A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin. Olyan fehérjék termeléséhez járul hozzá, amelyeknek a véralvadásban és a csontok növekedésében van fontos szerepük. A K-vitamin hiánya normál táplálkozás mellett ritka, az újszülöttek azonban kötelező jelleggel kapnak K-vitamint táplálékkiegészítő formájában.
A K-vitamin több formában is előfordul: a K1-ként is nevezett fillokinon növényi élelmiszerekből, a K2, a menakinon állati eredetű forrásokból vihető be. Utóbbit a szervezet baktériumflórája is termeli.
K-vitamin szerepe
A K-vitamin hozzájárul a szervezetben olyan fehérjék képzéséhez, amelyeknek a véralvadásban és a csontok építésében van szerepük. A véralvadási folyamatban több úgynevezett K-vitamin-függő véralvadási faktor is részt vesz. Ezen faktorok a májban termelődnek, majd K-vitamin-függő kémiai átalakuláson mennek keresztül, így válnak működőképessé.
Az oszteokalcin, az egészséges csontszövet létrejöttéhez elengedhetetlenül fontos fehérje és egyéb sejtalkotó fehérjék működéséhez is elengedhetetlen a K-vitamin.
K-vitamin hiányának, túladagolásának tünetei
Bár a K-vitamin zsírban oldódik, a szervezet nem raktározza hosszú ideig, viszonylag hamar lebontja és kiválasztja. Éppen ezért túladagolása extrém ritka, és legfeljebb nagy mennyiségű táplálékkiegészítő szedése esetén fordulhat elő.
Csecsemőknél okozhat túladagolási tüneteket a menadion, a K-vitamin vízben oldódó előanyagának nagy mennyiségű szedése.
Egészséges felnőtteknél ritka a hiánya, az alábbi betegségek esetén fordulhat elő:
- cukorbetegség,
- krónikus vesebetegség,
- cisztás fibrózis,
- lisztérzékenység,
- elzáródott epevezeték,
- gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa és Crohn-betegség),
- egyéb, felszívódási zavarokkal járó krónikus betegségek.
Fertőzéses megbetegedés miatt hosszan, több hétig szedett antibiotikum a K2 forma képződését akadályozhatja, mert az antibiotikum a bélflóra baktériumait is károsítja, nemcsak a kórokozó baktériumot. Ilyen esetekben megfontolható étrendkiegészítő és probiotikum szedése az antibiotikum-terápia alatt és az azt követő időszakban.
Csecsemőknél a K-vitamint rutinszerűen pótolják, hogy megelőzzék a vérzéses szövődményeket, mert az anyatej nem tartalmaz elegendő mennyiséget.
A vitaminhiány tünetei lehetnek:
- lassabb véralvadás: lassan áll el a vérzés, nőknél erőteljesebb a menstruációs vérzés;
- könnyen keletkeznek zúzódások;
- csontok gyengesége: csontritkulás, könnyen törő csontok.
K-vitamin napi ajánlott beviteli szintje
A jelenlegi ajánlások szerint a K-vitamin napi ajánlott bevitele testsúlykilogrammonként 1 mikrogramm, így a K-vitamin szükséglet egyénenként változik. Gyermekkorban 15-50 mikrogramm, fiatal felnőttkortól kezdve napi 60-80 mikrogramm közé esik a napi szükséglet.
A több vitamint tartalmazó étrendkiegészítők (multivitaminok) általában a napi szükségletnek egyharmadát tartalmazzák. Kiegyensúlyozott, zöldségekben gazdag étrend mellett a táplálkozással bevitt mennyiség elegendő az egészséges szervezet számára.
A vitamin szintje vérvizsgálattal ellenőrizhető.
K-vitamin forrásai
A K1-ként is ismert fillokinon növényi táplálékokban fordul elő.
A legjobb forrásai a zöld színű zöldségek (spenót, kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó, káposzta, saláta, mángold), valamint a szója és szójaolaj.
A K2, vagyis a menakinon forrásai:
- kisebb mennyiségben húsok, a tojás, tejtermékek tartalmazzák;
- a bélflóra baktériumai is előállítják.
Mivel mindkét forma zsírban oldódik, felszívódásukat segítik a velük együtt fogyasztott zsírok, olajok, például a salátára tett olajos öntet.
K-vitamin kölcsönhatása egyéb szerekkel
A K-vitamin – véralvadást elősegítő hatása miatt – befolyásolhatja a szedett véralvadásgátlók hatását. Így a K-vitamin hatását ellensúlyozó véralvadásgátló szedése esetén ügyelni kell a magas K-vitamin-bevitel elkerülésére, mert az megakadályozhatja a véralvadásgátló működését. A hosszan tartó antibiotikum-szedés akadályozza a bélflórában a K2 forma képződését.
A megfelelő mennyiségű kalcium bevitele hozzájárul a K-vitamin csontokat építő hatásához.
Idősek és várandósok K-vitamin-szedése
Az időseknél megnövekszik a krónikus betegségek (pl. epe- és májbetegség) gyakorisága, ami a K-vitamin felszíszóvádási zavarához, és következményes K-vitamin hiányhoz vezethet.
Várandósság idején az anyai K-vitaminszint a magzat csontfejlődésében is fontos szerepet játszik. Egészséges kismamák esetében hiánya nem fordul elő, ritkább esetekben az egyoldalú, zöldségekben szegény étrend vezethet K-vitamin hiányhoz.
Ezért időskorban és várandósság idején fokozott figyelmet kell fordítani a természetes formában, táplálkozással bevitt vitamin biztosítására. K-vitamin tartalmú étrendkiegészítőre felnőtt korban csak kifejezett, diagnosztizált hiány esetén van szükség. Magas K-vitamin tartalmú tápláékkiegészítőt kizárólag háziorvosával vagy kezelőorvosával egyeztetve szedjen!
