A csecsemők a játék segítségével sajátítanak el számos olyan készséget, amelyekre ezt követően egész életük során szükségük lesz. Az első igazi, „kézzel fogható” játék többnyire a baba saját keze – azt nézegeti, harapdálja, hadonászik vele.
A csecsemők életében a játék rendkívül fontos szerepet tölt be, hiszen nemcsak szórakoztató, hanem a csecsemő pszichomotoros fejlődését is elősegíti. A pszichomotoros fejlődés során 4 funkcióterületet különböztetünk meg: nagymozgások, szenzomotoros koordináció, beszéd, valamint éntudat és szociabilitás.
Az első pár hónapban a csecsemő nagy alvásigénnyel rendelkezik, az ébren töltött idő alatt éberségi szintjük nem egyenletes, így viszonylag kevés alkalom nyílik a játékra. Szemkontaktust 40 cm-es távolságon belül lehet velük felvenni, ezáltal lehetőség nyílik a szülők arcának megismertetésére, a kapcsolatteremtésre, illetve már ekkor is érdemes a csecsemőnek beszélni, énekelni, dúdolni, hiszen a szülő hangja, beszédének ritmusa megnyugtatja a gyermeket.
1 hónapos korában mozgó tárgyakat követ a tekintetével, ekkor színes figurákat helyezhetünk a látóterébe, amelyek szórakoztathatják.
Szociabilitás, az éntudat fejlesztése
A barátkozás, személyes érintkezés (szociabilitás) készségei fejlődésével 2 hónapos korban egy csecsemő már képes visszamosolyogni, 6 hónapos korára pedig megkülönböztet számára ismerős személyeket. 8 hónapos korban már visszajelzéseket ad, és hangjelzésekkel felhívja a figyelmet számára fontos dolgokra. Ebben a korban kezdődik az utánzás, amely a tanulási folyamatnak egy igen fontos része.
Rendkívül fontos, hogy a szülő, ha kapcsolatot teremt gyermekével (szemkontaktust vesz fel, ölébe veszi), kommunikáljon, mind szóban, mind a metakommunikáció eszközeinek felhasználásával (pl. mimika). A játékok során érdemes kérdéseket feltenni (pl. Hol van Gréti baba?), hiszen 9 hónapos korától már felfigyel a nevére, így a gyermek éntudata is fejleszthető.
A nagymozgások fejlődése
A csecsemő 2 hónapos korban a fejét mozgatja, amelynek irányát a végtagjai is követik (vívóállás), fejét hason fekve ekkor 45 fokosan képes megemelni. 3-4 hónapos korában már 90 fokig képes megemelni a fejét hason fekve, segítség nélkül oldaláról a hátára fordul.
Féléves kor után ajánlott a játékteret az ágyon kívüli térbe helyezni, hogy a nagymozgások fejlődésére is elég helye legyen a babának. 4-6 hónapos korában a gyermek már képes hasra fordulni, 6 hónaposan támasztékkal ül, 7-10 hónapos korban kezd kúszni, és 1 éves korában támaszkodva fel tud állni. Ezek a mozgásfejlődési mozzanatok is sokban támogathatók játékkal.
Hason fekve a fej biztos tartását elősegíti, ha érdekes, színes játékokat mozgatunk a gyermek előtt, ami felkelti az érdeklődését, és ösztönzi a fej minél hosszabb ideig való megtartását. Utóbbiban segíthetnek a kiságyban vagy a kiságy felett elhelyezett játékok is.
A kor előrehaladtával a játék kecsegteti a csecsemőt arra, hogy közelebb kerüljön hozzá, amit csak a kúszás útján valósíthat meg.
A nagymozgások fejlődését továbbá babatornával, babamasszázzsal is segíthetjük. Emellett a babaúszás jótékony hatása vitathatatlan, erősíti az izmokat, az úszás elsajátításának első lépései, valamint a vizes környezettel való ismerkedés mellett a szülő-gyermek kapcsolat is erősödik az úszások alkalmával.
A szenzomotoros koordináció fejlődése
A szenzomotoros koordináció az érzékelés és a mozgások közötti összhang kialakulását jelenti, ami az idegrendszer fejlődésével alakul ki. E tekintetben 3 hónapos kortól a kezek ökölbe szorítása oldódik, és a csecsemő 5 hónapos korában már a pontos nyúlásra, 6 hónapos kortól a tárgyak egyik kézből a másik kézben tartására is képes. 8 hónapos korban a hüvelykujját szembefordítja, így a tárgyak megfogása biztosabbá válik. 9 hónapos korban a mutatóujját kezdi el használni, 1 éves korára az ujjbegyek közötti csippentő fogásra is képes.
