A heveny COVID-19 fertőzés és a nyomában kialakuló poszt-COVID szindróma számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így negatívan befolyásolhatja a tüdő és a légzőrendszer működését is.
A poszt-COVID szindróma nem meghatározott betegség, hanem azoknak a változatos tüneteknek az összessége, amelyek a fertőzés lezajlása után legalább négy héttel, negatív PCR-teszt (ld. még Koronavírustesztek típusai) mellett is csökkentik a betegek életminőségét és nehezítik a mindennapi életvitelüket.
A poszt-COVID szindróma tüdőt érintő tünetei
A poszt-COVID szindróma tüdőérintettségére utalhat a tartós nehézlégzés, a mellkasi fájdalom és a köhögés, valamint a fáradtság és a gyengeségérzés.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fenti tünetek bármelyikének észlelése esetén forduljon háziorvosához, aki szükség esetén a lakóhelye szerint illetékes poszt-COVID szakrendelésre irányítja.
Légzési nehezítettség, légszomj esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A poszt-COVID szindróma tüdőérintettségének lehetséges okai
A légúti tünetek megjelenésének hátterében a tartós gyulladás okozta tüdőszöveti és légúti károsodások állnak. Ezek közé tartozik a hörgőgyulladás (bronchiolitis), a tüdő léghólyagocskáinak gyulladása (alveolitis), az alsó légutak, léghólyagocskák tágulata (emfizéma), valamint a rostos kötőszövet felszaporodása a tüdőben (tüdőfibrózis). A komplex légzőszervi elégtelenség kialakulásának fontos eleme lehet a légzőizmok átmeneti vagy maradandó gyengesége is. A poszt-COVID szindróma során jelentkező légszomjért, fáradtságért és gyengeségért a COVID-19 fertőzés nyomán fellépő tüdőgyulladás (pneumonia) okozta tüdősérülés, a gázcserefolyamatok romlása, illetve a tüdőfibrózis tehető leginkább felelőssé.
A poszt-COVID szindróma légzőrendszeri szövődményei
A súlyos állapotot, hosszas intenzív osztályos ellátást és gépi lélegeztetést túlélő COVID-19 fertőzött betegek esetében változatos – testi, lelki és gondolkodásbeli (kognitív) – tünetekkel kísért komplex tünetegyüttes, az ún. „Post-intensive care syndrome” alakulhat ki.
A szervezet COVID-19 fertőzésre adott gyulladásos válasza során a gyulladásos fehérjék fokozott termelődésével járó ún. citokinvihar alakulhat ki, amely akár végzetes szövődményekhez vezethet. Ilyen többek között az ún. akut respirációs distressz szindróma (ARDS), amely – mivel a tüdő nem jut elegendő oxigénhez és egyéb szervek is károsodnak – életveszélyes állapotot jelent. A gyulladásos válaszreakciót ellensúlyozó folyamat során visszatérhet a vírusfertőzés, illetve baktérium vagy gomba okozta felülfertőződés, akár többszervi elégtelenség is felléphet.
A poszt-COVID szindróma tüdőérintettségének diagnosztizálása
A poszt-COVID szindróma kivizsgálása során a laboratóriumi vizsgálatokon és a képalkotó vizsgálatokon (mellkasi röntgenvizsgálat, CT-vizsgálat) túlmenően légzésfiziológiai vizsgálatokkal állapítják meg az esetleges légzéskárosodást. Ezek közé tartozik a spirometria, melynek során azt mérik, hogy a páciens mennyi levegőt lélegez be és ki, illetve ezt milyen sebességgel teszi. Megmérik a vér oxigéntelítettségét (oxigénszaturáció), illetve speciális esetekben az ún. pletizmográfia vizsgálattal további információt nyerhetnek az alsó légutak, vagyis a hörgők és a tüdő állapotáról. Ez utóbbi vizsgálat során a páciens egy légmentesen zárt kabinban ül, miközben az ahhoz kapcsolt rendszer a be- és kilégzés nyomásváltozásai alapján rögzíti a tüdő paramétereit. A légzőizmok erejét az ún. MIP/PIF teszt alkalmazásával mérik.
A poszt-COVID szindróma tüdőérintettségének kezelése
A betegség természetéből adódóan a fertőzésből kigyógyultak számára további kezelésekre van szükség a teljes gyógyulás, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A lezajlott COVID-19 fertőzés lefolyásának és súlyosságának utólagos kiértékelését, az állapotfelmérést és a társbetegségek felmérését követően a krónikus állapotnak megfelelő speciális kezelésekre kerül sor. A kezelés módja egyénenként változó az érintett szerv(ek)től, szervrendszer(ek)től függően.
Tüdőérintettség esetén a felépülést követően légzőszervi rehabilitációs program következik, melyet a kórházból való távozást és negatív COVID-tesztet követően indítanak el. A rehabilitációt a tüdőgondozók, a tüdőgyógyászati szakrendelők és a szakambulanciák végzik. A program fontos részét képezik a különféle légzőgyakorlatok, amelyek elősegítik a tüdő tágulását, a légúti váladék távozását a tüdő léghólyagocskáiból és hörgőcskéiből a nagyobb légutak felé, valamint javítják a tüdő működését. A légzőgyakorlatok növelik az ún. vitálkapacitást is, mely a légzési levegő, a maximális belégzéskor még felvehető levegő, valamint a maximális kilégzéskor még kilélegezhető levegő mennyiségét jelenti.
