A szívinfarktus (régebbi nevén szívroham) a vérellátás hirtelen megszűnése miatt kialakuló szívizom-károsodás.
Kezelés nélkül a szívizom károsodása visszafordíthatatlanná válik, és az adott területen a szívizom végleg elhal (infarktus). A szív a keringési rendszer központja, ritmusos összehúzódásokkal biztosítja a szervezet vérellátását. A szívet a koszorúerek látják el oxigéndús vérrel (lásd még: Szívműködés). A szív kiterjedt területét érintő infarktus a szív leállásához, vagyis a beteg halálához vezethet.
A szívinfarktus tünetei
A szívinfarktus főbb tünetei az alábbiak lehetnek:
- mellkasi fájdalom, amely a bal karba, a vállba, nyakba, állba, hátba vagy hasba sugárzik;
- légszomj, nehézlégzés, fulladás;
- émelygés, hányinger, hányás;
- heves szívdobogásérzet, magas pulzusszám;
- szédülés, esetleg ájulás;
- gyomorfájdalom;
- hirtelen kialakuló, mással nem magyarázható gyengeségérzet;
- pánikrohamhoz hasonló szorongásérzet.
A fenti panaszok bármilyen kombinációban jelentkezhetnek, azonban a szívinfarktus tünetszegényes is lehet. Egyes betegeknél (pl. nők, idősebbek, cukorbetegek) a mellkasi fájdalom enyhe, vagy nem is jelentkezik.
Mikor forduljon orvoshoz?
Szívinfarktus tünetei esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentők kiérkezéséig lehetőleg félig ülő helyzetben, teljes fizikai nyugalomban várjon, kerülve a felesleges megterhelést.
A szívinfarktus kiváltó okai
A szívinfarktus oka a szívizom vérellátásának zavara, amely a szívet ellátó koszorúerek elzáródása vagy szűkülete miatt alakul ki. Emiatt nem jut elengedő oxigén a szívizomhoz, így az érintett terület károsodik, majd elpusztul. Minél hamarabb nyitják meg az elzáródott érszakaszt, annál nagyobb az esélye, hogy a károsodott szívizomzat egy része megmenthető. A koszorúerek szűkületét és elzáródását legtöbbször szívkoszorúér-betegség okozza, amely a szív koszorúereinek súlyos fokú elmeszesedésével jár.
A szívinfarktus kialakulását a következő állapotok is kiválthatják:
- a koszorúerek hirtelen összehúzódása (spazmus), ami érszűkülethez, így a szívizom vérellátásának csökkenéséhez vezet;
- a koszorúerek spontán megrepedése (disszekció), mely kialakulhat önmagában vagy aortarepedés részeként; az elzáródást az erek falában keletkező rés okozza.
A szívinfarktus kockázatát növelik az alábbi életmódbeli tényezők:
- dohányzás;
- magas zsírtartalmú ételek fogyasztása;
- magas koleszterinszint;
- elhízás;
- mozgásszegény életmód;
- mértéktelen alkoholfogyasztás;
- magas vérnyomás;
- cukorbetegség;
- fokozott stresszhatás;
- szívkoszorúér-betegség a családi kórtörténetben.
A szívinfarktus lehetséges szövődményei
A szívinfarktusnak számos súlyos szövődménye lehet:
- szívritmuszavar – az infarktus következtében sérülhet a szív elektromos ingerületvezető rendszere és a szívizom is, ami ritmuszavarhoz vezethet;
- szívelégtelenség – a szívizom károsodása miatt csökken a szív teljesítménye;
- kardiogén sokk – nagy kiterjedésű szívizom-károsodás esetén jelentősen romlik a szív pumpafunkciója;
- szívizomrepedés – a sérült szívizom repedése ritka, de nagyon súlyos szövődmény.
A szívinfarktus diagnosztizálása
Szívinfarktus gyanúja esetén az alábbi vizsgálatok segíthetnek a diagnózis felállításában:
- EKG-vizsgálat;
- vérvétel: szívrohamot követően a szívizomból bizonyos fehérjék (szívmarkerek) kerülnek a véráramba, ezek mennyiségéből és időbeli változásából következtetni lehet a szívinfarktus súlyosságára és a terápia sikerére;
- szívultrahang-vizsgálat: hanghullámok segítségével állapítják meg, hogy a szív mely része károsodott, és az elhalás mennyire befolyásolja a szív működését;
- mellkasröntgen-vizsgálat;
- szívkatéterezés (artériás koszorúérfestéses vizsgálat): láthatóvá teszi az erek átjárhatóságát, így azonosítani lehet az elzáródás helyét.
A szívinfarktus kezelése
A szívinfarktus kezelésének célja, hogy az elzáródott koszorúér megnyíljon, és a szívizom mielőbb újra oxigéndús vérhez jusson. A választott kezelés függ a panaszok kezdete óta eltelt időtől és az infarktus súlyosságától. A kezelés lehet műtéti vagy gyógyszeres.
-
Műtéti beavatkozás
Szívkatéterezés (artériás koszorúérfestéses vizsgálat): a comb vagy a kar artériáján keresztül katétert vezetnek fel a szívhez, az elzáródott részhez érkezve felfújják a rajta lévő ballont, és kitágítják vagy megnyitják az eret. Az újbóli elzáródás megakadályozása érdekében rugalmas fémhálót (sztentet) helyeznek az érintett érszakaszba.
-
Gyógyszeres kezelés
Az elzáródást okozó vérrögöt a vénákba fecskendezett gyógyszerrel oldják fel.
Felépülés szívinfarktus után
Szívinfarktust követően a felépülés ideje nagyban függ a szívizom-károsodás mértékétől: néhány héttől több hónapig is eltarthat. A betegségnek ezen szakaszában a kezelés célja a következő szívinfarktus megelőzése és a fokozatos visszatérés a korábbi aktivitási szintre.
Az infarktuson átesett betegeknek bizonyos gyógyszerek (pl. véralvadásgátló, vérnyomáscsökkentő, koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek) hosszú távú szedését írhatja elő a kezelőorvos. Emellett kiemelt jelentőségű az életmódváltás, az egészséges étrend, az esetleges testsúlyprobléma rendezése, a rendszeres testmozgás, illetve a dohányzás elhagyása.
Lásd még: Szívinfarktus utáni felépülés
A szívinfarktus megelőzése
Az egészséges életmód a leghatékonyabb módszer a szívroham kockázatának csökkentésére.
Fő elemei a következők:
- zöldségben-gyümölcsben gazdag étrend;
- rendszeres testmozgás;
- a dohányzás kerülése;
- a testsúly normalizálása;
- mérsékelt alkoholfogyasztás;
- stresszkezelés, a lelki egészség megőrzése;
- a vérnyomás és a koleszterinszint rendezése orvosi javaslat alapján.