Mivel a húgycső kapcsolatban áll a külvilággal, így onnan különféle kórokozók juthatnak a szervezetbe. Ha a kórokozók áttörik a szervezet védelmi vonalát, és a húgyutakban elszaporodnak és megtelepednek, akkor kialakul a fertőzés.
A húgyutak szerepe a vizelet eljuttatása a kiválasztás helyétől (vese) a külvilágig. Ennek megfelelően a vizelet útja a szervezetben: vesék → húgyvezetékek → húgyhólyag → húgycső. Ha a kórokozók a vizelet haladási irányával ellentétesen, vagyis a vese felé terjednek, további súlyos megbetegedéseket, pl. vesekárosodást is okozhatnak. Ezért fontos a fertőzés megelőzése, mihamarabbi kezelése.
A húgyúti fertőzés főbb tünetei:
A húgyúti fertőzések változó tüneteket okozhatnak, a női és férfi anatómia függvényében ugyanaz a fertőző betegség akár nagyon különböző képet is mutathat.
Jellemző tünetek lehetnek az alábbiak:
- fájdalmas vizelés (csípő érzés);
- gyakori, sürgető vizelési inger;
- gyakori, kis vizeletmennyiség;
- éjszakai vizelés;
- nem áttetsző, opálos vizelet;
- alhasi fájdalom, kényelmetlenség;
- véres vizelet;
- bűzös vizelet;
- láz, hidegrázás;
- deréktáji fájdalom;
- hányinger, hányás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha életében először tapasztalja húgyúti fertőzés tüneteit, vagy már átesett rajta, de tünetei a megszokottnál súlyosabbnak bizonyulnak, vagy nem javulnak, keresse fel háziorvosát! Szintén keresse fel háziorvosát, ha a vizeletében vér jelenik meg, valamint ha lázas.
A fenti tünetek esetén forduljon háziorvoshoz, ha a súlyos vagy komplikált húgyúti fertőzések veszélyeztetett csoportjába tartozik:
- gyermek,
- várandós,
- műtéten átesett,
- férfi,
- cukorbeteg,
- legyengült immunrendszerű,
- idős és gondozója.
Mielőbb forduljon orvoshoz, ha gyermekénél vagy idős hozzátartozójánál felmerül a húgyúti fertőzés gyanúja, és az alábbi, súlyosabb fertőzésre utaló tünetek valamelyikét tapasztalja:
- vizelet egész napos elmaradása;
- magas láz és hidegrázás;
- zavartság, beszédzavar;
- alhasi fájdalom vagy hátfájdalom;
- véres vizelet.
A húgyúti fertőzések kiváltó okai
A húgyúti fertőzések mögött általában egyes baktériumok, leggyakrabban az E. coli áll, amely alapesetben a bélrendszer normál flórájának része, ahol nem okoz panaszokat. Ha a baktérium valamilyen módon a húgyutakba jut (pl. székelés után a WC-papír helytelen, rossz irányban történő használata miatt vagy szexuális együttlét során), akkor ott elterjedve már képes tüneteket kiváltani.
A húgyúti fertőzés kockázatát az alábbi tényezők növelhetik:
- vizeleti pangás (pl. prosztatamegnagyobbodás);
- katéterezés vagy tartósan viselt katéter;
- csökkent folyadékbevitel, csökkent vizeletmennyiség és vizeletáramlás;
- legyengült immunrendszer (pl. immunbetegség, kemoterápia vagy szervátültetés miatt);
- gyakori szexuális együttlét;
- hiányos tisztálkodás, rossz higiénia;
- cukorbetegség (a vizeletben megjelenő cukor elősegíti a kórokozók elszaporodását);
- terhesség;
- vesebetegség (vesekő, veseciszta, dialízis, vezikoureterális reflux);
- nőgyógyászati kórképek (pl. méhsüllyedés).
A húgycső hossza eltérő a két nemnél: a nőknél rövidebb, a férfiaknál hosszabb (mivel a húgycső a hímvesszőben is végigfut). A rövidebb húgycső jelent kisebb védelmet a külső kórokozókkal szemben. További kockázati tényező a nőknél, hogy a húgycső és a végbél kimenete is közelebb van egymáshoz, ezért a húgyúti fertőzések náluk gyakrabban fordulnak elő.
Fontos még megemlíteni, hogy a nők a nemi úton terjedő betegségeknél is veszélyeztetettebbek, mert a szexuális úton terjedő kórokozók (pl. Ureaplasma) is okozhat húgyúti fertőzéseket.
A húgyúti fertőzés lehetséges szövődményei
Az elhanyagolt, nem kezelt húgyúti fertőzésekben a kórokozók a veséig is eljuthatnak, és vesekárosodást okozhatnak. Ha a fertőzést idejében felismerik, akkor megfelelő antibiotikumos terápiával a károsodás megelőzhető.
Felesleges vagy rosszul megválasztott, illetve rosszul kivitelezett antibiotikumos terápia azonban elősegítheti a multirezisztens (több gyógyszerreé szemben is ellenálló) kórokozók kialakulását – ez kiemelt kockázatot jelent mind az egyén, mind a közösség számára!
A húgyúti fertőzések diagnosztizálása
A kezelőorvos kikérdezi a panaszokat, és megvizsgálja a beteget. A diagnózis felállításához kérhet laborvizsgálatokat (vér- és vizeletvizsgálatokat), képalkotó vizsgálatokat (ultrahang).
A húgyúti fertőzések kezelése
Az enyhébb, nem komplikált húgyúti fertőzések esetén a tüneti kezelés is elegendő lehet: pihenés, sok folyadék fogyasztása és nem szteroid fájdalomcsillapítók használata. Mindezek kiegészítéseként tőzegáfonya is fogyasztható.
Komolyabb, elhúzódó panaszok esetén mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni, mert szükség lehet rövid antibiotikumterápiára. Hosszabb kezelésre csak súlyos esetekben, rosszul megválasztott antibiotikum, rezisztens kórokozó vagy visszatérő húgyhólyaggyulladás (félévente 2-3 alkalommal) esetén van szükség. Ilyen esetekben a vizeletmintából ún. vizelettenyésztéssel azonosítják a konkrét kórokozót, hogy minél célzottabb terápiát tudjanak alkalmazni.
A fertőzés komplikált formáinak kezelésében a hajlamosító tényezők azonosítása és kezelése is szükséges (pl. cukorbetegség kontrollja, méhsüllyedés kezelése, prosztatamegnagyobbodás kezelése, fejlődési rendellenesség műtéti korrekciója, vesekő eltávolítása stb.).
A húgyúti fertőzések megelőzése
A betegség megelőzése érdekében az alábbiakra fordítson figyelmet:
- székelés után a WC-papír helyes használata (hátrafelé törlés);
- rendszeres tisztálkodás;
- megfelelő mennyiségű folyadékbevitel;
- szexuális együttlétet követően mielőbbi vizelés;
- tisztálkodás a szexuális együttlét előtt és után;
- a hüvely Lactobacillus-flórájának helyreállítása;
- tisztasági betét rendszeresen cseréje (a tampont legalább 3 óránként javasolt cserélni).
Kerülje továbbá:
- a vizelet erőltetett visszatartását vizelési inger esetén;
- műszálas fehérneműk és harisnyák viselését;
- a túlzott mértékű alkoholfogyasztást;
- spermicidet tartalmazó fogamzásgátlókat.
Kapcsolódó tartalmak:
