A polymyositis egy kötőszöveti megbetegedés, amelyet gyulladás okozta izomgyengeség jellemez.
Az izomgyengeség pár nap, hét vagy hónap alatt alakul ki. A gyulladás továbbterjedhet a test többi részére (pl. a szívre, tüdőre) is. A betegség oka nem teljesen tisztázott, feltehetően autoimmun betegség, amely vírusfertőzést követően alakul ki. Főként 30-60 éves korban jelentkezik, a nők gyakrabban érintettek.
A tünetek változatosak, éppen ezért a diagnosztizálása nehéz, könnyen összetéveszthető az izomdisztrófiával. A polymyositis társulhat más autoimmun betegségekkel: sclerodermával, lupusszal, rheumatoid arthritisszel és Sjögren-szindrómával.
A kezelés része lehet kortikoszteroid-terápia, immunszupresszáns kezelés, illetve fizikoterápia.
A polymyositis főbb tünetei
A betegség számos izmot érinthet, de legjellemzőbb a vállak, a nyak, a hát és a csípő szimmetrikus érintettsége.
A polymyositis tünetei az alábbiak lehetnek:
- izomgyengeség,
- izomlázszerű izomfájdalom,
- fáradékonyság,
- rossz közérzet,
- hőemelkedés, láz,
- nyelési nehézség.
A betegség előrehaladtával az izomgyengeség következtében a beteg nem tudja vállmagasság fölé emelni a karját, nehezére esik a székből való felállás, a fogmosás, fésülködés, lépcsőzés. Megváltozhat a hangja is, ha a gége izmai is érintettek.
Amennyiben lilás-pirosas bőrtünetek is megjelennek, dermatomyositisről beszélünk.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fent felsorolt tüneteket észleli, forduljon háziorvosához. Fontos a korai diagnózis és terápia, enélkül a betegség egyre súlyosabbá válhat.
A polymyositis kiváltó okai
A polymyositis feltételezhetően autoimmun betegség. Emiatt az immunrendszer helytelenül a saját izomsejtjeit idegenként ismeri fel, így támadást indít ellenük, aminek a hatására az izomsejtek elpusztulnak. Feltételezések szerint az autoimmun betegséget valamilyen vírusfertőzés váltja ki. A betegség társulhat daganatos megbetegedésekkel is.
A polymyositis gyakran jár együtt további, kötőszövetet érintő betegséggel, pl. rheumatoid arthritisszel, sclerodermával. A hajlam a betegségre valószínűleg öröklött, hiszen a betegek többségére igaz, hogy a családban már előfordult kötőszöveti megbetegedés.
A polymyositis lehetséges szövődményei
A polymyositis következtében a betegnek lehetnek nyelési, illetve légzési nehézségei, valamint előfordulhat:
- szívizmot érintő gyulladás (myocarditis), szívelégtelenség, szívritmuszavar, tüdőbetegség: intersticiális tüdőbetegség a tüdő szövetének hegesedése következtében, amely száraz köhögéssel, légszomjjal jár;
- tüdőgyulladás (az aspiráció következtében);
- légzési elégtelenség (ha a légzőizmok érintettek).
A polymyositis diagnosztizálása
A polymyositis diagnosztizálása nagy odafigyelést igényel. A részletes anamnézisfelvételt és fizikális vizsgálatot követően az alábbi vizsgálatokra lehet szükség:
- EMG: az izom elektromos ingerlésre bekövetkező aktivitásának vizsgálatára;
- MR-vizsgálat: az izomban zajló gyulladás vizsgálatára;
- vérvétel: az antitestek és egyéb jellemző értékek vizsgálatára;
- egyéb tesztek az izomgyulladás okának elkülönítésére, a bakteriális és parazitafertőzés kizárására;
- izombiopszia: a szövettani mintavétel elengedhetetlen a diagnózisalkotáshoz.
A polymyositis kezelése
A betegség nem gyógyítható, de kezeléssel az izomerő és izomműködés javítható. Minél korábban kezdik a kezelést, annál hatékonyabb, és annál nagyobb az esély a szövődmények elkerülésére.
A polymyositis kezelésére az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:
- kortikoszteroid: a gyulladás csökkentésére, illetve az immunrendszer csillapítására alkalmazható, azonban bizonyos esetekben elősegíti az izomgyengeség kialakulását;
- immunszupresszánsok: az immunrendszer megfékezésében van szerepük (pl. azathioprin, methotrexat);
- plazmaferézis: a plazmával együtt az izomsejteket megtámadó antitestek eltávolítása;
- immunoglobulin-terápia (IVIG);
- fizikoterápia: az izom erősítésére.
A különböző kezeléseket, valamint ezek kombinációját a kezelőorvos mindig egyénre szabottan alakítja, attól függően, hogy a tünetek hogyan reagálnak a kezelésekre.
