egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szemfenékvizsgálat során a szem hátsó szegmentumát egy speciális eszközzel vizsgálja a szemorvos. A vizsgálat rövid ideig tart, és teljesen fájdalommentes.

 

A pupillán keresztül a szembe jutó párhuzamos fénynyalábok a retinán (ideghártya) keresztezik egymást egy pontban. A retina legfontosabb része a sárgafolt (makula lutea, az éles és színlátásért felelős terület). A retina idegrostjai a látóidegfőnél egyesülnek látóideggé, amely az agy felé fut tovább. A retina területén gyakorlatilag szabad szemmel vizsgálhatók az apró erek, amelyek bizonyos betegségek (pl. diabéteszes retinopátia – a retina apró ereinek károsodása cukorbetegség következtében) esetén információval szolgálnak a betegség súlyosságáról és előrehaladottságáról.

 

A szemfenékvizsgálat tehát a szemfenéken található apró erek állapotáról, illetve a retina éles látásért és perifériás látásért felelős területeiről ad képet.

 

A szemfenékvizsgálat alkalmazása

Szemfenékvizsgálatra nemcsak különböző szembetegségek diagnosztizálása során lehet szükség, hanem az apró ereket érintő megbetegedések (microangiopathia) esetén is.

 

A szemfenékvizsgálat minden szemészeti vizsgálat alapvető része, különös tekintettel az alábbi esetekben:

 

  • a látóideg károsodása,
  • retinaszakadás vagy -leválás,
  • glaukóma (zöldhályog),
  • makuladegeneráció – az éles látásért felelős sárgafolt sorvadása,
  • cytomegalovírus (CMV) okozta retinitis – a retina vírusos fertőzése,
  • melanoma malignum – a leggyakoribb rosszindulatú, szemen belüli tumor,
  • magas vérnyomás – amely az apró ereket károsíthatja,
  • diabéteszes retinopátia – a magas vércukorszint miatti retinakárosodás látásvesztést is okozhat.

 

A szemfenékvizsgálat menete

A szemfenékvizsgálat előtt a pupilla tágítására van szükség, amelyet egyszerű szemcseppel érnek el. A hatóanyag egy kis ideig csípheti a szemet – ez teljesen normális jelenség.

 

Amennyiben ismert glaukómája van, vagy a családban előfordult már glaukóma, említse meg kezelőorvosának!

 

A pupillatágító szemcsepp ugyanis megemelheti a szemnyomást, ezáltal glaukómás rohamot válthat ki. Glaukómás beteg esetén csak nagy körültekintéssel alkalmaznak pupillatágító szemcseppet. Pupillatágítás előtt meg kell győződnie arról az orvosnak, hogy a csarnokzug nyitott-e. Szűk zugú, illetve záródásra hajlamos csarnokzug esetében nem tágítják a pupillát, mivel az glaukómás rohamot provokálhat.

 

A pupillák megfelelő mértékű tágulását követően az orvos megvizsgálja a szemfenék állapotát. A vizsgálat során általában fénnyel a pupillán keresztül a szembe világítanak, és megkérik a beteget, hogy különböző irányokba nézzen. A folyamat során a szemhez nem érnek hozzá, így az erős fény okozta kellemetlenségen kívül a vizsgálat teljesen fájdalommentes.

 

A vizsgálatnak három módszere létezik:

 

  • Direkt opthalmoscopia vizsgálat (szemtükrözés egyenes képben). A szemvizsgálat kézi ophtalmoszkóppal történik, amely során fénnyel a szembe világítva a szemorvos speciális lencsén át nézve közvetlenül vizsgálja a szemet. A vizsgálatot egészen közelről, 1-2 cm távolságból végzik.
  • Indirekt opthalmoscopia vizsgálat (szemtükrözés fordított képben). Az indirekt módszer előnye, hogy egyszerre lényegesen nagyobb terület vizsgálható a retinából, de kisebb nagyításban. A vizsgálatot 30-40 cm távolságból végzik. A lényege, hogy az orvos és a beteg közé egy 13-20 dioptriás konvex lencsét kell helyezni a fénysugarak útjába. Az orvos a szemfenék fordított, valódi képét látja négy-ötszörös nagyításban.
  • Réslámpás vizsgálat. Lényegében ez is egy fordított képben való tükrözés. Ez a módszer teszi lehetővé a legnagyobb nagyítással történő vizsgálatot. Egy műszerbe le tudja támasztani a homlokát és az állát a beteg, hogy stabilan tartsa a fejét a folyamat közben. Ezután erős fénnyel a szemébe világítanak, a szem elé egy 90 dioptriás lencsét helyeznek, és mikroszkóppal vizsgálhatóvá válik a szemfenék. Napjainkban ez a legelterjedtebb módszer a szemfenék vizsgálatára.

 

A vizsgálat általában nem vesz igénybe 10 percnél hosszabb időt.

 

A szemfenékvizsgálat rizikói

A szemfenékvizsgálat igen kellemetlen lehet az erős fény miatt – a mértéke személyfüggő –, de semmiképpen sem fájdalmas. A pupillatágító szemcsepp miatt a szembe világító fény lekapcsolása után a beteg még fényes foltokat láthat, amelyeknek rövid időn belül el kell tűnniük.

 

A szem még a vizsgálatot követő néhány órában (ritka esetben akár egy napig is) érzékeny lehet a fényre, ezért napsütéses időben célszerű napszemüveget magával vinnie a vizsgált személynek. Amennyiben kocsival érkezik a vizsgálat helyszínére, intézze úgy, hogy hazafelé más vezessen! Tágított pupilla mellett gépjárművet vezetni balesetveszélyes!

 

A pupillatágító szemcsepp a szemből felszívódva okozhat szisztémás mellékhatásokat, amelyek az alábbiak lehetnek:

 

 

A vizsgálatot követő néhány órában érdemes nem erőltetni a szemet (számítógéppel, olvasással, tévénézéssel).

 

KULCSSZAVAK
szem  |   szemvizsgálat  |   szemfenék  |   retina  |   látásvizsgálat  |   látásvesztés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít