A csontvelőgyulladás (osteomielitis) a csont fájdalmas fertőzése, amely általában a lábak, a karok vagy a hát csontjait érinti. A betegség antibiotikummal megfelelően gyógyítható, de kezelés nélkül maradandó szövődményeket okozhat.
A csontvelőgyulladás tünetei
A csontvelőgyulladás tünetei az alábbiak lehetnek:
- láz,
- fájdalom a csont(ok)ban,
- duzzanat, bőrpír és melegség az érintett területen,
- folyadék- vagy gennygyülem a fertőzés környezetében,
- fáradtság,
- általános rossz közérzet.
Előfordulhatnak esetek, amikor a csontvelőgyulladás tünetmentes, vagy a tünetek nem eléggé kifejezettek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az alábbi tünetek jelentkezése esetén keresse fel háziorvosát:
- fájdalom, duzzanat, bőrpír és melegségérzés a csont egy bizonyos részénél,
- magas láz (borzongással, hidegrázással),
- ha korábban már diagnosztizált csontvelőgyulladás alapján gyanítható, hogy a betegség újra kialakult.
Kisgyermekeknél nem mindig alakul ki magas láz csontvelőgyulladás esetén, ezért, ha a gyermek nem akarja használni a karját vagy a lábát, és ingerlékenynek tűnik, ajánlott a házi gyermekorvos mielőbbi felkeresése.
A csontvelőgyulladás kiváltó okai
A csontvelőgyulladást általában a bőrön megtalálható Staphylococcus baktérium okozza. A csont megfertőződhet valamilyen sérülés – például csonttörés vagy műtét – következtében, de az sem ritka, hogy a test más részében lévő fertőzés a véráramon keresztül átterjed a csontra.
Ha a betegség elhúzódik, vagy többször visszatér, krónikus csontvelőgyulladásról van szó.
A betegség gyakrabban fordul elő az immunrendszeri problémával vagy krónikus betegséggel küzdők körében (kockázati tényező lehet a cukorbetegség, a HIV, a reumás ízületi gyulladás, a sarlósejtes vérszegénység vagy a dialízist igénylő vesebetegség).
A csontvelőgyulladás lehetséges szövődményei
A tartósan kezeletlen csontvelőgyulladás átterjedhet az ízületekre, vagy jelentősen károsíthatja a csontokat. Ha a csont olyan mértékben károsodik, hogy elhal, akkor már meggyógyítani nem lehet, az érintett területet el kell távolítani. Ha gyermeknél a gyulladás a csont növekedési zónáját érinti, akkor növekedési zavart is okozhat.
A csontvelőgyulladás diagnosztizálása
A jellegzetes tünetek (lásd fentebb) fennállása esetén a betegség megerősíthető vérvizsgálattal, vagy – ha van ilyen – a sebből való mintavétellel. Ezek a vizsgálatok azt nem képesek kimutatni, hogy fennáll-e csontvelőgyulladás, de azt igen, hogy az esetleges gyulladást kiváltó baktériumok jelen vannak-e a vérben vagy a sebben.
Az orvos elrendelhet képalkotó vizsgálatokat (röntgen, MRI, CT) vagy csontbiopsziát is a diagnózis pontos felállítása vagy a betegség súlyosságának megállapítása érdekében.
A csontvelőgyulladás kezelése
Az akut csontvelőgyulladást általában minimum 4-6 hetes antibiotikum-kúrával kezelik, amelyet kezdetben intravénásan, majd a tünetek enyhülése után tabletta formájában adagolnak.
Erős fájdalmak esetén szükség lehet fájdalomcsillapítók alkalmazására, vagy – ha a fertőzés hosszú csontban (például a karban vagy a lábban) van – sín felhelyezésére is, a mozgatásból eredő fájdalmak csökkentése érdekében.
A kezelés időben való (a fertőzés kialakulását követő 3-5 napon belüli) megkezdésével a betegség általában szövődménymentesen gyógyul.
Súlyosabb esetekben vagy krónikussá vált csontvelőgyulladás esetén előfordulhat, hogy műtéti megoldásra van szükség. Ilyenkor a sérült csont- vagy szövetrészt, esetleg a fertőzést kiváltó csontimplantátumot eltávolítják.