Az emlőciszták jóindulatú, folyadékkal telt tömlőcskék, melyek az emlő állományában találhatóak. Az emlőben tapintható csomók negyedéért ezek az elváltozások a felelősek. Leggyakrabban az emlő tejmirigyeinek tágulatából alakulnak ki, megjelenhetnek csak az egyik vagy mindkét mellben, lehet egy vagy több ciszta is.
Leginkább menopauza előtt álló nőkben alakulnak ki, 35-50 éves kor között. A ciszta csak akkor igényel kezelést, ha fájdalmas, panaszt okoz.
Az emlőciszta tünetei
Az emlőciszta a nőkben gyakoribb, de férfiakban is kialakulhat. Nagyságuk néhány mm-től több cm-ig terjedhet. Az alábbi tünetek utalhatnak emlőcisztára:
- sima szélű, kerekded vagy ovális, könnyen mozgatható csomó;
- a csomó puha, általában tapintásra szőlőszemszerű, de lehet tömöttebb is;
- a csomó környékén a mell érzékeny, fájdalmas lehet;
- menstruáció előtt a csomó megnagyobbodhat, körülötte a mell érzékeny lehet;
- menstruáció után a csomó mérete csökken, a fájdalom is megszűnik.
A mikrociszták csak képalkotó vizsgálatokkal (ultrahang, mammográfia) láthatóak, nem tapinthatóak. A makrociszták már elég nagyok ahhoz, hogy tapinthatóak legyenek. Átmérőjük akár 2,5-5 cm is lehet.
Mikor forduljon orvoshoz?
Érdemes rendszeresen önvizsgálatot végeznie és megismerkednie azzal, hogyan változik az emlő állománya a menstruációs ciklusa alatt. Nem minden emlőben talált csomó jóindulatú ciszta, ezért mindenképpen keresse fel orvosát, ha:
- a mellében vagy hónaljában egy új csomót tapint;
- a csomó egyre nagyobbá válik vagy 1-2 menstruáció után sem tűnik el;
- a mell egy részét duzzadtnak, keménynek érzi;
- az emlő bőre narancshéjszerű vagy piros, irritált;
- az emlőbimbója fájdalmas, behúzódik, ekcémásnak tűnik vagy váladékozik.
Az emlőciszta kiváltó okai
Az emlő mirigyekből, a mirigyek kivezető csöveiből és az ezeket körülvevő támasztórétegből áll, melyet kötőszövet és zsírszövet alkot. A mirigyállomány termeli az anyatejet a terhesség vége felé és a szoptatás időszaka alatt. A mirigyekben jelen van egy állandó folyadéktermelés is, melyet az ösztrogén hormon képes fokozni. Általában annyi folyadék termelődik, amennyi fel is tud szívódni. Ha egy mirigy csatornája elzáródik vagy több folyadék termelődik annál, mint amennyi fel tudna szívódni, emlőciszta alakul ki.
Jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza az emlőcisztákat, valószínűleg a menstruációs ciklus kapcsán kialakuló hormonális változásokkal, az ösztrogén túlsúllyal áll összefüggésben. Kialakulásuk hormonpótló kezelésben részesülő nőkben is gyakori.
Az emlőciszta szövődményei
Az emlőciszta egy ártalmatlan elváltozás, nem jár szövődményekkel és nem növeli a mellrák kialakulásának esélyét. Azonban a ciszták elfedhetnek olyan elváltozásokat, melyek orvosi beavatkozást igényelnének. Ezért a rendszeres orvosi kontroll feltétlenül javasolt.
Az emlőciszta diagnosztizálása
A szakorvos fizikális vizsgálatot végez, áttapintja a melleket. A kisebb ciszták csak képalkotó vizsgálattal láthatóak, mammográfiás vizsgálat vagy emlő ultrahang során. Ha az ultrahang vizsgálat során a ciszta fala vastagnak, egyenetlennek tűnik, sűrű folyadék vagy polipszerű elváltozások találhatóak benne, a cisztából ultrahang vezérelt vékonytű biopsziával mintát vesznek, hogy meggyőződjenek róla, hogy ártalmatlan az elváltozás.
Az emlőciszta kezelése
Mivel az emlőciszták jóindulatúak, így nem szükséges kezelni őket. Kezelés csak akkor szükséges, ha a ciszták fájdalmasak vagy zavaróan nagyok, például megváltoztatják a mell alakját. Ilyenkor az orvos egy vékony tűvel leszívja a ciszta tartalmát. A leszívás pár percig tart, egy kicsit kellemetlen lehet. A ciszták azonban leszívás után is hajlamosak a kiújulásra. Nagyon nagy ciszták esetén a sebészi eltávolításuk is szóba jöhet. Fájdalomcsillapítóval, gyulladáscsökkentővel a tünetek mérsékelhetőek.
Kapcsolódó tartalom:
