A magas hőmérséklet életkortól függetlenül megviseli az egészségesek szervezetét is, az egészségkárosító hatás egyes életszakaszokban azonban az átlagosnál magasabb.
Különösen veszélyeztetettek az újszülöttek és a kisgyermekek a fokozott folyadékigényük és szervezetük kevésbé fejlett hőháztartást szabályozó képessége miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve az idős emberek, mivel a hőháztartást biztosító testi funkciók a korral gyengülnek, illetve az esetleges krónikus betegségek és az egyéni gondoskodóképesség csökkenése is ronthatja alkalmazkodóképességüket. Egészséges nők körében pedig magasabb kockázatnak vannak kitéve a várandós és a változókorban lévő nők a hormonális változásaik miatt. A hormonális változással járó tüneteket ugyanis a hőség felerősítheti, súlyosbíthatja.
Az egészségügyi kockázat, illetve a kánikulában jelentkező panaszok azonban egyes óvintézkedésekkel és a megfelelő életmóddal csökkenthetők.
A hőség veszélyei csecsemőkre és gyermekekre
Nagy melegben a csecsemők nyűgösebbek lehetnek, étvágyuk csökkenhet, ezért a gyermekszobát védeni kell a felmelegedés ellen az ablakok sötétítésével, éjszakai szellőztetéssel. Légkondicionáló használatakor figyelni kell arra, hogy ne legyen nagy különbség az otthon különböző helyiségeinek szobahőmérséklete között, mert a kisgyermekek hamarabb meghűlnek.
A szülőknek fokozottan figyelniük kell a gyermekek folyadékbevitelére, mert gyorsabb anyagcseréjük miatt könnyebben felborul a vízháztartásuk, ami kiszáradáshoz (dehidráció) is vezethet. Magas hőmérséklet esetén az anyatejes babák is igényelnek folyadékot a szoptatáson kívül: forralt és visszahűtött víz, citromos tea adható nekik, ugyanúgy, mint a tápszerrel táplált babáknak.
A kisbabák verejtékmirigyeinek kivezető csöve fejletlenségük miatt hajlamos az elzáródásra, ezért melegkiütés (miliaria) jelenhet meg a bőrükön: elsősorban az arcon, a fej bőrén, a tarkón, a nyakon és a popsin. Ennek veszélyét a túlöltöztetés elkerülésével, a hordozóban vagy a babakocsiban izzadásgátló betétek használatával lehet csökkenteni. Erőteljes kiütések vagy a gyermek tartós nyugtalansága esetén gyermekorvoshoz kell fordulni.
Az újszülött babával egyáltalán nem szabad napra menni, hathetes kor után is csak néhány percig érheti őket a kora délelőtti vagy késő délutáni napfény, mert bőrük sokkal vékonyabb és kevésbé ellenálló a napfény sugaraival szemben. A napégés a gyerekek bőrén akár maradandó károsodást is okozhat, és minél többször ég le fiatal korban a bőr, annál hajlamosabb lesz később a bőrrák kialakulására.
A gyermeket hat hónapos koráig inkább ruházattal, árnyékolókkal célszerű védeni a közvetlen napfénytől, később a 30 vagy az 50 faktorú, UVA- és UVB-sugárzás ellen is védelmet nyújtó fényvédő ajánlott. Az esetleges allergiát, bőrirritációt bőrpróbával lehet elkerülni: a csukló belső felére kell tenni kis mennyiségű szert, és ha 24 óra elteltével nem történt elváltozás, biztonsággal használható a termék. Ha a gyermek vízbe megy, utána újból be kell kenni akkor is, ha a termék vízálló.
A nagyobb gyermekeknek nagy melegben könnyen kimerülhet a szervezete, különösen, ha játék vagy sport közben elfeledkeznek a folyadékpótlásról. A fokozott izzadás folyadék- és sóvesztéssel jár, és ha ezeket nem pótolják, ebben az életszakaszban is könnyen kiszáradáshoz vezet, melynek tünetei fáradékonyság, étvágytalanság, szédülés, fejfájás, szapora szívdobogásérzés (tachycardia és palpitatio), hányinger-hányás, izomgörcsök, súlyos esetben eszméletvesztés lehetnek.
Ha a gyermek sokat tartózkodik a napon, és nem védi a fejét, napszúrást kaphat, melynek tünetei szédülés, gyengeségérzés, fejfájás, hányinger, hányás, hőemelkedés, fényérzékenység, súlyosabb esetben magas láz, ájulás lehetnek. Enyhébb napszúrás esetén nem szükséges orvoshoz fordulni, de a gyermeket azonnal árnyékos, hűvös helyre kell vinni, és tarkóra helyezett hideg vizes borogatással hűteni. Lázcsillapítás, folyadékpótlás, ágynyugalom (sötétített szobában) hatására 1-2 nap alatt javul ez az enyhe lefolyású betegség, és ritkán jár szövődménnyel.
