A gerincoszlop szelvényezett szerv, amelynek csigolyáit porcból álló korongok választják el egymástól. A porckorongok alapvető élettani szerepe a járás közben létrejövő rezgések csillapítása. Az egészséges porckorong közepén kocsonyás állagú mag, külső részén pedig az azt körülvevő gyűrűk helyezkednek el. A porckorongok folyadéktartalmának csökkenése, a csigolyatestek egymáshoz közeledését kísérő, környező csigolyákon létrejövő kopásos elváltozások különböző fájdalmas állapotokat idézhetnek elő. Ezek közé tartozik a csigolyaízületek nem gyulladásos, merevséggel járó meszesedése, a spondylosis.
A spondylosis szinte a teljes népességet érintő folyamat, amely - a megváltozott struktúrájú porckorong ellaposodása miatt - a csigolyák és a köztük lévő ízületek kopásával, a szalagok meszesedéses elváltozásával, a gerinc mozgásának beszűkülésével jár. A porckorongok víztartalma fiatalkortól kezdve csökken, aminek következtében megváltozik a struktúrájuk, veszítenek a rugalmasságukból. A megváltozott struktúrájú porckorongok összelapulnak, így a csigolyák közötti távolság is megrövidül. Ennek a folyamatnak az a következménye, hogy a gerinc kevésbé lesz képes ellensúlyozni a ránehezedő fizikai terhelést. A megváltozó terhelés és erőbehatás hatására a csigolyák kiszélesednek, széleiken csőr alakú meszes képződmények alakulnak ki, annak érdekében, hogy megszilárdítsák a kevésbé teherbíró területeket.
A csigolyameszesedés főbb tünetei
Amennyiben a csigolyákon fentebb leírt módon képződött „csőrök” nyomást gyakorolnak a környezetükben elhelyezkedő szalagokra, ízületi tokokra vagy izmokra, tartós fájdalomérzet alakul ki. A csigolyameszesedés főként a nagyobb terhelésnek kitett területeken – a nyaki és a deréki gerincszakaszon – idéz elő fájdalmas állapotot. Ugyanakkor jellemző, hogy fekvő helyzetben a porckorong visszanyeri eredeti magasságát, csökken az oldalirányú kiterjedése, így a fájdalomérzet is megszűnik.
A nyaki gerinc meszesedése esetén nyaki fájdalom és merevség tapasztalható, esetlegesen kényszertartás is kialakulhat. A gerinccsatornát szűkítő, gerincvelőt is érintő meszesedés fő tünete a végtagok izomgyengesége, zsibbadása, érzészavar, illetve a finom kézmozgás romlása. Az V. és VI. nyakcsigolyáknál jelentkező porckopás nyomás alá helyezheti az agy vérellátását biztosító, kétoldali gerinc menti verőereket (artériákat). Ez az állapot – az ún. vertebrobaziliáris szindróma – fejfájást, átmeneti látásvesztést, kettős látást, fülzúgást, olykor az összes végtag elgyengülését is okozhatja. Az ágyéki gerincszakasz érintettsége esetén legfőbb tünet a reggel és este jelentkező derékfájás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben nyaki vagy deréktáji fájdalmat és azzal párhuzamosan jelentkező végtaggyengeséget, zsibbadást, érzészavart tapasztal, forduljon háziorvosához. Haladéktalanul keresse fel háziorvosát, ha mindemellett fejfájás, átmeneti látásvesztés, kettős látás és/vagy fülzúgás is jelentkezik.
A csigolyameszesedés kialakulásának okai
Azt, hogy a csigolyameszesedés tünetei mely életkorban és milyen intenzitással jelentkeznek, az örökletes tényezőkön kívül az életmód is befolyásolja. Kialakulásának kedvez a nehéz fizikai munka, ugyanakkor a tartós üléssel és hosszas állással járó munkavégzés, valamint a törzsizmok gyengesége is. Bizonyos gerincbetegségek – például a gerincferdülés, a Bechterew-kór (spondylitis ankylopoetica, SPA) és egyes anyagcsere-betegségek megléte is közrejátszhat a kifejlődésében.
A csigolyameszesedés lehetséges szövődményei
A csigolyameszesedés a gerinc érintett szakaszának mozgásbeszűkülését idézi elő. A kopás miatt létrejövő fájdalom jelentősen rontja az életminőséget, korlátozza a mindennapi aktivitást és munkaképtelenséghez vezet. Kezelés nélkül a csigolyameszesedés által kiváltott gerincvelői működészavar spontán megszűnhet, de akár tovább is súlyosbodhat, ami a gerincvelői idegek végleges károsodásának veszélyét hordozza magában. A további rosszabbodás megelőzése érdekében sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Időskorban a kopásos csigolyafolyamatok miatt, főleg állás és járás közben – már rövid távolság megtétele után is – az alsó végtagokba sugárzó fájdalom, gyengeség, izomgörcs, és azzal összefüggő sántítás léphet fel, amit spinális klaudikációnak nevezünk.
A csigolyameszesedés diagnosztikája
A kivizsgálás során fontos tisztázni, hogy a mozgásszervi panaszok hátterében fellelhető-e valamilyen egyéb szervi megbetegedés. Ennek kizárását követően képalkotó – röntgen, illetve szükség szerint MR-, CT- – vizsgálatokra kerül sor
A csigolyameszesedés kezelése
A spondylosis okozta panaszok gyakran már néhány napi pihenést követően, maguktól elmúlnak. Javasolt a gerinc kímélete erős fájdalom és mozgáskorlátozottság esetén is. Ebben az esetben gyógyszeres fájdalomcsillapításra is szükség lehet. Panaszmentes állapotban ún. komplex konzervatív kezelést alkalmaznak, ami a gyógytorna, a fizioterápia (fizikai illetve kémiai energiával történő gyógyítás) és a balneoterápia összességét jelenti. E kezelések célja a gerinc stabilizálása és az izmok egyensúlyának, erejének helyreállítása.
A csigolyameszesedés megelőzése
A csigolyák meszesedése élettani folyamat, amelynek lassítása már gyermekkorban megkezdődhet, megfelelő mennyiségű mozgás lehetőségének biztosításával. Iskoláskorban fontos, hogy a gyermek ne kézi- vagy válltáskában, hanem hátizsákban hordja a tanfelszerelését. Az ülő foglalkozást végző felnőttek ügyeljenek arra, hogy megfelelő magasságú széken ülve, megfelelő magasságú íróasztalon végezzék munkájukat. Rendszeres, hetente legalább háromszor végzett testmozgással megelőzhető az ülő életmód miatt bekövetkező meszesedés és megőrizhető a normális testsúly.
