Az orr melléküregei (sinus paranasales) az arckoponyában elhelyezkedő, kivezető nyílással rendelkező, nyálkahártyával bélelt, páros, légtartalmú üregek, amelyek az orrjáratokkal összeköttetésben állnak.
Az orrmelléküregek a következők:
- homloküregek,
- iküreg (ékcsonti öböl),
- rostacsonti üregek,
- arcüregek.
Az arckoponya üregeinek belsejét csillószőrös nyálkahártya borítja. A csillók apró szőrszerű nyúlványok, amelyek felelősek a nyák és a porszemcsék eltávolításáért az üregekből.
Az arckoponya üregeinek gyulladását (sinusitis) általában víruseredetű felső légúti fertőzés előzi meg. Legtöbbször az arcüregben, majd a rostasejtekben (főként gyermekeknél), a homloküregekben és legritkábban az iköbölben fordul elő gyulladás. Multisinusitis esetén több melléküreg egyszerre, pansinusitisnél az egyoldali melléküregek betegszenek meg egyidejűleg. Az orrmelléküreg-gyulladást (sinusitis paranasalis) gyakran az orrnyálkahártya gyulladása (rhinitis) kíséri, innen ered a betegség elnevezése (rhinosinusitis).
Az orrmelléküreg-gyulladás főbb tünetei
A heveny arcüreggyulladás elsődleges tünete az arc és szem körüli fájdalom, nyomás-, illetve feszülésérzés az arcban, gátolt orrlégzés vagy orrdugulás, orrfolyás és orrgarati váladékcsorgás, valamint a szagláscsökkenés. Másodlagos tünetként fejfájás, láz, rossz lehelet, fáradékonyság, fogfájdalom, köhögés, valamint a fülbe sugárzó fájdalom, feszítés, tömöttségérzés léphet fel. Az egyoldali, bűzös, gennyes váladékozás a fogászati eredetű fertőzésre jellemző.
Az idült arcüreggyulladás tünetei jellegtelenek. A heves fájdalom ritka, többnyire tompa teltségérzés, diffúz nyomásérzékenység jellemző. A tünetek legtöbbször a nátha, valamint a garat, a gége és a hörgők gyulladásának következményes tüneteiből adódnak össze: garatszárazság, krákogás, torokkaparás, nagy mennyiségű nyákos köpet, torokköszörülés, köhögés tapasztalható.
Az idült homloküreg-gyulladás folyamatos homloktáji fájdalmat és a szemhéj ödémáját okozhatja. Az ékcsonti üreg idült gyulladása (chronicus sinusitis sphenoidalis) esetén gyakran fordul elő fejfájás és szédülés.
A heveny, vírusos melléküreg-gyulladás a közönséges vírusos rhinitis (nátha) következményeként alakulhat ki. A klinikai tünetek mérsékeltek, és 7-10 napon belül visszafejlődnek.
A heveny bakteriális melléküreg-gyulladás tünetei jellemzően 5-7 nap után még rosszabbodnak, gyakran 10 napon belül sem szűnnek meg. A heveny, visszatérő rhinosinusitis évi 2-4 heveny epizóddal jár, köztük tünetmentes időszakokkal. Amennyiben a heveny fertőzés 1-2 havi aktív kezelés ellenére sem gyógyul meg, idült (krónikus) sinusitisről beszélünk.
Mikor forduljon orvoshoz?
Fájdalomcsillapító hatására sem szűnő, illetve rosszabbodó fájdalom, illetve egy héten túl fennálló felső légúti panaszok vagy láz esetén forduljon háziorvosához, aki szükség esetén fül-orr-gégészeti vizsgálatra fogja irányítani.
Az orrmelléküreg-gyulladás kiváltó okai
A melléküreg-gyulladás létrejöttét leggyakrabban vírusos fertőzés, az orrnyálkahártya másodlagos bakteriális fertőzése, fogászati betegségek vagy melléküreg-törések okozzák.
A közönséges megfázások kis hányada szövődik melléküreg-gyulladással. Hajlamosító tényező az allergiás rhinitis, a rohamokban jelentkező ún. vazomotoros nátha (rhinitis vasomotorica), bizonyos anatómiai eltérések (például orrsövényferdülés), valamint az immunrendszer működésének zavarával járó kórállapotok. Az arcüreggyulladás kialakulásában szerepet játszó legfontosabb kórélettani tényező a melléküreg nyílásának elzáródása és a csillószőrök működészavara. Az idült arcüreggyulladás lehetséges okai között szerepel az üregekben levő gázok részleges nyomásának állandó változása.
A kialakulás mechanizmusa szerint megkülönböztetünk:
- vakuum sinusitis: a kivezető nyílások elzáródása miatt,
- gennyes gyulladás: orrnyálkahártya-gyulladás, gennyes fog miatt,
- polyposus sinusitis: az arcüreget kitöltő nyálkahártya- és fogeredetű ciszták, fogfejlődési rendellenességek miatt,
- barosinusitis: légnyomáskülönbség miatt (repüléskor, vízbe ugráskor, búvárkodás során bevérzések keletkezhetnek az arcüregben), a kivezető nyílások elzáródnak.
