A keratoconus a szem szaruhártyájának (cornea) betegsége, amely során az elvékonyodik, előredomborul, és ezzel jelentős látásromlást okoz. Az elváltozás kezdetben csak az egyik szemet érinti, évekkel később válhat a másik szem is érintetté.
A keratoconus főbb tünetei
A keratoconus során a szaruhártya normál, félgömb alakúról lassan kúp alakúra domborodik. A kúp csúcsa felé a szaruhártya fokozatosan elvékonyodik, átlátszósága megmarad, gyulladásos tünetek nem kísérik. A betegség általában viszonylag fiatalon, sokszor kamaszkorban kezdődik, előrehaladása a 40-es évekre többnyire leáll.
Tünetek:
- homályos látás,
- fényérzékenység,
- a távollátás élességének zavara,
- a fények körül megjelenő árnyékok (ami például a sötétben való autóvezetést nehezíti),
- az éles látás gyors változása – kezdetben enyhe fénytörési hiba (asztigmia) és rövidlátás (myopia) jellemző, gyakran kell változtatni a szükséges szemüveg- vagy kontaktlencse-dioptriákat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a látásában viszonylag gyorsan jelentkező változást érzékel, keresse fel a területileg illetékes szemészeti szakrendelést.
A keratoconus kiváltó okai
A betegség pontos kiváltó oka nem ismert, de egyes tényezők mellett gyakoribb a kialakulása:
- a családban már előfordult,
- egyes allergiás állapotok, például asztma, ekcéma, szénanátha,
- Down-szindróma,
- ultraibolya sugárzásnak való kitettség,
- gyakori, erőteljes szemdörzsölés.
A betegség alapja a kollagénrostok szilárdságának csökkenése és a képződésük csökkent volta.
A keratoconus lehetséges szövődményei
Egyes esetekben a szaruhártya hirtelen megduzzadhat, látászavart és a szaruhártya sérülését okozva. Ilyenkor a szaruhártya legbelső rétege (endothelsejtek) funkciójának zavara miatt csarnokvíz hatol a szövetek közé, akut keratoconust okozva. A duzzanat általában magától elmúlik, de a sérülés hegesedéshez vezethet, ami később is akadályozza a látást.
A keratoconus diagnosztizálása
Látászavar esetén szemész szakorvos vizsgálja meg a beteget, miután kikérdezi a tüneteiről és a családi kórtörténetről. A látásélesség vizsgálata mellett a szaruhártya műszeres vizsgálatait (pl. kerato-refraktometria, corneatopográfia) is elvégzik.
A keratoconus kezelése
A kezelés a betegség stádiumától függ, lényege a látás javítása és az állapot romlásának megakadályozása.
A kezdeti fázisban megfelelő szemüveggel vagy kontaktlencsével ellensúlyozható a látásra gyakorolt hatás. Ilyenkor a kisfokú irreguláris asztigmia és myopia szemüveggel nehezebben, de lágy kontaktlencsével jól korrigálható. A csúcsosodás előrehaladásával romlik az astigmatismus és a myopia is, a lágy kontaktlencse leesik.
Ezután félkemény kontaktlencsével lehet még próbálkozni. Ha már ez sem áll meg a kúp formán, és a szaruhártya túlzottan elvékonyodott (kilyukadás fenyegeti), akkor a szaruhártya-átültetés marad mint végső megoldás. Ha a szaruhártya hegesedik, vagy a szemüveg, illetve a kontaktlencse már nem jelent megoldást, akkor is a szaruhártya-átültetés oldhatja meg a problémát. A beavatkozás ebben a betegségcsoportban a legjobb prognózisú, gyakorlatilag 100%-os sikerrel végezhető.
A látásromlás megállítására a viszonylag új kollagén cross-linking kezelés szolgálhat, ami magát a látást nem javítja, de az állapot stabilizálásával megelőzhető vele egy későbbi szaruhártya-átültetés. A cross-linking kezelés egy lézeres szemműtét, amely a szaruhártya szerkezetének stabilizálására szolgál.
Ha az állapot az életkor vagy a cross-linking kezelés hatására nem romlik tovább, akkor a megfelelő szemüveg vagy kontaktlencse elegendő a megfelelő látáshoz.
A keratoconus megelőzése
A betegség valószínűleg örökletes, és környezeti tényezők hatására alakul ki. A megelőzés érdekében védeni kell a szemet a napsugárzástól, és kerülni kell az erős szemdörzsölést.