A humán papillomavírus (HPV) fertőzés a fiatal felnőttek körében a leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés. Az emberek 85%-a fertőződik meg HPV-vel az élete során, tehát majdnem minden oltatlan ember. A HPV a bőrt és a nyálkahártyát képes megfertőzni. A vírus a laphám sérülésein keresztül jut el a méhnyak hámjának bazális sejtjeihez, majd átalakítja az egészséges sejteket.
Eddig több mint 140 féle HPV törzset különítettek el, ezeket a daganatképző tulajdonságuk alapján magas (high risk HPV, HR-HPV) vagy alacsony rizikójú (low risk HPV, LR-HPV) csoportokba soroljuk.
Az alacsony onkogenitású HPV-törzsek főként szemölcsöket okoznak és csak ritkán vezetnek rosszindulatú daganatos megbetegedéshez. Ide tartozik például a HPV 6, 11.
A magas onkogenitású HPV-törzsek gyakrabban okoznak rosszindulatú daganatos betegséget. Ilyen például a HPV 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68. A legnagyobb onkogén potenciállal a HPV 16 rendelkezik. Világszerte a rosszindulatú daganatos megbetegedések 5%-áért a HPV felelős.
HPV fertőzés esetén az immunrendszer többnyire legyőzi a vírust, és nem alakul ki betegség, azonban a hosszan fennálló fertőzés rizikófaktort jelent a rosszindulatú daganatok kialakulásának szempontjából.
A HPV-fertőzés nemcsak a nőket érinti: a humán papillomavírus okozta daganatok közel harmada férfiaknál alakul ki.
HPV-asszociált daganatok
Méhnyakrák
Néhány esettől eltekintve a méhnyakrák hátterében csaknem mindig HPV-fertőzés áll. A legtöbb esetben a betegség tünetmentes a korai stádiumában, azonban kórjelző lehet az erőteljes, kellemetlen szagú hüvelyi folyás, hüvelyi vérzés, illetve a közösülés során érzett fájdalom. Előrehaladottabb esetben vizelet-, illetve székletürülési gondok, lábdagadás, fogyás, étvágytalanság, veseproblémák, valamint csontfájdalom jelentkezhet. Korai stádiumban a betegség jól kezelhető az érintett területek sebészi eltávolításával, indokolt esetben kemoterápiával, illetve sugárterápiával kiegészítve; előrehaladottabb esetben kezelése csak kemoterápiával és sugárterápiával lehetséges.
Hüvelyrák
A hüvelyrákos esetek kb. 75%-áért felelős a HPV. Korai stádiumban tünetmentes, később hüvelyi vérzés, bűzös folyás, szexuális aktust követő fájdalom, valamint hüvelyi duzzanat, csomó jelentkezhet, illetve székrekedés vagy fájdalmas vizeletürítés. Elsődleges kezelési módja a sugárterápia, de műtét is szóba jöhet. Egyes esetekben citosztatikumok alkalmazásával nő a sugárterápia hatékonysága.
Szeméremtestrák
A szeméremtestrákok 70%-áért felelős a HPV. A betegség a korai stádiumban tünetmentes, később vérzés, viszketés, szeméremtesti duzzanat, elszíneződés, csomó jelentkezhet főként a nagyajkakon, illetve nem gyógyuló fekély. A szeméremtestrák terápiája elsődlegesen műtéti kezelést jelent, melyet kiegészíthet a sugárterápia.
Hímvesszőrák
A hímvesszőrák (lásd még: Férfi nemi szervek daganatai) több mint 60%-áért felelős a HPV. A betegség tünete lehet a viszketés, duzzanat, elszíneződés vagy nehezen gyógyuló seb a fitymán és a makkon, valamint a lágyékhajlati nyirokcsomók megnagyobbodása. A hímvesszőrák korai stádiumában a sugárterápia jelenti az elsődleges terápiát, ami elősegíti a szervmegtartást; előrehaladottabb esetben sebészi megoldás szükséges. Palliatív kezelés során a kemoterápia jön szóba.
Szájgarati rák
A betegség tünetmentes is lehet, de az alábbi tünetek is jellemezhetik: fülfájdalom, torokfájás, duzzadt nyaki nyirokcsomó, nyelési nehézség, rekedtség, valamint testsúlycsökkenés, a hangszín, a hangképzés megváltozása. Szájgarati rák esetén a szervmegtartás rendkívül fontos, ezért korai stádiumban a sugárterápia az elsődleges terápia. Előrehaladottabb esetben többnyire a terápiás lehetőségek kombinációjára van szükség: pl. műtét, majd azt követően sugárterápia vagy radio-kemoterápia.
Végbélnyílás körüli daganat (anális rák)
A végbélnyílás körüli daganatok egy részéért is a HPV-fertőzés felelős. A betegség tünete lehet a kellemetlen érzés vagy fájdalom a végbél környékén, a székletürítést követő vérzés, megváltozott székelési szokások, valamint a viszketés.
Egyéb daganatok
A HPV a fenti daganattípusokon kívül a fej-nyaki- és szájüregi daganatok, illetve a prosztatarák kialakulásában is szerepet játszhat.
Hogyan tudjuk megelőzni a daganatokat?
A daganatok kialakulása általában hosszan tartó folyamat (a méhnyakrák pl. 5–10 év alatt alakul ki), illetve a HPV okozta daganatok gyakran tünetmentesek is, ezért kiemelten fontos a megelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel (férfiak esetében erre egyelőre nincs lehetőség).
Nők esetén ajánlott a rendszeres nőgyógyászati kontrollvizsgálaton való részvétel. A 25-65 év közötti nők körében a méhnyakszűrés elvégzése 3 évente ajánlott.
Férfiként ha prosztata problémákra utaló jeleket tapasztal, például vizelési panaszai vannak, vagy elváltozást vesz észre a péniszén keresse fel a területileg illetékes urológiai szakrendelést.
A területi bőrgyógyászati, nőgyógyászati és az urológiai szakrendelés beutaló nélkül felkereshető.
Fentieken túl, a szájüregi és gégedaganatok korai felismerése érdekében ajánlott rendszeres fogorvosi vizsgálaton (évente 1-2 alkalom) is részt venni.
A HPV-fertőzés – és ezzel a daganatos megbetegedések egy része – védőoltással megelőzhető. Jelenleg Magyarországon a védőoltás elérhető (ld. cikkünket: HPV elleni védőoltás). A méhnyakrákkal szemben az oltás sem ad teljes védelmet, ezért rendkívül fontos a rendszeres méhnyakszűrés!
A fentieken kívül ajánlott még az óvszerhasználat, a gyakori partnerváltás kerülése és a fertőzés szempontjából rizikófaktort jelentő dohányzás abbahagyása.
Kapcsolódó tartalmaink:
Miért oltsuk HPV ellen a leányokat?
Miért oltsuk HPV ellen a fiúkat?
