos hálózatban bekövetkező zavarral magyarázható. A pontos oka ismeretlen, feltételezik a gének befolyásoló szerepét az agyi működésre, hiszen három epilepsziás beteg közül egy rendelkezik olyan családtaggal, aki szintén epilepsziával diagnosztizált.

 

Bizonyos esetben az epilepsziás roham az agyat ért károsodás, illetve egyéb provokáló tényezők, (triggerek) jelenlétében lép fel.

 

Provokáló tényező lehet például:

 

  • alváshiány;
  • villódzó fények;
  • drog vagy alkohol fogyasztása;
  • drog vagy alkoholmegvonás;
  • fertőző betegség;
  • magas láz;
  • alacsony vércukorszint;
  • alacsony szérum nátrium szint;
  • gyógyszer mellékhatás (pl. antidepresszáns);
  • agyműködést érintő betegség (pl. stroke, agydaganat);
  • súlyos fejsérülés;
  • autoimmun betegség (pl. SLE);
  • agyi erek abnormalitása, vérzése;
  • szülés során bekövetkező oxigénhiány.

 

Alkoholbetegeknél az alkoholelvonás során, kábítószer elvonáskor, egyes gyógyszerek hirtelen megvonásakor ún. alkalmi rohamok léphetnek fel.

 

Ide sorolható a gyermekkori lázgörcs is.

 

Az epilepsziás roham szövődményei

Az epilepsziás roham szövődménye lehet a sérülés, mely az ájulás okozta esésből származhat, ezen kívül fennáll a veszélye a fulladásnak, balesetnek, attól függően, hogy a beteget hol éri (uszodában, autóvezetés közben) a rosszullét.

 

Hosszútávon a gyakori rohamok az intellektus romlását előidézhetik, illetve depressziót, szorongást is okozhatnak.

 

Az epilepsziás roham diagnosztizálása

Sok esetben nehéz elkülöníteni az epilepsziás betegség okozta rohamot más, egyéb tényező által kiváltott rohamtól, ezért fontos, hogy minden olyan roham esetén, ahol első epilepsziás rosszullét feltételezett, további kivizsgálás céljából kórházi megfigyelés ajánlott.

 

Az epilepsziás roham diagnosztizálását a neurológus szakorvos végzi. A diagnózisalkotáshoz fontos a beteg és a hozzátartozók rohamleírása, az anamnézis felvétel, valamint a neurológiai vizsgálat, mely során a motoros, szenzoros és kognitív funkciókat vizsgálják. Ezt követően EEG vizsgálatra kerül sor, mely során elektródák segítségével monitorozzák az agyi aktivitást, epilepsziát provokáló tényezők mellett.

 

Haszükséges, MR, CT, PET, vagy egyéb képalkotó vizsgálatokat is végezhetnek a diagnózis pontosításának érdekében. Kiegészítő vizsgálatként vérvételre (pl. vércukorszint vizsgálat) és lumbálpunkcióra (központi idegrendszeri fertőzés gyanúja esetén) is szükség lehet.

 

Az epilepsziás roham kezelése

A legtöbb esetben az epilepsziás roham magától oldódik. Epilepsziával diagnosztizált betegek azonban hosszútávon a rohamok megelőzésének céljából gyógyszeres kezelésre, antiepileptikumokra szorulnak. A leggyakrabban alkalmazott antiepileptikumok: carbamazepin, lamotrigin, valproát, ethosuximid, levetiracetam. Egyes gyógyszerek megfelelő adagolását vérszint ellenőrzéssel kontrollálják.

 

A gyógyszeres kezelés során fokozatosan emelve állítják be a szükséges gyógyszer mennyiségét. 3-5 év rohammentesség esetén a kezelőorvossal konzultálva megfontolható az epilepszia gyógyszer elhagyása. Fontos kiemelni, hogy a gyógyszer rendszeres és pontos mennyiségének bevételére fokozottan ügyeljenek, a szedett gyógyszer abbahagyása csak orvosi javaslatra történhet.

 

Az epilepsziára szedett gyógyszerek egy része várandósság esetén magzatkárosító hatással rendelkezik, ezért fontos, hogy már a családtervezéskor keresse fel kezelőorvosát.

 

A gyógyszeres kezelésen kívül, ritka esetekben a sebészi megoldás válhat szükségessé.

 

További megoldást jelenthet egy apró elektromos készülék elektródájának beültetése az agyba, mely a rohamok megfékezésében játszik szerepet (mély agyi stimuláció).

 

Ezen felül a ketogén diéta segíthet a betegeknek a rohamszám csökkentésében, ez főleg gyermekkorban eredményes.

 

Az epilepsziás roham megelőzése

Az epilepsziás roham megelőzésére sok esetben nincs mód, azonban az epilepsziás roham triggereinek kerülése egyfajta megelőzést jelenthet, a triggerek a következők lehetnek:

 

  • fény villanások, stroboszkóp fénye,
  • kialvatlanság,
  • stressz,
  • alkohol,
  • kihagyott epilepszia gyógyszer.

 

Az epilepsziás roham okozta sérülések megelőzése érdekében amennyiben észlel aura jelenségeket magán, melyek az epilepsziás rohamot jelzik, keressen fel egy biztonságos helyet és üljön vagy feküdjön le, kérjen segítséget.

 

Az autóvezetés engedélyezését egyéni mérlegelés alapján a kezelőorvos végzi.

 

Az epilepsziás betegek évente egyszer kontroll vizsgálaton kell részt vegyenek.

KULCSSZAVAK
grand mal roham  |   epilepszia  |   zavartság  |   rángás  |   merevség  |   triggerek  |   antiepileptikumok  |   petit mal  |   absence  |   aura jelenség
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít