A plazmaferézis olyan orvosi beavatkozás, amely során a beteg vérét egy szűrőberendezésen átvezetik, mely eltávolítja a vérplazma szervezetre káros alkotóelemeit.
A kezelés után a megtisztított vért visszavezetik a testbe, azaz a vér alakos elemeit változatlan formában visszavezetik a beteg szervezetébe. A plazmaferézis célja lehet terápiás, különböző betegségek esetén, vagy vérkészítmény (pl. alvadási faktorok) előállítása, amely egy másik egyén számára válik beadhatóvá.
Az első emberi plazmaferézist hiperviszkozitás szindróma miatt végezték el sikeresen 1960-ban P. J. Schwab és kutatótársai.
Mi a vérplazma?
A testünkben keringő vér sejtes elemekből és vérplazmából áll. A sejtes elemek a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A vérplazma 90%-a víz, kb. 10%-ban pedig különböző ionokat, szerves vegyületeket, plazmafehérjéket, hormonokat és alvadási faktorokat tartalmaz. A vérplazma színe általában szalmasárga. Plazmafehérjék például az albumin, a globulin és a különböző véralvadási faktorok és fehérjék.
A plazmaferézis menete
Az első lépés a vér alkotóelemeinek szétválasztása centrifugális vagy filtrációs elven működő készülékkel. A centrifugálás hatására a vér szétválik rétegeire: legkívül a vörösvértestekből álló réteg, belül a vérplazma rétege, a kettő között pedig határréteg alakul ki, az úgynevezett buffy coat. A buffy coatban találhatók a fehérvérsejtek és a thrombocyták.
A beteg keringésébe csak a szűrt alkotóelemeket vezetik vissza, amennyiben szükséges, kiegészítik friss fagyasztott plazmával, albuminnal, vörösvértesttel, trombocytával.
Terápiás aferézis
Az aferézis görög eredetű szó, a jelentése „elvonás”. A terápiás aferézis célja a vérből eltávolítani az olyan elemeket, amelyek károsak (pl. autoantitestek, alloantitestek, immunkomplexek, anyagcseretermékek, paraproteinek, toxinok, kóros sejtek).
Donor-plazmaferézis (vérplazmavétel)
Az eljárás lényege, hogy vérplazmát távolítanak el a donor szervezetéből. A cél, hogy vérkészítményt vagy alapanyagot nyerjenek, pl. alvadási faktorok előállításához, amelyet egy másik személy (recipiens) kap meg. Ez az eljárás nem ugyanaz, mint a véradás, mivel véradás esetén teljes vért ad a donor, vérplazmavételnél pedig kizárólag a plazmát veszik le a vérből, a vér alakos elemeit visszavezetik a donor szervezetébe.
Ki adhat vérplazmát?
Azon egészséges személyek adhatnak vérplazmát, akik teljes véradásra is alkalmasak: 18 és 60 év közöttiek, minimum 50 kg testsúllyal rendelkeznek, és a donor vérképének ellenőrzése alkalmával nem mutat vérszegénységet. A hazai szabályok szerint egy donor évente maximum 33 alkalommal adhat vérplazmát, és két vérplazmalevétel között el kell telnie minimum egy hétnek a szervezet regenerálódása érdekében.
Ki nem adhat vérplazmát?
Nem adhat vérplazmát:
- várandós nő,
- szoptató anya,
- szülés után álló anya a szülést követő hat hónapig,
- lázas vagy fertőző beteg,
- drogfogyasztó,
- sebészeti műtét után lábadozó személy,
- inzulinnal kezelt cukorbeteg.
A vérplazmaadás menete
Az első az adatok egyeztetése és egészségügyi állapotfelmérő kérdőív kitöltése. Az orvos megvizsgálja, ellenőrzi a donor vérnyomását, és vérmintát vesz, ellenőrzi, hogy nem vérszegény-e a donor. Amennyiben egészséges, akkor a vérvételi tűt a vénába helyezi, a vért a feretizálógéphez irányítja, amely a plazmát leválasztja a vér sejtes elemeitől. Mindez általában egy órát vesz igénybe.
Vérplazma adása után
A regenerálódás felgyorsítása érdekében fontos a bő folyadékfogyasztás, a fehérjedús étrend, a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a kímélő életmód és a tartózkodás a káros szenvedélyektől (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás).
Mire használhatják fel a vérplazmát?
A vérplazmából kivonják a különböző véralvadási faktorokat, és különböző véralvadási zavarokban szenvedő betegeket kezelnek vele, pl. hemofília (vérzékenység) esetén. Más típusú vérplazma-alkotóelemek az immunglobulinok, amelyeket szintén kinyernek a vérplazmából, és immunhiányos kórképben szenvedő betegeket kezelnek vele.
Műtétek esetén adhatnak vérplazmát is, amennyiben a beteg sok vért veszít, hogy ezzel is segítsék a véralvadási folyamatot. Használják még a friss fagyasztott plazmát (FFP) égési sérülés gyógyítása esetén, autoimmun betegség kezelésében, valamint transzplantáció után is.
