Alvajárásnak azt az alvási zavart nevezik, amikor valaki jár vagy egyéb tevékenységet végez, miközben alszik. Az alvajárás bármelyik életkorban jelentkezhet. A jelenség gyerekeknél viszonylag gyakori, de az esetek többségében kinövik azt.
Az alvajárás jellemzően a mélyalvási szakasz vége felé jelentkezik, általában az alvás első óráiban. Az ilyenkor végzett aktivitás sokféle lehet. Előfordul, hogy valaki felül és körülnéz, de nem ritkán fel is kel az ágyból, jár-kel, felöltözik vagy eszik. Az alvajáró ismert környezetben (otthonában) nagyjából gond nélkül mozog, de az sem kizárt, hogy elhagyja azt, például autóba ül és vezet.
Jellemző tünet, hogy az alvajáró szeme nyitva van, de tekintete nem fókuszált, „átnéz” az embereken, tárgyakon. A vele kommunikálni próbálók szavaira nem megfelelő vagy csak részben megfelelő reakciót, választ ad. Az alvajárót nem lehet vagy nagyon nehéz felébreszteni alvajárás közben.
Egy-egy ilyen epizód általában nagyjából 10 percig tart, ami után az érintett vagy visszatér az alváshoz, vagy felébred. Az alvajáró jellemzően nem emlékszik a történtekre; ha felébred, zavarttá válhat, ezért nem célszerű felébreszteni. A körülményektől függően előfordul, hogy az alvajáró furcsa tevékenységeket végez, agresszív lesz vagy megsérül alvajárás közben.
A rossz alvásminőség miatt gyakori kísérőtünet a nappal érzett fáradtság.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az alkalmanként előforduló alvajárás általában nem jelent komoly problémát, de tanácsos a háziorvost vagy a gyermekorvost tájékoztatni róla.
Fel kell keresni a háziorvost, ha az alvajárás:
- gyakran előfordul;
- közben veszélyhelyzet alakul ki;
- komolyabb alvászavart okoz, ami akadályozza a napi tevékenységeket;
- felnőttként fordul elő először;
- a gyermek kamaszkorában is megmarad.
A háziorvos a tünetek alapján dönt a szükséges teendőkről.
Az alvajárás kiváltó okai
Az alvajárás pontos okai nem ismertek, de az alvajáró szülők gyermekeinél gyakrabban fordul elő.
Egyes tényezők kiválthatják az epizódokat:
- alkohol-, drogfogyasztás;
- bizonyos nyugtatók szedése;
- béta-blokkolók, lítium szedése;
- stressz, szorongás;
- alváshiány, álmatlanság;
- lázas állapot,
- alvási apnoé,
- epilepszia,
- hirtelen ébredés.
Az alvajárás lehetséges szövődményei
Maga az alvajárás alapvetően nem súlyos állapot, de a sérülések kockázata miatt veszélyes lehet. Hatására azonban romlik az alvásminőség, ami a napközbeni tevékenységeket megzavarhatja, esetleg krónikus fáradtsághoz vezethet.
Az alvajárás diagnosztizálása
Az alvajárás viszonylag egyszerűen diagnosztizálható. A kiváltó ok kiderítése érdekében az orvos az érintett személyt kikérdezi alvási szokásairól, esetleges stresszes állapotáról, alkoholfogyasztási szokásairól, szedett gyógyszereiről és arról, hogy fogyaszt-e kábítószert.
Ha az alvajárás felnőttkorban kezdődik, kivizsgálás szükséges epilepszia irányában is.
Fizikai vizsgálatok segítségével az alvajárás elkülöníthető más, hasonló problémáktól, például a pánikrohamtól. A vizsgálatokra – lehetőség szerint – tanácsos elvinni hozzátartozót vagy bárki mást, aki tanúja volt az alvajáró epizódoknak.
Az orvos a panaszok és tünetek alapján alvásszakértő neurológushoz, alváslaborba irányíthatja a beteget alvásvizsgálatra.
Az alvajárás kezelése
A kezelés része minden korosztályban az esetleges kiváltó okok megszüntetése és a veszélyforrások feltérképezése. Gyerekeknél az alvajárás általában magától elmúlik tízéves korra.
A stresszhelyzeteken pszichoterápia, stresszkezelési technikák javíthatnak. Ha gyógyszer váltja ki az epizódokat, módosítani kell adagolásukat.
Sikeres lehet a tervezett felébresztés: vagyis az általában szokásos alvajárási időpont előtt negyedórával felkelteni a beteget, és néhány percig ébren tartani.
Ha alváshiány okozza a problémát, gondoskodni kell a megfelelő minőségű és mennyiségű alvásról.
Mit a teendő alvajárás esetén?
A legfontosabb az esetleges balesetek megelőzése. Ehhez biztonságossá kell tenni az otthont, bezárni az ajtókat, ablakokat. Jó megoldás lehet a hálószobából kivezető ajtóra csengő felszerelése.
Alvajáró gyermek soha ne aludjon emeletes ágy felső szintjén, és többszintes lakásban a lépcsőket is le kell zárni.
Érdemes megfigyelni az alvajárási szokásokat, ideértve a rendszerességet, az alvajárás időtartamát és az alvás közben történteket, hogy fel lehessen készülni az esetleges alvajárási eseményekre.
Lefekvés előtt tanácsos relaxáló gyakorlatokat végezni, amelyek javítják az alvás minőségét (pl. autogén tréning, meditáció). Lefekvés előtt fél órával mobiltelefon, számítógép, táblagép vagy televízió használata nem ajánlott az alvásminőségre való negatív hatása miatt.
Az alvajárás megelőzése
Az alvajárás megelőzéséhez lehetőleg meg kell szüntetni a kiváltó okokat. Fontos a megfelelő stresszkezelés, az alkohol- és a drogfogyasztás kerülése és az elegendő alvás.
