Az alagút szindróma tüneteit az idegek megnyomódása okozza az ún. carpalis alagútban: ez az alkaron elhelyezkedő szűk anatómiai képlet, amelyben erek és idegek futnak az inak között.
Amikor ebben a szűk térben gyulladás keletkezik, nyomni kezdi az ott futó idegeket és ereket. Ennek hatására különböző pontokon (a kézfejen, az ujjak bőrén vagy a könyök területén) jelenhet meg fájdalom, zsibbadás.
A csukló egyéni anatómiája és az ismétlődő, intenzív csuklómozgás mind hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához. Ezeken kívül különböző betegségek (pl. elhízás, cukorbetegség) is elősegíthetik a kialakulását, vagy néhány foglalkozás is, ahol munka közben fokozott igénybevételnek (pl. vibráció) van kitéve a csukló vagy a könyök.
A betegség gyakran érint változókorban lévő nőket, illetve idősebb, reumában szenvedő nőket és férfiakat is.
Az alagút szindróma főbb tünetei
A betegség tünetei fokozatosan alakulnak ki. Az idegek nyomása következtében jelennek meg az első tünetek: a beteg gyengének érzi a kezét, elejt tárgyakat, a hüvelykujj szorítóizma gyengül, zsibbad a kéz és az ujjak, gyakran a kisujj érintetlen marad.
Az ún. medián ideg nyomása miatt a csukló alagútjában – gyakran újságolvasáskor, vezetéskor, telefonáláskor – érzi a beteg a zsibbadást, próbálja „kirázni” belőle, de lassan a fájdalom folyamatossá válik és erősödik.
Az alagút szindróma tünetei lehetnek:
- ujjak időszakos zsibbadásérzése,
- kellemetlen érzet, fájdalom a tenyéren vagy a csuklóban,
- érzéskiesés,
- fájdalom,
- izomgyengeség, izomsorvadás.
A panaszok sok esetben éjjel jelentkeznek, ilyenkor a beteg jellemzően álmából ébred fel a tünetek miatt.
Mikor forduljon orvoshoz?
Mihamarabb forduljon orvoshoz, ha a fent említett tünetek rendszeresen jelentkeznek, és zavarják a mindennapi életben! Keresse fel háziorvosát, aki gondoskodik a szakorvosi rendelésre történő beutalásról.
Az alagút szindróma kiváltó okai
A tüneteket a medián ideg megnyomódása okozza. Ennek oka lehet fizikai megterhelés, csuklótörés, egyes anyagcsere és hormonháztartás egyensúlyának felborulását okozó betegségek (pl. menopauza, cukorbetegség, elhízás, veseelégtelenség), autoimmun betegségek (pl. rheumatoid arthritis), illetve gyulladásos betegségek (pl. ínhüvelygyulladás).
Gyakran több kockázati tényező együttesen okozza a betegség kialakulását.
Az alagút szindróma szövődményei
A kezeletlen tünetek tartós izom- és/vagy idegkárosodást okozhatnak, ezért már az első tünetek megjelenésekor ajánlott mielőbb orvosi segítséget kérni.
A könyök alagút szindrómája esetén kialakulhat az égő, zsibbadó fájdalom után a kéz ún. karomállása az ujjak mozgatásáért felelős izmok sorvadása következtében.
Az alagút szindróma diagnosztizálása
A betegség diagnosztizálása jellemzően a tünetek jellegének kikérdezéséből, fizikális vizsgálatból és röntgenvizsgálatból áll. A fizikális vizsgálat ebben az esetben az ujjak érzékelésének és a kéz izomerősségének vizsgálatát jelenti. Röntgenvizsgálatra elsősorban csonttörés vagy ízületi gyulladás kizárása érdekében lehet szükség.
Szükség esetén a vizsgálat további elemekkel is kiegészülhet. Elektromiográfiával (EMG) megállapítható az izomkárosodás mértéke az izom elektromos tevékenységének vizsgálatával. Ilyenkor érzékelőtűket szúrnak az izomba, a jeleket oszcilloszkópon jelenítik meg.
Sor kerülthet továbbá idegvezetés-vizsgálatra is, mely során két elektródát ragasztanak fel a bőrre, és elektromos ingert vezetnek az idegbe, hogy megállapítsák, az ingerületátviteli sebesség lassult-e a carpalis alagútban. Ez a vizsgálat az idegkárosodás megállapítására alkalmas.
Az alagút szindróma kezelése
A betegséget minél hamarabb kezelni kell, szakorvoshoz kell fordulni, mivel idővel a panaszok gyorsan súlyosbodhatnak. A fájdalmat és zsibadást enyhítheti csuklósín viselése, erősebb panaszok esetén fájdalomcsillapítók vagy közvetlenül a carpalis alagútba adott szteroidinjekció segíthet, míg súlyosabb panaszok esetén műtét szükséges.
A műtéti kezelés célja a mediális ideg felszabadítása a nyomást okozó ínszalag elmetszésével – szükség lehet rá, ha a tünetek nagyon súlyosak. A teljes gyógyuláshoz a műtét után rendszeres gyógytornára van szükség. A beavatkozás nem veszélytelen: ideg-, ín- vagy érsérülés is kialakulhat műtét közben.
Sor kerülhet továbbá ultrahang-terápiára is, ami segíthet a beteg terület felmelegítésében, ezáltal a tünetek enyhítésében és a gyógyulás gyorsításában.
Mit tehet alagút szindróma esetén?
Az otthoni kezelés célja a tünetek enyhítése, amíg szakorvoshoz elmegy a beteg.
Ezek a módszerek lehetnek:
- túlsúly esetén a testsúly normalizálása, fogyás;
- a csuklók, ujjak rendszeres átmozgatása;
- megerőltető kézi munka közben szünetek tartása;
- fájdalomcsillapító szedése;
- csuklómerevítő használata.
A folyamatos, intenzív terhelést az alábbi módszerekkel csökkenthetjük:
- szorítóerő csökkentése (pl. gépelés közben gyengén leütni a billenytűket);
- gyakori szünetek munka közben: a nyújtás és hajlítás jót tesz a csuklónak, ujjaknak;
- helyes tartás: laza középtartás gépeléskor, a billentyűzet könyökmagasságban legyen;
- kezek melegítése: hidegben dolgozva a kézizmok merevvé válhatnak, javasolt ilyen esetben a kéz melegen tartása (kesztyű).
Alagút szindróma várandósság idején
Terhesség alatt viszonylag gyakori az alagút szindróma kialakulása, mert fokozott nyomás nehezedik a csuklóízületnél lévő idegre. A kéz „rázogatása” enyhítheti a panaszokat, amelyek általában a szülés után pár hónap alatt maguktól megszűnnek.