Az orrmelléküreg-gyulladás lehetséges szövődményei
Az orrmelléküregek heveny és idült gyulladásai átterjedhetnek az üregek határain túlra, szövődményt okozva a szemüregben, az agyállományban és a csontozatban.
Az orrmelléküreg-gyulladás diagnosztizálása
Az orrmelléküreg-gyulladás diagnosztikájanak felállítása a kórelőzmény felvétele és fül-orr-gégészeti vizsgálat alapján történik, különös tekintettel a hajlamosító tényezők felderítésére (allergia, polipok, orrsövényferdülés, mandulák megnagyobbodása stb.). Felnőttek és 6 évnél idősebb gyermekek esetében az üregek ultrahang-vizsgálata segítheti a folyadékgyülem kimutatását. Bizonyos esetekben röntgenfelvétel, az orrmelléküregről CT-felvétel készítése is szükségessé válhat.
Az orrmelléküreg-gyulladás kezelése
A heveny melléküreg-gyulladás kezelésének célja a nyálkahártya-duzzanat csökkentése, a melléküregek közti nyílások szabaddá tétele, a szellőzés és folyadék-elvezetés biztosítása, a váladék termelődésének csökkentése és eltávolításának segítése, a csillószőrös hám működésének helyreállítása és a bakteriális fertőzés maradéktalan kiirtása.
A heveny vírusos gyulladás tüneteinek enyhítésére fájdalomcsillapító, nem-szteroid gyulladáscsökkentő, helyi vagy szisztémás nyálkahártya-ödémát csökkentő és egyéb tüneteket enyhítő szerek alkalmazhatók. A heveny bakteriális gyulladás kezelése antibiotikummal történik, melynek célja a kórokozók teljes kiirtása, a betegség időtartamának megrövidítése és a szövődmények megelőzése.
Az enyhe, illetve középsúlyos esetek antibiotikum nélkül is gyógyulnak, azonban az antibiotikus terápia mellett a gyógyulás gyorsabb és teljesebb. Amennyiben a beteg komoly fájdalmat tapasztal, és a melléküreg-gyulladásos panaszok gyakran visszatérnek, szakorvos által, helyi érzéstelenítésben végzett arcüregöblítés alkalmazható.
A helyi száraz meleg kezelés (infra-, biotron-, solluxlámpa) hatására a váladék felhígul, és könnyebben kiürül az üregekből. Műtéti kezelés csak szövődmény esetén jön szóba.
Az idült gyulladás általános kezelésének célja a szájadék megnyitása, a súlyosbító tényezők elkerülése és a tünetek kezelése. Az idült gyulladás heveny epizódja esetén adott helyi szteroid hatása azonnal jelentkezik. A sebészi kezelés – endoszkópos orrmelléküreg-műtét – célja a váladék visszamaradását okozó anatómiai eltérés megszüntetése, külső csatorna nyitása vagy a károsodott nyálkahártya eltávolítása.
Mit tehet orrmelléküreg-gyulladás esetén?
Melléküreg-gyulladás esetén törekedni kell a kímélő életmód folytatására és a bőséges folyadékfogyasztásra. A fájdalom orvosi vény nélkül kapható fájdalomcsillapító szerrel, orrmosással, orrcseppek használatával enyhíthető. Fekvés közben tanácsos a fejet párnákkal megemelni. Száraz levegőjű helyiségben való hosszas tartózkodás esetén használjon légpárásítót. Kerülje a hirtelen légnyomásváltozással járó helyzeteket, a dohányfüstöt, a szennyezett levegőjű környezetben való tartózkodást. A panaszok enyhüléséig ne végezzen komolyabb fizikai aktivitást.
Az orrmelléküreg-gyulladás megelőzése
Az arcüreggyulladás megelőzésének eszköze a személyi higiénés szabályok betartása, őszi-téli időszakban a zsúfolt nyilvános helyek kerülése, a rendszeres fogászati ellenőrzésen való részvétel és a fogak egészségének megőrzése.
Orrmelléküreg-gyulladás gyermekkorban
Gyermekeknél a felső légúti megfázásos esetek (közönséges nátha) körülbelül egy tizedében alakul ki melléküreg-gyulladás. Kisgyermekeknél gyakran fordul elő váladékozással nem járó, ún. száraz melléküreg-gyulladás is. Heveny arcüreggyulladás 4 éves kor után, illetve homloküreg-gyulladás 10 éves kor után fordul elő. Heveny rostasejtgyulladás (ethmoiditis acuta) már néhány nappal a születés után is kialakulhat. Utóbbi súlyos állapot, ilyenkor azonnali szakorvosi segítségre van szükség.