A hőség veszélyei időskorban
A szervezet hőszabályzó rendszere a kor előrehaladtával egyre gyengébben működik, az idősek kevesebbet izzadnak, nem érzékelik pontosan a hőmérsékletet. Kevésbé érzik a szomjúságot is, ezért előfordulhat, hogy nem isznak kellő mennyiségű folyadékot, illetve sok esetben vízhajtó gyógyszereket is szednek – mindezek miatt nagyobb a kiszáradás veszélye.
Az idősek nehezebben alkalmazkodnak a hőséghez az életkorukban már gyakorta előforduló magas vérnyomás, illetve egyéb szív-érrendszeri problémák, esetleg cukorbetegség vagy veseműködési zavarok miatt.
Lásd még: Hőség veszélyei a krónikus betegségekre
Idősebb korban is törekedni kell arra, hogy a szoba hőmérséklete ne haladja meg a 27 fokot, a meleg ellen az ablakok elsötétítésével, a késő esti vagy hajnali szellőztetéssel lehet védekezni. A légkondicionálót sem célszerű 27 foknál hűvösebbre állítani, és az ízületi fájdalmak elkerülése érdekében szakaszosan ajánlott ki-bekapcsolni. Jó hatású lehet a hideg vizes borogatás, a zuhanyozás, a lábak áztatása (20-22 fokos vízben) is.
A kellő mennyiségű folyadékbevitel érdekében ajánlott akkor is inni, ha nem érzik magukat szomjasnak, pl. óránként egy pohárral, de vízhajtó szedése esetén még többet. Az izzadással elveszített sót egy liter vízbe tett fél mokkáskanálnyi sóval lehet pótolni. Kánikulában minden fizikai tevékenység megerőltető, ezért a bevásárlást, kertészkedést stb. javasolt a hűvösebb, reggeli, esti időszakban végezni. Az idősek hajlamosak melegebben öltözni, mint ahogy azt a hőmérséklet igényelné, ezért különösen fontos, hogy kényelmes, bő, természetes alapanyagú ruhát viseljenek.
Fontos, hogy a kánikulában az idősek már kisebb rosszullét esetén is forduljanak háziorvosukhoz, hogy megelőzzék a súlyosabb állapotokat. A vérnyomást a melegben gyakrabban kell ellenőrizni: a meleg értágító hatása miatt szükség lehet a gyógyszeradag csökkentésére, ha a vérnyomással kapcsolatos panaszok jelentkeznek.
Fontos! Bármely gyógyszeres terápia módosítását minden esetben a kezelőorvossal előzetesen szükséges egyeztetni!
A hőség veszélyei várandósság idején
A várandós nők szervezete fokozott üzemmódban dolgozik, ezért nehezebben alkalmazkodik a meleghez. A hormonháztartásuk felborul, kezeik és lábaik duzzadhatnak, a bőr szárazabb és érzékenyebb lesz, hamarabb leég. Megnő a kiszáradás és a túlhevülés veszélye is, ami emeli a fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát a magzatnál, hozzájárulhat a szülés korai beindulásához. A kismamáknak fejfájás, szédülés, hányinger, izomgörcsök esetén minél előbb hűvösebb (légkondicionált) helyre kell menni, többet kell inniuk, illetve jó hatása lehet a zuhanyozásnak is.
Fontos! Ha a rosszullét mellé hányás, erős szédülés, ájulás is társul, vagy a tünetek egy óránál is tovább tartanak, mielőbb forduljanak orvosukhoz!
A kismamáknak fokozottan kell figyelniük arra, hogy világos színű, laza szabású, jól szellőző ruhákat viseljenek, és kerüljék a tűző napfényt 11 és 15 óra között. Érzékenyebb bőrük miatt fontos, hogy természetes, mesterséges alapanyagoktól mentes kozmetikumokat, naptejet használjanak.
A hőség hatása a változókorban
A változókorban (menopauza) megjelenő tünetek – fokozott izzadás, csökkent melegtűrés, hőhullámok – évszaktól függetlenül is hasonlóak a hőség okozta panaszokhoz, melyeket a magas hőmérséklet nyáron súlyosbíthat. Fontos, hogy ilyenkor a nők jól szellőző, természetes anyagú ruhákat és fehérneműket viseljenek, és fokozottan figyeljenek a személyes higiéniára, mert az intim fertőzések terjedésének kockázata is megnő ebben az időszakban.
A panaszok mérsékelhetők a megfelelő életmódbeli szokások kialakításával: egészséges táplálkozással (sok friss zöldség, gyümölcs), bőséges folyadékbevitellel (kb. 3 liter naponta), rendszeres testmozgással a kora reggeli vagy esti órákban, illetve szükség esetén hormonpótló kezeléssel, vagy egyes gyógynövényekkel (pl. orbáncfű, jamgyökér, vöröshere).
Kapcsolódó tartalmak:
