A kálium a szervezet számára létfontosságú ásványi anyag, amely számos nélkülözhetetlen élettani funkcióban részt vesz. A kálium hiánya és többlete is életveszélyes állapothoz vezethet.
A kálium létfontosságú ásványi anyag, kis elektromos töltésével sejt- és idegi funkciókat aktivál. Szintjét befolyásolja a táplálékkal bevitt mennyiség, az éghajlati viszonyok, a fizikai aktivitás, a nátriumszint és a vízhajtók szedése.
A kálium szerepe a szervezet működésében:
- részt vesz a folyadékháztartás fenntartásában (a nátriummal egyensúlyban);
- támogatja a normál vérnyomást;
- szükséges az izmok és a szívizom működéséhez;
- szerepe van az idegi ingerületvezetésben;
- részt vesz a cukor felszívódásában a sejtekbe.
Sem a túl magas, sem a túl alacsony káliumszint nem jó a szervezet számára. Vérszintje nagyon szűk határok között mozog, élettani esetben 3,5-5,3 mmol/l a szérumkoncentrációja.
A vesék a kiválasztás során egyensúlyban tartják a káliumszintet, kiürítve a felesleges mennyiséget. Káliumot a széklettel és az izzadással, hányással is veszít a szervezet.
Lásd még: Vese működése
A káliumtöbblet tünetei
A hiperkalémia nevű állapot azt jelenti, hogy a szervezetben túl magas a kálium szintje, azaz meghaladja az 5,3 mmol/l-es koncentrációt. Ez veszélyes állapot, amely azonnali kezelést igényel.
A hiperkalémia lehetséges okai:
- akut vagy krónikus vesebetegség,
- egyes gyógyszerek szedése,
- kiszáradás,
- túl sok nátriumot vagy káliumot tartalmazó táplálékkiegészítők szedése,
- diabétesz,
- sérülés vagy égés által kiváltott vörösvértest-pusztulás,
- veseelégtelenség.
A hiperkalémia tünetei lehetnek:
- izomfáradtság,
- gyengeség,
- bénulás,
- szívritmuszavar,
- mellkasi fájdalom,
- szédülés,
- hányinger.
A káliumhiány tünetei
A kálium hiányát hipokalémiának nevezik. Leggyakoribb kiváltó oka vízhajtó gyógyszerek szedése, mivel a vizelettel kálium is ürül. Szintén okozhatnak túl alacsony szintet az olyan vízvesztéssel járó állapotok, mint a hányás vagy a hasmenés. Éppen ezért a hipokalémia előfordul olyan emésztőszervi betegségek esetén is, mint a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa. Szintén okozhat hiányt az intenzív izzadás (pl. tartósan intenzív sporttevékenység), amelyet nem követ az ionok pótlása.
Mivel kálium sokféle élelmiszerben található, ritka, hogy a hiányát az okozná, hogy a táplálékkal nem jut be belőle elegendő mennyiség a szervezetbe. A hiányhoz azonban hozzájárulhat a magnéziumhiány, mivel az szükséges a kálium felszívódásához.
A káliumhiány tünetei lehetnek:
- fáradtság, fáradékonyság,
- izomgörcsök, gyengeség,
- székrekedés, bélhűdés,
- súlyosabb esetben szívritmuszavar, izombénulás.
A kálium napi ajánlott beviteli szintje
Az ajánlott beviteli mennyiség függ a kortól, a nemtől és az egészségi állapottól is. A WHO szerint a napi optimális bevitel 800 és 1000 mg között változik. Az egyénenként szükséges káliumbevitelről és az esetleges káliumpótlás mennyiségéről konzultáljon háziorvosával vagy kezelőorvosával.
Felnőtteknek a javasolt maximális mennyiség naponta 3500 mg. A gyermekeknek ennél jóval alacsonyabb mennyiségre van szükségük, míg várandósság és szoptatás alatt megnő a beviteli igény.
Káliumforrások
Normál táplálkozás mellett általában bevihető a megfelelő káliummennyiség.
Káliumban gazdag élelmiszerek:
- gyümölcsök (pl. banán, sárgabarack, narancs),
- zöld leveles zöldségek (pl. brokkoli, paradicsom),
- sovány húsok,
- teljes kiőrlésű gabonafélék,
- hüvelyesek,
- olajos magvak (pl. mák, mandula).
Amennyiben a káliumháztartást befolyásoló gyógyszert szed, előfordulhat, hogy táplálékkiegészítő formájában kell bevinnie a szükséges káliummennyiséget.
A kálium kölcsönhatása egyéb anyagokkal
A szervezetben a nátrium és a kálium szintje között egyensúly áll fenn. Az ajánlott bevitel káliumból sokkal magasabb, mint nátriumból, de a modern táplálkozásban ez általában éppen fordítva van, ezzel is növelve a magas nátriumbevitel okozta veszélyeket.
A kálium megfelelő működéséhez a magnézium megfelelő szintjére is szükség van.
