Egy kanadai tanulmány szerint az influenza elleni védőoltásban részesült felnőtteket kevésbé veszélyezteti a szélütés, mint az oltatlanokat. Korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy az influenza elleni védőoltás csökkenti a szívinfarktus és a szívbetegség miatti kórházi kezelés kockázatát.
A több mint négymillió felnőtt egészségügyi adatait elemző tanulmány arra kereste a választ, hogy ugyanez az összefüggés fennáll-e a stroke (szélütés) esetében is – olvasható a Lancet Public Health orvosi folyóirat 2022 novemberében megjelent tudományos közleményében.
Légúti fertőzések mint szív- és érrendszeri kockázati tényezők
A COVID-19 okozta járvány idején újra előtérbe került a védőoltások életmentő szerepének kérdése – világít rá bevezetőjében a kanadai Calgary Egyetem és a németországi Drezdai Egyetem munkatársai által jegyzett tanulmány. Ismert, hogy az oltások széleskörű előnyt nyújtanak a fertőzések megelőzésében, illetve a fertőzések súlyosságának csökkentésében. A szerzők megjegyzik, hogy a világszerte harmadik leggyakoribb halálokként számon tartott stroke kialakulását előidéző, eddig ismert tényezők sora korántsem teljes.
Egyelőre nem állnak rendelkezésre ismeretek azzal kapcsolatban, hogy a stroke pontosan mikor és miért éppen egy adott pillanatban jelentkezik; annyi tudható bizonyosan, hogy egyes rizikófaktorok – mint például a pitvarfibrillácó, a nyaki verőér szűkülete (arteria carotis stenosis) és a magas vérnyomás – megléte jelentősen növeli kialakulásának kockázatát. Mindemellett ma már a fertőző megbetegedéseket – különösen a légúti fertőzéseket – is összefüggésbe hozzák a szélütéssel. Ennek hátterében az áll, hogy a fertőzések és az általuk előidézett gyulladás provokálják a vérlemezkék aktivációját és összecsapzódását, rontják az érbelhártya állapotát és szívritmuszavart (aritmia) is okozhatnak. Megfigyelték továbbá, hogy a stroke megjelenését igen gyakran előzi meg influenzás megbetegedés. Mindezek alapján a kutatók azt feltételezték, hogy az influenza elleni védőoltás – amellett, hogy bizonyítottan csökkenti a szívinfarktus és a szívbetegség miatti kórházi kezelés kockázatát – szerepet játszhat a stroke megelőzésében is.
A szerzők 15 olyan tanulmányt és összesített, átfogó elemzést (metaanalízis) találtak a nemzetközi szakirodalomban, amelyek az influenza elleni védőoltás és a stroke közötti összefüggést vizsgálták. Ezekben a közleményekben a védő kapcsolatot illetően ellentmondásos eredmények láttak napvilágot, ami arra sarkallta a tanulmány szerzőit, hogy újabb vizsgálatot végezzenek a kérdés tisztázása érdekében.
Négymillió lakos adatainak elemzése
A cikkben közölt vizsgálat azt volt hivatott kideríteni, hogy az influenza elleni védőoltás közelmúltban (182 napon belül) történt felvétele befolyásolja-e a stroke események – heveny érelzáródással járó agyi infarktus (szélütés), agyvérzés, koponyaűri vérzés és átmeneti ischaemiás roham (transient ischemic attack, TIA) – előfordulásának kockázatát.
A tanulmányt a kanadai Alberta tartomány egészségügyi rendszerében nyilvántartott 4 141 209 felnőtt lakos adatainak elemzésével végezték. Albertában az influenza elleni szezonális védőoltást a tartomány egészségbiztosítója térítésmentesen bocsátja a lakosság rendelkezésére. A vizsgálat a 2009. szeptember 30. és 2018. december 31. közötti egészségügyi adatokra terjedt ki, ami összesen 29 687 899 személy-évnyi megfigyelési időt foglalt magában. Ebben az időszakban Alberta 1 769 565 felnőtt lakosa kapott legalább egy influenza elleni védőoltást, és mindeközben 38 126 szélütés eseményt rögzítettek.
Az oltás stroke-kal kapcsolatos védőhatását illetően nem észleltek különbséget a városi és a vidéki lakosság között. A védőoltás mindkét nem esetében csökkentette a stroke rizikóját, a férfiak esetében azonban nagyobb mértékben. Ez a tény a szerzők szerint azzal magyarázható, hogy az oltatlan férfiakat jobban veszélyezteti a stroke, mint az oltatlan nőket. Kiderült továbbá, hogy a magas vérnyomásban szenvedő betegek stroke-kockázatát nagyobb mértékben csökkentette az influenza elleni védőoltás, mint az egészséges vérnyomással élő személyekét. A kutatók azt is tanulmányozták, hogy kimutatható-e összefüggés a kapott oltások száma és a stroke-kockázat mértékének csökkenése között. Azt találták, hogy minden egyes beadott oltással csökken a stroke kockázata, vagyis azok a felnőttek, akik minden évben felvették a védőoltást, jóval kevésbé voltak kitéve a szélütés veszélyének, mint a csak egyszeri oltásban részesültek.
Következtetések
Az elvégzett vizsgálat eredményei igazolták, hogy világos és klinikailag releváns összefüggés áll fenn az influenza elleni védőoltás felvétele és a stroke kockázatának mértéke között. Az influenza elleni oltás védőhatását a stroke összes típusában bizonyították a teljes felnőtt lakosság körében. Ugyanakkor különbség mutatkozott az egyes stroke-típusok között a védőhatás erősségét illetően. A legerősebb védőhatást a heveny érelzáródással járó agyi infarktus (szélütés) és az agyvérzés esetében fejtette ki a védőoltás. Némileg alacsonyabb mértékű védőhatás volt észlelhető a nem baleset okozta koponyaűri vérzések tekintetében, a legkisebb mértékű védőhatás az agy ideiglenes vérellátási elégtelenségével járó ún. átmeneti ischaemiás roham esetében igazolódott.
Az ismertetett tanulmány elsőként bizonyította az influenza elleni védőoltás szerepét a stroke megelőzésében. A szerzők megállapítása szerint további vizsgálatokra van szükség annak értékelésére, hogy az influenza elleni védőoltás közegészségügyi stratégiaként alkalmazható-e a szélütés megelőzésére. Mind az Európai Kardiológus Társaság, mind az Amerikai Kardiológus Társaság javasolja az influenza elleni védőoltás felvételét az ismert szívbetegséggel és a stroke egyéb kockázati tényezőivel élők számára.
