A nyiroködéma (lymphödéma) olyan állapot, amelyben a szövetekben felszaporodó, fehérjéből és zsírban dús anyagokból álló folyadékgyülem (nyirok) nem tud a nyirokrendszeren keresztül visszajutni a vénás keringésbe.
Ennek oka, hogy a nyirokrendszer (a nyirokerek és a nyirokcsomók összessége) nem képes visszajuttatni a keringésbe az ún. nyirokköteles anyag- és folyadékmennyiséget. A nyiroködéma többnyire 30-40 év közötti életkorban jelentkezik, jellemzően nőknél. Időben elkezdett kezelés hiányában az állapot rosszabbodhat.
A nyiroködéma főbb tünetei
A nyiroködéma fő tünete a végtagok térfogatának növekedése, a kéz és a láb elnehezedése. Jellegzetes a láb cipószerű, illetve a kéz és a láb ujjainak hurkaszerű duzzanata. Így nehéz lehet a ruhákba belebújni, a gyűrűk, karkötők, órák szűknek érződhetnek. A duzzanat megjelenhet és elmúlhat, napközben rosszabbodhat, estére javulhat az állapot. A kéz- vagy a lábujjak harmadik percének, illetve a lábközépcsontok találkozásánál, a csuklónál és a bokánál barázdák, ún. csecsemőráncok keletkezhetnek. Az ujjak bőrén nem képezhető bőrránc a feszülő ödéma miatt. A szőrtüszők közötti bőrduzzanat miatt a bőrön narancshéjszerű gödröcskék jelenhetnek meg. Az érintett bőrfelületen szemölcsök képződhetnek. A bőrön keresztül folyadék szivároghat.
Bár a nyiroködéma elsősorban a végtagokon jelentkezik, a test bármely részén (mellkas, has, nyak, genitáliák) kialakulhat. Az ödéma következtében az arc „hörcsögszerűvé” válhat, jellegzetes pofazacskók alakulnak ki. Jellemzők a visszatérő bőrfertőzések, a kemény, feszes bőr, a mozgáskorlátozottság.
A nyiroködéma az alábbi stádiumokra osztható:
I. stádium: ujjbenyomatot tartó, visszafordítható, nyugalomban visszafejlődő ödéma;
II. stádium: ujjbenyomatot tartó, spontán visszafordíthatatlan, nyugalomban nem visszafejlődő ödéma, szövődményként orbánc kísérheti;
III. stádium: ujjbenyomatot nem tartó, visszafordíthatatlan ödéma, különböző szövődmények kísérik;
IV. stádium: elefantiázis, szövődményekkel kísért, visszafordíthatatlan állapot.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fentebb felsorolt jellegzetes tünetek, illetve a bőr bármilyen duzzanata, megvastagodása vagy fertőzés (piros, meleg, fájdalmas bőr, hidegrázás, láz) jeleinek észlelése esetén forduljon háziorvosához vagy bőrgyógyász szakorvoshoz.
Ha a végtag duzzanata egyoldali, és fájdalom, pirosság, melegség jelentkezik az érintett terület felett, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó centrumot, mivel ezek a tünetek mélyvénás trombózisra utalhatnak.
A nyiroködéma kiváltó okai
Elsődleges nyiroködéma akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer elemei veleszületetten elégtelenül fejlettek. Születéskor vagy a születés után néhány héttel, illetve hónappal kialakulnak a jellegzetes klinikai tünetek, amelyek hátterében összetett kötőszöveti és érrendszeri fejlődési rendellenességek állnak. Előfordulhatnak egyedi esetek, de gyakran bizonyítható a halmozott családi előfordulás, az autoszomális domináns öröklés, például az ún. Noone–Milroy herediter nyiroködéma esetében, amelyet a nyirokér kialakulásának örökletes károsodása jellemez.
A korai nyiroködéma (lymphödéma praecox) esetében 35 éves kor alatt jelennek meg a tünetek. Az elégtelenül fejlett, ugyanakkor nagy alkalmazkodóképességű nyirokrendszer egy bizonyos ideig eleget tud tenni feladatának, de a kapacitása fokozott igénybevétel – például várandósság, fizikai megterhelés stb. – következtében fokozatosan kimerül.
A késői nyiroködéma (lymphödéma tardum) esetében 35 éves kor felett jelennek meg a tünetek. Oka az elégtelenül fejlett nyirokrendszer dekompenzálódása valamilyen fokozott igénybevétel (baleset, az alsó végtag krónikus vénás elégtelensége stb.) következtében.
Másodlagos nyiroködéma akkor alakul ki, ha a nyirokrendszert ért károsodás miatt nem tud eltávozni a képződött nyirok a szövetekből. Leggyakoribb oka a nyirokcsomók daganatos megbetegedése (limfóma) vagy egyéb szervek daganatos betegségeinek áttéte. Kialakulásának hátterében állhat sugárterápia, amely következtében a roncsolódott, hegesedett nyirokcsomók elzárják a nyirokelfolyás útját.
A nyiroködéma további okai lehetnek a különböző gyulladások, például a visszatérő orbánc, cellulitis, a rheumatoid arthritis, az arthritis psoriatica, az ekcéma, valamint a nyirokerek fejlődési rendellenességével kísért ún. angiodysplasia. A rosszindulatú daganatok sebészi kezelése során végzett nyirokcsomó-kimetszés következtében szintén kialakulhat nyiroködéma, például emlődaganat esetén, ha a hónalji nyirokcsomókat eltávolítják, a felső végtag ödémás lehet. Nyiroködéma kialakulhat melanoma, prosztatadaganat, méhnyakrák sebészi kezelése esetén is. Ritkán az érsebészeti műtéteket követően vizenyő keletkezhet az operált végtagon.
További hajlamosító tényező lehet a krónikus vénás elégtelenség, az ún. obliteratív érbetegség és a cukorbetegség érszövődménye (diabeteses angiopathia). A súlyos ízületi betegség vagy egyéb ok miatti mozgásképtelenség, tartós ágyhoz kötöttség miatti mozgáshiány szintén nyiroködémához vezethet. A nyiroködéma kiváltó oka lehet továbbá a trópusokon gyakori Wucheriasis/elephantiasis, más néven filiriasis nevű fonalféreg-fertőzés. Vénás betegségek, mint a mélyvénás trombózis és a visszeresség is vezethet nyiroködémához. Az elhízás, a nyirokereket ért trauma (pl. közlekedési baleset) is lehet a másodlagos nyiroködéma kiváltó oka.
A nyiroködéma lehetséges szövődményei
A nyiroködéma következtében az érintett végtag elnehezedik, mozgáskorlátozottság alakul ki, csökken a munkaképesség, és bizonyos idő elteltével a beteg alkalmatlanná válik a munkavégzésre. Egyes bőrgyógyászati szövődmények (orbánc, cellulitis, nyirokfisztula, érdaganat [angióma] stb.) kórházi felvételt tehetnek szükségessé, akár szepszis is kialakulhat a kezeletlen cellulitis miatt. Mivel a nyiroködéma krónikus betegség, az életminőséget rontja, depresszióhoz vezethet.
A nyiroködéma diagnosztizálása
A nyiroködéma diagnosztizálása során a kórelőzmény felvétele kiterjed arra a körülményre is, hogy a beteg valamely családtagjának előfordult-e nyiroködémája, illetve ismeretlen eredetű láb- vagy kézdagadása. A vizsgáló orvos arról is tájékozódik, hogy mely életkorban jelent meg az ödéma, és fennállt-e a közelmúltban olyan körülmény (baleset, műtét, besugárzás, várandósság stb.), amely megterhelte a vérkeringést. Ezt követi a fizikális vizsgálat a végtagok átmérőjének rögzítésével és összehasonlításával, valamint az ujjbenyomat megtartottságának és a bőr ráncolhatóságának megfigyelésével. Az ún. Patent-kék teszt a bőr alá fecskendezett kék festék kirajzolódásának megfigyelésével segíti a kórisme felállítását.
A nyiroködéma diagnosztizálását különböző képalkotó eljárások segítik. Az ún. lymphoscintigraphia a nyirokerek és a nyirokcsomók teljesítőképességét hivatott megállapítani. A mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) alkalmas az érfejlődési rendellenességek és a kötőszövet szaporulatának felismerésére, valamint a nyiroködéma lipödémától (a zsír bőr alatti kóros összegyülemlése) történő megkülönböztetésére. Az indirekt röntgen lymphographia a nyirokerek kimutatására alkalmas. Kontrasztanyagos lymphangiographia elvégzése javasolt a kórelőzményben szereplő bizonyos típusú műtétek és nyirokfisztula megléte esetén. Phlebographia a mélyvénás trombózis lehetőségének kizárására, illetve érműtét előtt szükséges. A verőerek állapotáról való tájékozódást segítő arteriographia elvégzése szintén műtéti beavatkozás előtt javasolt. CT-vizsgálat végzendő, ha ki kell zárni a rosszindulatú daganat szerepét a nyiroködéma kialakulásában. A Doppler-vizsgálat a nagyerek működésének vizsgálatát segíti. Ún. color duplex ultrahangvizsgálat végzendő hirtelen kialakult, fájdalmas végtagduzzanat esetén a vénás vagy artériás eredetű érelzáródás kizárása céljából.
A nyiroködéma kezelése
A nyiroködéma komplex kezelést igényel, amelyben a bőrgyógyászat, angiológia, érsebészet, belgyógyászat, onkológia, radiológia és ortopédia szakmákat művelő szakorvosok, valamint gyógytornász és dietetikus szakemberek csoportja vesz részt. Az ún. komplex ödémamentesítő fizioterápia célja, hogy eltávolítsa az elégtelen vagy károsodott nyirokrendszer csökkent működése miatt a szövetekben rekedt magas fehérjetartalmú folyadékot, és azt visszajuttassa a nyirokkeringésbe. A kezelés magában foglalja a nyirok speciális fogásokkal történő kézi elvezetését (kézi nyirokdrenázs), a rugalmas pólya alkalmazásával végzett kompressziós kezelést, a speciális gyógytornát, a szövődmények bőrgyógyászati ellátását, az intermittáló pneumatikus gépi kompressziót, a diétás tanácsadást és a testsúlykontrollt. Nyirokdrenázs-terápia előtt mindenképpen konzultáljon kardiológus szakorvossal, hiszen szívelégtelenség esetén a terápia módosulhat vagy ellenjavallt lehet.
A felesleges bőr és az alatta fekvő szövetek sebészileg eltávolíthatók, a felesleges zsír leszívható.
Cellulitis esetén orvosa antibiotikumot fog felírni.
A nyiroködéma kezelésére ma már léteznek sebészi megoldások (nyirokcsomó-átültetés, alternatív nyirokút létrehozása) is, ám ezek világszerte csak kevés helyen elérhetők a bonyolultságuk miatt.
Mit tehet nyiroködéma esetén?
Amennyiben nyiroködémában szenved, fontos, hogy kövesse kezelőorvosa életmódra vonatkozó tanácsait. Az orvos által felírt kompressziós harisnyát vagy rugalmas pólyát az előírtnak megfelelően viselje. A duzzanatot csökkentheti az érintett végtag(ok) felpolcolásával. Végezze rendszeresen az előírt gyógytornát, ugyanakkor ne űzzön olyan mozgásformát, amely az érintett végtag(ok) túlzott megerőltetésével jár.
A felső végtag érintettsége esetén házimunka végzése közben kerülje a meleg víz használatát, ne fürödjön forró vízben, kerülje a szauna, szolárium használatát. Ügyeljen a bőrápolásra és bőre hidratálására, különösen száraz, könnyen berepedező bőr esetén. Használjon naptejet, hogy megelőzze a napégést. Kertészkedéshez használjon kesztyűt, nehogy megvágja magát. A sebeket, vágásokat rögtön fertőtlenítse, lássa el antiszeptikus krémmel. A körmeit csipesszel vágja. Amennyiben a gombásodás jeleit észleli (viszkető vörösség, sárga, érzékeny körmök, repedések az ujjak között), azonnal jelezze azt kezelőorvosának. Ne használjon vérbőséget okozó kozmetikumokat. Igyekezzen megtartani testsúlyát, illetve túlsúly megléte esetén törekedjen testsúlya normalizálására, kérje dietetikus szakember tanácsát. Ne viseljen szoros ruhaneműt, illetve karórát vagy gyűrűt, hordjon kényelmes, lapos sarkú lábbelit.
A nyiroködéma megelőzése
A szerzett nyiroködéma megelőzésének lehetséges módja a rendszeres testmozgás, az egészséges (só- és zsírszegény, rostban dús) táplálkozás és a dohányzás mellőzése. Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:
zöldszám: 06-80-44-20-44
Nyiroködéma gyermek- és időskorban, illetve várandósság idején
Újszülötteknél előfordulhat a nyiroködéma veleszületett formája.
Időskorban a vérkeringés elégtelensége, illetve a mozgásszegény életmód következtében is kialakulhat nyiroködéma.
Várandósság idején – a fokozott igénybevétel miatt – csökkenhet a nyirokrendszer kapacitása, aminek következtében nyiroködéma alakulhat ki.
