A poszt-COVID szindróma nem meghatározott betegség, hanem azoknak a változatos tüneteknek az összessége, melyek a koronavírus-fertőzés lezajlása után legalább négy héttel, negatív PCR-teszt (ld. még Koronavírustesztek típusai) mellett is csökkentik a betegek életminőségét és nehezítik a mindennapi életvitelüket.
Egyre több új információ kerül napvilágra a koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásairól. A fertőzés heveny szakaszát követően újabb tünetek léphetnek fel, melyek befolyásolhatják a betegek megszokott életvitelét és a munkába való visszatérését.
A poszt-COVID szindróma főbb tünetei
A poszt-COVID szindróma gyakrabban fordul elő olyan embereknél, akiknek súlyos COVID-19 betegségük volt, azonban azok is tapasztalhatják a tüneteit, akiknek enyhe lefolyású volt a betegsége vagy egyáltalán nem voltak tüneteik.
A poszt-COVID tünetek új, visszatérő vagy folyamatosan fennálló egészségügyi problémák széles skáláját jelentik, melyeket a páciensek a koronavírus-fertőzés után tapasztalnak. A fertőzött emberek többségénél a tünetek a fertőzést követő néhány naptól néhány hétig tartó időszakban javulnak, így a fertőzést követő legalább négy hét az a kezdeti időpont, amikor a poszt-COVID tünetei először azonosíthatók.
A poszt-COVID szindróma számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást. Befolyásolhatja a tüdő, a szív- és érrendszer, valamint az idegrendszer működését, kedvezőtlen lelki folyamatokat indíthat el, növelheti a heveny betegségek előfordulásának gyakoriságát. A poszt-COVID testi és lelki tünetei igen változatosak. Jellemző, hogy a tünetek fizikális vagy mentális megterhelésre rosszabbodhatnak.
A leggyakrabban előforduló tünetek
- Testi tünetek:
- láz;
- nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés;
- gyakori szapora vagy szabálytalan szívverés;
- visszatérő mozgásszervi fájdalmak;
- megváltozott szaglás és/vagy ízérzés;
- szaglás és/vagy ízérzés tartós hiánya;
- elhúzódó hasmenés;
- hasi fájdalom;
- étvágytalanság;
- idegrendszeri tünetek: fejfájás, szédülés, zsibbadásérzés, alvászavarok, lelassult gondolkodás, memóriazavarok („agyköd”);
- fáradékonyság;
- fülcsengés;
- menstruációs ciklus megváltozása.
- Lelki tünetek:
- szorongás, félelem az újabb megbetegedéstől, pánikrohamok;
- motiváció és/vagy örömérzés hiánya;
- depresszió;
- rémálmok;
- ingerlékenység;
- alacsony stressztűrő képesség.
A legtöbb beteg tünetei idővel javulnak, néhányuknál azonban hetekig, hónapokig vagy akár hosszabb ideig is eltarthatnak, és az életminőség romlását eredményezhetik.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fenti tünetek bármelyikének észlelése esetén forduljon háziorvosához, aki szükség esetén a lakóhelye szerint illetékes poszt-COVID szakrendelésre irányítja.
Amennyiben hirtelen jelentkező mellkasi fájdalmat és szabálytalan szívverést érzékel, esetleg bénulást, beszédzavart, furcsa testérzést tapasztal, vagy a lábak (bizonyos esetekben a karok) főként asszimetrikus megdagadását, fájdalmát és feszülését észleli a bőr lila-piros elszíneződésével kísérten (vagy anélkül), azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A poszt-COVID szindróma lehetséges okai
A poszt-COVID szindróma pontos oka jelenleg még nem ismert, valószínűleg több tényező együttes hatására alakul ki. Szerepet játszhat benne a szervi károsodás, mivel a súlyos COVID-19 fertőzött betegeknél a szívet, a veséket, a bőrt és az agyat érintő szervi károsodások alakulhattak ki. E hatások következtében nagyobb valószínűséggel léphetnek fel új egészségügyi problémák, például cukorbetegség, szívbetegségek vagy neurológiai állapotok. Gyulladás és az immunrendszerrel kapcsolatos problémák is kialakulhatnak a fertőzés hatására, melyeknek szerepe lehet a poszt-COVID tüneteinek megjelenésében. A súlyos betegséglefolyás szintén fontos tényező lehet: súlyos tünetekkel küzdő embereket gyakran kórházi intenzív osztályon kell kezelni. Ez extrém gyengeséget és poszttraumás stressz-zavart okozhat. Egyes feltételezések szerint a különböző szervekben és szövetekben fennmaradó koronavírus, illetve nagyon apró vérrögök is kialakulása is állhat a szindróma hátterében.
