Immunizáció csecsemőkorban

A gyermekek immunrendszerének érése a magzati kortól korai serdülőkorig tart. Az egészsége megőrzésében a veleszületett immunitás mellett rendkívül fontos a megfelelő szerzett (tanult vagy adaptív) immunitás kialakulása, amelyben a védőoltásoknak fontos megelőző szerepük van.

A csecsemők immunfejlődésében a hétköznapi folyamatok mellett kiemelt szerep jut olyan súlyos betegségeket megelőző védőoltásoknak, melyek korábban magas kockázatot jelentettek a kisgyermekek egészségkárosodásában vagy halálozásában. A modern oltóanyagoknak köszönhetően számos ilyen betegség okozta kockázat megszűnt vagy minimálisra csökkent.

Mivel az újszülött adaptív immunrendszere olyan, mint egy „tiszta lap”, számára minden kórokozó új, ezért fertőzéskor az adaptív immunválasz kialakulása elsőre hosszú folyamat. Az immunizáció olyan folyamat, amely során a fertőző betegségekkel szemben védelem alakul ki. Ezért az immunizáció egyes magasabb kockázatú betegségek esetén orvosilag elősegíthető.

Az immunizáció lehet aktív és passzív. Aktív immunizáció (pl. védőoltások) esetén a szervezet legyengített, elölt kórokozóval vagy a kórokozó egy részével találkozik. Ebben az esetben a lezajló immunreakció a fertőzés folyamatára hasonlít, és egy lassan kialakuló, de hosszan tartó immunitást eredményez. Ezzel szemben passzív immunizáció (pl. anyatejes táplálás) esetén a szervezetbe a kórokozóra specifikus antitestet juttatnak, így az immunitás kialakulása azonnali, azonban rövid ideig tartó, mivel az antitestek egy idő után lebomlanak.

Kötelező védőoltások

Csecsemőkorban számos védőoltás kötelező. A védőoltások az aktív immunizáció mechanizmusával védik a beoltottat az adott fertőzéstől. A védőoltásoknak köszönhetően súlyos, gyermekkorban (védőoltás nélkül) gyakori megbetegedések megelőzhetők.

A Magyarországon érvényes, az oltási rendnek megfelelő kötelező oltásokat életkor szerint az alábbi táblázat foglalja össze:

BCG: tuberculosis elleni oltás

DTPa: diftéria (torokgyík), tetanusz, pertussis (szamárköhögés) elleni oltás

IPV: poliovírus elleni oltás

Hib: Haemophilus influenzae b elleni oltás

PCV: Pneumococcus elleni oltás

Varicella: bárányhimlő elleni oltás

MMR: morbilli (kanyaró), mumpsz, rubeola (rózsahimlő) elleni oltás.

Ajánlott védőoltások

Abban az esetben, ha a megbetegedés kockázata fokozott, illetve ha a csecsemő ki van téve a fertőzés veszélyének, akkor érdemes a kötelező oltásokon túl egyes ajánlott védőoltások beadását is megfontolni.

Az alábbi betegségek ellen lehet védőoltást kérni:

• hepatitis B elleni védőoltás,
• influenza elleni védőoltás (6 hónapos kortól),
• rotavírus elleni védőoltás (6 hetes kortól),
• RSV elleni védőoltás,
• Meningococcus-fertőzés elleni védőoltás (2 hónapos kortól kérhető).

A nem kötelező, ajánlott védőoltásokról gyermekorvosától kérhet részletes tájékoztatást!

A koraszülöttek fertőzésre való hajlama az időre született újszülötteknél is magasabb, éppen ezért fontos, hogy a kötelező védőoltásokon kívül a Meningococcus és a rotavírus elleni védőoltásban is – a klinikai állapotát figyelembe véve – mielőbb részesüljön.

Passzív immunizálásra használatos készítmények

Minden esetben törekedni kell az aktív immunizálással megvalósuló védelem kialakítására, azonban vannak olyan esetek, amikor passzív immunizálásra van szükség, pl. ha az immunrendszer nem működik megfelelően, vagy éretlen, illetve ha azonnali védelemre van szüksége a szervezetnek a kórokozóval szemben.

Passzív immunizálást elősegítő készítmények:

• 16%-os humán immunglobulin hepatitis A megelőzésére (Beriglobin),
• hepatitis B specifikus immunglobulin (HBIG),
• Varicella-zoster elleni hiperimmun-globulin (VARITECT CP).

A védőoltásokkal kapcsolatosan lásd még:

• Kötelező gyermekkori védőoltások
• Ajánlott gyermekkori védőoltások
• Oltással megelőzhető betegségek