egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

 

A heveny COVID-19 fertőzés és az annak nyomán kialakuló poszt-COVID szindróma számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így negatívan befolyásolhatja az idegrendszer működését is.

 

A poszt-COVID szindróma nem meghatározott betegség, hanem azoknak a változatos tüneteknek az összessége, melyek a fertőzés lezajlása után legalább négy héttel, negatív PCR-teszt (ld. még Koronavírustesztek típusai) mellett is csökkentik a betegek életminőségét és nehezítik a mindennapi életvitelüket.

 

A poszt-COVID szindróma idegrendszeri tünetei

Poszt-COVID szindrómára és idegrendszeri érintettségre utalhat a három hónapon túl jelentkező fejfájás, a gondolkodásbeli (kognitív) zavar, az emlékezetkiesés (ld. még Memóriazavarok), az alvászavarok, a depresszió, a kéz- és lábzsibbadás, a kézremegés, a reflexkiesés (areflexia), az izomfogyás, a bénulás, valamint a szaglás és ízérzés elvesztése (anozmia) vagy megváltozása.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A fent felsorolt tünetek bármelyikének észlelése esetén forduljon háziorvosához, aki szükség esetén a lakóhelye szerint illetékes poszt-COVID szakrendelésre irányítja.

 

Ha féloldali, az arc eltorzulásával járó zsibbadást, átmeneti vagy tartós féloldali gyengeséget vagy bénulást észlel, illetve szótalálási nehézséget vagy beszédzavart tapasztal, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

 

A poszt-COVID szindróma idegrendszeri érintettségének lehetséges okai

A poszt-COVID szindróma annyira új jelenség, hogy a kiváltó körülményeket, a genetikai tényezőket, a jellemző életkort és az általános jellemzőket illetően folyamatosan bővülnek az orvostudomány ismeretei. Az ideggyógyászati tünetek megjelenésének hátterében többek között a hosszas kórházi – különösen az intenzív osztályos – kezelés, bizonyos autoimmun folyamatok és egyéb tényezők is állhatnak. Az Egyesült Királyság kutatóinak egy új tanulmánya például megállapította, hogy a COVID-betegség agyszövet-veszteséghez vezethet; ez állhat annak a hátterében, hogy egyes betegek elveszítik a szaglásukat és az ízérzésüket. A kutatók több száz, pozitív COVID-19 tesztet produkáló beteg képalkotó vizsgálatának eredményét vetették össze a járvány előtt készült felvételeikkel. Az összehasonlítás alapján megállapították, hogy a COVID-19 jelentős agyi szürkeállományvesztést okozott a szaglással és ízérzéssel összefüggésbe hozható agyterületeken.

 

A poszt-COVID szindróma idegrendszeri szövődményei

Mára bizonyossá vált, hogy a heveny COVID-19 fertőzés hosszan tartó betegséget és maradandó károsodásokat okozhat a szervezetben, nemcsak időseknél és idült betegségben szenvedők, hanem fiatalok és gyermekek esetében is.

 

A súlyos állapotot, hosszas intenzív ellátást, lélegeztetést túlélő betegek, így a COVID-19 fertőzött betegek esetében is egy komplex tünetegyüttes, az ún. „Postintensive care syndrome” alakulhat ki, amely fizikai, mentális és kognitív tüneteket foglal magában.

 

A COVID-19 fertőzés leggyakoribb tartós kezelést vagy rehabilitációt igénylő ideggyógyászati következménye lehet a stroke (agyi infarktus, szélütés), a több ideget érintő idegbántalom (polyneuropathia), valamint az ún. „critical illness” polyneuropathia. Ez utóbbi kórkép olyan szisztémás gyulladásos tünetegyüttes, amely főleg az intenzív osztályon több mint egy hétig mesterségesen lélegeztetett és/vagy eszméletlen betegek körében alakul ki. A polyneuropathia általában izombántalommal (myopathia) is társul. A critical illness polyneuropathia korai poszt-COVID periódusban történő felismerése igen fontos, mivel ez a kórkép jól kezelhető, viszont súlyosbíthatja a COVID-19 tüdőgyógyászati szövődményeit.

 

A súlyos COVID-19 fertőzést és szövődményeit túlélő betegek esetében, a hosszú intenzív terápiás kezelést követően felléphet a felső végtagok akaratlan remegése (tremor), melynek hátterében a betegség során kialakult kóros izomgyengeség (adinámia) mellett egyéb tényezők is állhatnak (ld. még esszenciális tremor).

 

A poszt-COVID szindróma idegrendszeri érintettségének diagnosztizálása

A poszt-COVID szindróma diagnosztizálása során az idegrendszeri tünetek esetén neurológiai szakkonzíliumra kerül sor.

 

A stroke meglétének igazolása képalkotó vizsgálatok (CT-vizsgálat, MR-vizsgálat) alkalmazásával történik. A nyaki verőér áramlási zavarát, az érfal szerkezeti eltéréseit és sérüléseit ultrahangvizsgálattal állapítják meg. Az agyalapi nagyerek véráramlási sebességét a transzkraniális Doppler ultrahanggal mérik. A kivizsgálás kötelező eleme az elektrokardiográfia (EKG), mellyel megállapítható a szívben esetlegesen kialakult vérrögök okozta rendellenes szívritmus. Epilepsziás működészavarra utaló jelek esetén elektroenkefalográfia (EEG) végzése is indokolt.

 

A környéki idegek állapotát és működését elektroneurográfiával mérik fel. A vizsgálat során a bőrön keresztül elektromos árammal ingerlik az idegeket, majd a kapott választ a bőrön elhelyezett elektródákkal elvezetik, és az így nyert adatokat elemzik. Egy másik eszközös vizsgálat, az ún. elektromiográfia (EMG) az izmok működéséről nyújt információt az esetlegesen kialakult izombántalom kimutatására. Ennek során vékony tűelektródákat szúrnak az izmokba, majd a nyugalomban, valamint az izmok akaratlagos működtetése során nyert választ elemzik.

 

A súlyos COVID-19 betegséget túlélők esetében szükség lehet a gondolkodásbeli (kognitív) funkciók felmérésére és a megjegyző emlékezet vizsgálatára is.

 

A poszt-COVID szindróma idegrendszeri érintettségének kezelése

A betegség természetéből adódóan a COVID-19 fertőzésből kigyógyultak számára további kezelésekre van szükség a teljes gyógyulás, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A lezajlott COVID-19 fertőzés lefolyásának és súlyosságának utólagos kiértékelését, az állapotfelmérést és a társbetegségek felmérését követően a krónikus állapotnak megfelelő speciális kezelésekre kerül sor. A kezelés módja egyénenként változó az érintett szerv(ek)től, illetve szervrendszer(ek)től függően.

 

A COVID-19 fertőzéssel összefüggésben kialakult stroke rehabilitációja alapvetően megegyezik az egyéb eredetű stroke rehabilitációjával. Az ellátás folyamata módosulhat a vírusfertőzés egyéb, nem ideggyógyászati eredetű tartós szövődményei, illetve maradványtünetei függvényében.

 

A critical illness polyneuropathia (ld. feljebb) komplex rehabilitációja a gyógytorna és az izomerősítés mellett kiterjed a finommotorika fejlesztésére, valamint a mozgáskoordináció és az egyensúly javítására is.

 

A súlyos COVID-19 betegséget túlélők esetében szükségessé válhat a kognitív funkciók és a memória fejlesztése, valamint a betegséget követően esetlegesen kialakult poszttraumás stressz szindróma kezelése is.

KULCSSZAVAK
COVID-19  |   koronavírus  |   tünet  |   fertőzés  |   maradandó károsodás  |   idegrendszer  |   idegkárosodás  |   stroke  |   neuropathia  |   critical illness polyneuropathia  |   szaglás  |   ízérzés  |   tremor  |   rehabilitáció
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít