Illékony oldószerek

Az illékony oldószerek könnyen elérhetők, hiszen többségük a háztartásban használatos termékekben is megtalálható. Akár munkahelyi- vagy háztartási mérgezés, akár droghasználat során kerülnek a szervezetbe, az súlyos következményekkel járhat, pszichés és fizikai tüneteket is okozhatnak.

Az illékony oldószerek szerves vegyületek, amelyek szobahőmérsékleten gáz halmazállapotúvá válnak vagy alapvetően gázok. Ezek az anyagok számtalan, háztartásban is használt termékben (tisztítószerekben, ragasztókban, burkolatokban, hajtógázas dezodorokban, légfrissítőkben stb.) megtalálhatók, ezért könnyen hozzáférhetők. Rendeltetésszerű használat esetén biztonságosak, viszont koncentrált formában belélegezve pszichoaktív hatást fejtenek ki, ezért gyakran kábítószerként használják őket – az úgynevezett „szipuzás” a drogfogyasztás legolcsóbb módszere.

Az illékony oldószerek belégzésének veszélye bizonyos munkahelyi környezet (például vegyi üzem) esetén is fokozott veszélyt jelent az ott dolgozók számára.

Az illékony oldószerek megjelenési formája

Szipuzás során a használók valamilyen segédeszközt (például tartályt, zacskót, rongyot stb.) vesznek igénybe, és ebből lélegzik be a keletkező gázt. Az illékony oldószerek okozta kábulat csak néhány percig tart, ezért a szerhasználók órákon keresztül újra és újra belélegzik az oldószereket.

Példák illékony oldószerekre és a termékekre, amelyekben előfordulhatnak:

• bután, izobután, propán, LPG (üzemanyagokban található);
• kloroform (oldószer, már nem használt érzéstelenítő);
• dietil-éter (oldószer, már nem használt érzéstelenítő);
• triklór-etilén (oldószer, vegytisztításban is használt anyag);
• toluol (festékek, oldószerek, ragasztók).

Az illékony oldószerek szervezetre gyakorolt hatásai

Az illékony oldószerek belélegezve a tüdőbe jutnak, onnan gyorsan átkerülnek a vérkeringésbe, és – mivel többségük rendkívül zsíroldékony – a vér-agy gáton keresztül bejutnak a központi idegrendszerbe.

Az illékony oldószerek hatásai az alábbiak:

• gyorsan érkező bódulat,
• eufória („feldobottságérzés”),
• deperszonalizáció (az egyén úgy élheti meg az eseményeket, mintha azok nem is vele történnének meg),
• szédülés,
• eszméletvesztés,
• zsibbadtság.

Az illékony oldószer túladagolásának, mérgezésének tünetei

Az oldószerek károsítják az idegrostokat és az agysejteket, mivel korlátozzák az oda jutó oxigén mennyiségét. A károsodás hatásai az érintett területtől függnek.

Fontos! Az illékony oldószerek túladagolása hirtelen halált is okozhat szív- vagy légzésleállás miatt.

Az illékony oldószer-abúzus rövid távú kockázatai az alábbiak:

• fulladás,
• agyi ödéma,
• szívritmuszavar,
• akut légzésleállás,
• veseelégtelenség,
• zaklatott lelkiállapot (másokat vagy önmagát veszélyeztető viselkedést okozhat),
• akut pszichózis,
• alacsony vérnyomás,
• memóriazavarok,
• hallucinációk,
• valóságérzékelés zavarai,
• emlékezetkiesések,
• fejfájás,
• lelassult gondolkodás,
• koordináció zavarai.

Az illékony oldószer-abúzus hosszú távú kockázatai az alábbiak:

• kardiomiopátia (szívizom-elfajulás),
• agysorvadás,
• B₁₂ vitamin felszívódásának zavara,
• vérszegénység,
• leukémia,
• depresszió,
• inkontinencia,
• végtagzsibbadás,
• függőség,
• makuladegeneráció,
• methemoglobinemia (a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának csökkenése),
• májkárosodás,
• vesekárosodás,
• idegrendszeri károsodás.

Az illékony oldószer-abúzus elvonási tünetei

A függőségről való leszokás súlyos elvonási tünetekkel járhat, melyhez akár delírium is társulhat.

A jellemző elvonási tünetek az alábbiak:

• hányinger, hányás,
• izzadás,
• szapora szívverés,
• remegés,
• alvászavarok, inszomnia,
• görcsrohamok,
• nyugtalanság,
• agresszió,
• pszichózis.

Az illékony oldószer-abúzus kezelése

Illékony oldószer-túladagolás esetén, súlyos állapotban kórházi ellátásra is szükség lehet. Ha kórházi- vagy intenzív ellátásra kerül sor, minden esetben fontos a kezelőorvost tájékoztatni az alkalmazott legális és illegális szerekről, mivel a mérgezéses tünetek kezelése csak ezek ismeretében lehet megfelelő! Az orvos pontos tájékoztatása életet menthet, az orvosi titoktartás miatt ilyen esetben büntetőjogi következményektől nem kell tartani.

Az illékony oldószerekkel való visszaélés kezelési módszerei nem sokban különböznek más függőségek kezelésére használt módszerektől. Ezek magukban foglalják az egyéni terápiát (kognitív viselkedésterápia), a családterápiát, a motivációs beavatkozást, valamint az utógondozást (támogató csoportok, 12 lépés programok).

A drogfüggőségről és a függőségkezelésről bővebben itt olvashat.