A demencia olyan krónikus idegrendszeri betegség, amely során visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre az agyban, ami szellemi hanyatláshoz vezet. A tünetegyüttes részét képezi a memóriazavar, valamint a gondolkodás, a figyelem és a végrehajtó működések zavara. E tünetek zavart okoznak a beteg mindennapi életében, társas és munkahelyi működésében.
Kezdetben a beteg minden segítség nélkül képes ellátni mindennapos tevékenységeit és a munkáját, csak enyhe memóriazavar és a bonyolultabb problémák kezelésének nehézsége észlelhető. Ez az állapot az ún. enyhe kognitív zavar, amely nem meríti ki a demencia kritériumait. Az ezt követő stádiumok (enyhe, középsúlyos és súlyos) az alábbiakkal jellemezhetők.
- Enyhe demencia: egy-egy területen nyilvánvaló, de enyhe károsodás észlelhető, amely korlátozza a mindennapi tevékenységet és a munkavégzést. A beteg nem igényel folyamatos felügyeletet, jól ismert környezetében egyedül is boldogul.
- Középsúlyos demencia: a beteg folyamatos felügyeletet, több tevékenységében fizikai segítséget is igényel.
- Súlyos demencia: a beteg mindennapi működésében, a személyi higiénia ellátásában is fizikai segítséget igényel. A betegség utolsó szakaszában az alapvető mozgásos működések (járás, nyelés) is károsodnak.
A demenciának számos formája létezik, amelyek az ideggyógyászati tünetek és a kiváltó ok szerint is csoportosíthatók (lásd még: Demencia típusai). A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érinti, ugyanakkor fiatalabb korban is kialakulhat.
A demencia főbb tünetei
Sok ember tapasztal olykor feledékenységet, ami azonban nem azonos a demenciát jellemző memóriazavarral. A „nem találom a kulcsom”, „nem emlékszem, bezártam-e az ajtót” típusú pillanatnyi figyelemzavar fáradtság vagy valamilyen hangulatzavar következménye.
A demencia okozta memóriazavarhoz a gondolkodással kapcsolatos (kognitív) tünetek és nem kognitív, pszichés tünetek is társulnak. Kognitív tünet a beszéd, a cselekvés, a felismerés vagy a végrehajtási funkciók zavara, amely befolyást gyakorol a beteg mindennapi önellátására. A betegség lefolyása során jelentkező pszichés tünet lehet valamely affektív zavar (depresszió, szorongás), apátia (társas és érzelmi visszahúzódás), pszichózis, hallucináció, agresszivitás, az agitáció és a hiperaktivitás (pl. elkóborlás, helytelen tárgyhasználat).
A demencia általában lassan alakul ki, és a tünetek súlyossága az idő előrehaladásával fokozódik. A beteg egyre gyakrabban feledkezik meg szokásos napi tennivalóiról, nem képes új dolgokat megjegyezni. Túlságosan sok időt igényel számára a mindennapos tevékenységek elvégzése, idővel képtelen végrehajtani még az alapvető tevékenységeket (pl. öltözködés, mosakodás) is. A betegség előrehaladtával személyiség- és hangulatváltozások következnek be (izgatottság, sírás, szorongás váltja egymást). Beszűkül a koncentrációkészség, leépülnek az intellektuális (értelmi, észbeli) készségek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha hozzátartozóján a demencia jeleit észleli, feltétlenül forduljon a háziorvoshoz, és segítségével keresse fel a lakóhelyéhez legközelebb található demenciacentrumot. A betegség kórismézését követően rendszeresen egyeztessen ideggyógyásszal arról, hogy a hanyatlási folyamat során milyen tüneti segítség adható a beteg számára.
A demencia kialakulásának főbb okai
Szinte minden központi idegrendszert károsító betegség okozhat demenciát. Az elsődlegesen idegrendszeri károsodással járó demenciák (primer degeneratív demencia, neurodegeneratív betegség) teszik ki az összes demencia legnagyobb hányadát. A demenciák második leggyakrabban előforduló csoportja az érrendszer megbetegedésével összefüggő, ún. vaszkuláris demenciák összessége, amely a demenciák 15 százalékát teszi ki.
Az idegrendszer károsodását okozó daganatok, fejlődési rendellenességek és szerzett agykárosodások szintén vezethetnek demenciához. A koponyát ért sérülések a személyiség egészének zavarával, illetve hanyatlásával, valamint a demencia kialakulásával is együtt járhatnak. Súlyos koponyasérülést követően gyakran egyértelmű személyiségváltozás marad vissza, a gondolkodási folyamatok általános károsodása mellett.
Fontos megemlíteni, hogy a különböző vegyszerek okozta mérgezések mellett az alkohol mértéktelen fogyasztása (alkoholbetegség) és a kábítószer-használat hatására már egészen korai életkorban is kialakulhat demencia.
A demencia kialakulásának kockázati tényezői módosítható és nem módosítható csoportokra oszthatók. A nem módosítható tényezők közé tartozik az életkor, a női nem és az örökletes tényezők. A módosítható tényezők közé egyes érbetegségek, keringési betegségek (pl. magas vérnyomás, érelmeszesedés) és anyagcserezavarok (pl. cukorbetegség, magas koleszterinszint) tartoznak. Ezek közé sorolhatók továbbá az életmóddal összefüggő (dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás stb.), valamint a környezeti (pl. sérülések, mérgezés) tényezők.