A finommozgások fejlődését segíti, ha a csecsemő közelében elhelyezünk különböző anyagokból készült játékokat, amelyeket elérhet és megtapogathat (taktilis inger), egyik kezéből a másikba teheti, szájába veheti. A csörgővel is szívesen játszanak ebben a korban, amely nemcsak vizuális, hanem auditív ingert is ad, ami a gyermek agyának és hallásának fejlődését segíti.
Fontos, hogy a játék során mindig olyan tárgyat válasszunk, amely nem törékeny.
A vízben való játékok nagyban segítik a csecsemő finommozgásainak fejlődését, ehhez lehet gumikacsát, kishajót vagy bármi egyebet használni, számos esetben a legkönnyebben elérhető tárgyakat tartják a legizgalmasabbnak a gyermekek (pl. üres tusfürdős flakon, szivacs). Fontos viszont, hogy a gyermek soha ne maradjon egyedül egy percre sem a vízben, ugyanis korai életszakaszban bármilyen kevés vízben is fennáll a fulladás veszélye.
Beszédfejlődés
A csecsemők beszédfejlődésének elengedhetetlen része a hallás. A gyermek 2 hónaposan kezd egyre több hangot hallatni, 4-6 hónaposan gagyog, 8 hónaposan egy szótagú szavakat ismétel, 1 évesen pedig már egyszerű szavakat is kimond.
A beszéd fejlődését segíti a gyerekdalok éneklése, a mesék olvasása és a szülő szóbeli kommunikációja a gyermekkel. A mesék olvasása során a gyermek és szülő közti kapcsolat is erősödik, emellett a gyermek szókincse bővül, és új ismeretekre is szert tehet az illusztrációk és történetek segítségével. A történetmesélés egyben a lelki stabilitás kialakítását is elősegíti.
Közös játék
A közös játék számtalan tényező miatt fontos: erősíti a szülő és a gyermek közötti köteléket, a gyermek tanulását és pszichomotoros fejlődését elősegíti. Az együtt töltött idő egyben visszaigazolást nyújt a szülőnek a gyermek fejlettségéről, és szórakoztató is.
Érdemes minél több időt szánni a játékra. A csecsemő korának előrehaladtával azonban célszerű rövid időre egyedül is hagyni játszani (pl. kedvezően hathat, ha 5 hónapos korában már 10-15 percet egyedül is tud a gyermek játszani), felügyelet mellett, hogy megtanulja lekötni önmagát.
Képernyőidő
A babákat vonzzák a fények, a színek, a hangok, így már egészen kicsi kortól érdeklődnek a tévé, az okostelefonok és tabletek iránt is. Ezek viszont, bár lekötik és szórakoztatják őket, nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben járulnak hozzá a szükséges tapasztalatszerzéshez.
A gyermek elkényelmesedhet ezek miatt az eszközök miatt, ami akár lassíthatja is a fejlődését. Ezért a nemzetközi ajánlások szerint kétéves kor alatt lehetőleg egyáltalán ne töltsön időt a baba képernyő előtt.
Óvintézkedések
Fontos, hogy a játék kiválasztásakor nem szabad éles, nehéz tárgyakat a csecsemő környezetében hagyni! Kerüljük az apró, lenyelhető nagyságú tárgyak használatát is!
Emellett fontos, hogy a csecsemő mindig felügyelet mellett játsszon, különösen akkor, ha vízzel vagy vízben játszik.
Vegyük figyelembe a játékokon szereplő életkori ajánlásokat is, hiszen a játékok – különösen a korai életszakaszban lévő kisgyermekeknek szánt játékok – ideális esetben az életkori sajátosságoknak és egészséges fejlődési igényeknek megfelelően kerülnek kialakításra.
Mikor forduljon gyermekorvoshoz?
Ha a gyermek valamilyen okból, valamilyen szinten elmarad a fejlődésben, az később a játéktevékenységében is meg fog mutatkozni. Előfordulhat, hogy a kisgyermek nem játszik, vagy nem olyan módon játszik, mint a kortársai. Az ilyen típusú elmaradásnak számos oka lehet, és speciális terápiák segíthetik a különböző funkciók javulását.
Az egészségesen fejlődő gyermek szeret játszani, ha ehhez környezetétől megkapja a kellő bizalmat és biztatást.
Amennyiben aggódik gyermeke készségeinek fejlődése miatt, vagy szokatlan viselkedést, esetleg furcsa mozgásokat, reakciókat – vagy azok hiányát – tapasztalja, keresse fel házi gyermekorvosát vagy védőnőjét, aki szükség esetén segíteni fog a megfelelő vizsgálatok megszervezésében.