Lásd még: Demencia típusai
A demencia lehetséges szövődményei
A demencia gyakori szövődménye a delírium, amely gyakran egyéb betegség miatt kórházi felvételre kerülő betegeknél jelentkezik, és veti fel a demencia gyanúját. A delírium gyorsan alakul ki, jelentősen ingadozik, éjszaka gyakoribb, és kifejezett figyelemzavar kíséri.
A demenciában előforduló magatartási és pszichés tünetek, valamint a meglévő társbetegségek jelentős mértékben közrejátszhatnak az egyéb szövődmények kialakulásában.
A demencia diagnosztizálása
A demencia kórismézésére leggyakrabban akkor kerül sor, amikor a beteg vagy hozzátartozója bizonyos működések zavarát tapasztalja, illetve észleli. A kivizsgálás a kórelőzmény felvételével kezdődik, amely során a vizsgáló orvos megfelelő mennyiségű és minőségű információt szerez be a beteg családtagjától vagy gondozójától a kezdeti panaszokról, azok kifejlődésének tempójáról, a mindennapi élettevékenység és a munkahelyi teljesítmény változásairól, a családtagok között előforduló demenciáról, a beteg korábbi betegségeiről és szedett gyógyszereiről.
Ezt követően neuroradiológiai vizsgálatok, koponya-MRI, -CT és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése szükséges (lásd még: Képalkotó vizsgálatok). A kórisme felállítását különböző neuropszichológiai tesztek (demencia-szűrőteszt, Mini Mentál Teszt, órarajzolási teszt) segítik.
A demencia kezelése
A demencia ellátása az egészségügy és a szociális ellátás közös feladata, és több szakterület (ideggyógyászat és pszichiátria) összefogásával valósul meg. A demencia kórisméjének felállítását követően átfogó, személyre szabott kezelési terv kidolgozása ajánlott, amely érinti a testi és lelki egészséget, valamint a társas kapcsolatokat is.
Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan gyógyszer, amely érdemben befolyásolná a betegség kórfolyamatát. Ezért a meglévő alapbetegség gyógyszeres kezelésén (például az agyi keringési zavar kezelésére alkalmas gyógyszer beállításán) túlmenően elsősorban a gondolkodási funkciók romlásának késleltetése és az életminőség javítása a cél.
Mit tehet demencia esetén?
Amennyiben demenciával élő hozzátartozóját gondozza, kezdetben csak a bonyolultabb tevékenységekben szükséges közreműködnie, később a mindennapos teendőkben, végül már az alapvető működésekben is. Bármelyik súlyossági szakaszban is tart a betegség, a gondozás során mindig elsődleges szempont az emberi méltóság tisztelete, a türelmes és szeretetteljes bánásmód.
A beteg igényeihez is igazodó napirend kialakítása kedvező hatású lehet többféle pszichés kórtünetre is. Úgy alakítsa ki a beteg napirendjét, hogy a szükséges feladatok mellett abban szerepeljenek az őt érdeklő tevékenységek is. Ha hozzátartozója nem ismeri fel a családtagokat, vagy féltékenységi, meglopatásra vonatkozó téveszméi jelennek meg, nyugodt hangnemben, egyszerű szavakkal, illetve közös teázással, zenehallgatással vagy sétával igyekezzen másra terelni a figyelmét.
Ha a beteg hajlamos az elkóborlásra, nehezítse meg számára a lakásból való kijutást a kulcsok elrejtésével, számkódos zárak vagy speciális kilincsek felszerelésével. Segítse a beteg időbeni tájékozódását jól látható óra és naptár elhelyezésével, az aktuális napra, napszakra való gyakori emlékeztetéssel.
Ügyeljen arra, hogy a beteg megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszon, étrendjét a kívánsága szerint állítsa össze, ha szükséges, segítsen neki az étkezésben.
Minden olyan akadályt távolítson el a környezetéből, amely zavarhatja a mozgásában, vagy balesetet okozhat (csúszásmentes padló, kis szőnyegek kiiktatása stb.). Hívja fel a beteg figyelmét a rendszeres tisztálkodásra, szükség esetén segítse őt a fürdésben.
Segíthet tovább az ország számos pontján működő hozzátartozói csoportokhoz való csatlakotás („Memória-café”, „Alzheimer-kávéház” stb.), ahol az érintett családtagok és betegek kicserélhetik a gondozás során szerzett tapasztalataikat. A környezetből rövid időre történő kiszakadás, és az, hogy kiadhatja magából, ami nyomasztja, jelentős megkönnyebbülést eredményezhet, és erőtartalékot nyújthat a további gondozáshoz.
A demencia megelőzése
A demencia nem az időskor természetes velejárója, hanem minden esetben betegség. A kialakulásában közrejátszó, módosítható tényezők (lásd feljebb) megelőzhetők a szív- és érrendszer megóvásával, ami az egészséges táplálkozást, rendszeres testmozgást, a dohányzás mellőzését, a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülését jelenti.
A megelőzés további módja az agyat munkára serkentő hétköznapi tevékenységekben való részvétel (például rejtvényfejtés, verstanulás stb.), ami elősegíti a szellemi egészség megőrzését. A demencia korai felismerésével és időben megkezdett kezelésével lassítható a hanyatlás, és csökkenthetők a betegség tünetei.