Poszt-COVID-ra hajlamosíthatnak az alábbi tényezők:
- súlyos lefolyású COVID-19 betegség (kórházi kezelés, intenzív osztályos ellátás);
- a COVID-19-et megelőző alapbetegségek megléte;
- a COVID-19 oltás felvételének elmulasztása;
- sokszervi gyulladásos szindróma kialakulása a COVID-19 megbetegedés alatt vagy után.
A poszt-COVID szindróma szövődményei
Mára bizonyossá vált, hogy a heveny COVID-19 fertőzés hosszan tartó betegséget és maradandó károsodásokat okozhat a szervezetben, nemcsak időseknél és idült betegségben szenvedők, hanem fiatalok és gyermekek esetében is. A tünetek 12 hétnél tovább tartó megléte esetén ún. hosszú COVID (long-COVID) betegség áll fenn.
A COVID-19 fertőzés szövődményeként ún. krónikus fáradtság szindróma, tüdőszöveti károsodás miatt kialakuló légzési nehézségek, szív- és érrendszeri szövődmények (pl. szívizomgyulladás, szívritmuszavar), máj- és vesekárosodás, valamint idegrendszeri zavarok (pl. figyelemzavar, alvászavar) léphetnek fel. Az egyik legsúlyosabb szövődmény az ún. sokszervi gyulladás, amely ritka, de annál súlyosabb betegség. A sokszervi gyulladás néhány héttel a koronavírus-fertőzést követően alakul ki, tünetei akár életveszélyesek is lehetnek, és nemritkán maradandó szív- és veseproblémákat okoz.
A poszt-COVID szindróma diagnosztizálása
A poszt-COVID szindróma diagnosztizálása a kórelőzmény, a klinikai tünetek, a laboratóriumi vizsgálatok (vérvizsgálat és vizeletvizsgálat), és szükség esetén képalkotó vizsgálatok (mellkasi röntgenvizsgálat, CT-vizsgálat) eredménye alapján történik. Idegrendszeri tünetek esetén neurológiai-, pszichés tünetek esetén pedig pszichiátriai szakkonzílium is indokolt lehet.
A poszt-COVID szindróma kezelése
A betegség természetéből adódóan a fertőzésből kigyógyultak számára további kezelésekre van szükség a teljes gyógyulás, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A lezajlott COVID-19 fertőzés lefolyásának és súlyosságának utólagos kiértékelését, az állapotfelmérést és a társbetegségek felmérését követően a krónikus állapotnak megfelelő speciális kezelésekre kerül sor. A kezelés módja egyénenként változó az érintett szerv(ek)től, illetve szervrendszer(ek)től függően. A gyógyszeres és/vagy sebészi kezelések meghatározása a maradandó károsodás(ok)nak megfelelő szakmai ajánlások alapján történik.
Mentális zavar diagnosztizálása esetén a szakmai irányelveknek megfelelő pszichiátriai kezelés alkalmazása szükséges. Légzőszervi, szív- és érrendszeri, valamint idegrendszeri érintettség esetén a betegek speciális rehabilitációban (gyógytorna, fizikoterápia, állóképességi tréning stb.) is részesülnek.
A poszt-COVID szindróma megelőzése
A COVID-19 elleni vakcina csökkenti a poszt-COVID tünetek kialakulásának esélyét. A fertőzést követően hosszú távú szövődmények is megjelenhetnek, melyek felnőttek és gyermekek esetében is jelentősen befolyásolhatják az életminőséget és a teljesítőképességet. Az eddigi vizsgálatok eredményei alapján úgy tűnik, hogy akik teljes mRNS vakcina oltási sorozatot kaptak, és később mégis megfertőződnek, védettséget élveznek a poszt-COVID szindróma ellen.
Várandósok számára az mRNS vakcinák valamelyikének felvétele ajánlott (ld. még Várandósok COVID-19 elleni oltása).
Poszt-COVID szindróma gyermekkorban
Gyermekeknél a COVID-19 fertőzés a felnőttekével megegyező, hónapokig tartó tüneteket okozhat. Egy 2021-ben végzett olaszországi vizsgálat eredményei szerint a gyermekek több mint felénél minimum egy tünet legalább négy hónapig vagy annál hosszabb ideig is fennmaradt, egynegyedüknél pedig három vagy négy maradandó tünet volt észlelhető. A tartós tünetek a fertőzés heveny szakaszában tüneteket mutató gyermekek esetén nagyobb arányban mutatkoztak; ugyanakkor hónapokkal a fertőzés után azok is észleltek tüneteket, akik a heveny szakaszban tünetmentesek voltak.
A COVID-19 elleni védőoltás a gyermekek esetében is fontos a poszt-COVID szindróma megelőzése érdekében. Magyarországon a kiskorúak oltására 5-17 éves kor között a Pfizer-vakcinát használják.
Kapcsolódó tartalmaink:
Idegrendszeri érintettség poszt-COVID szindrómában
Tüdőérintettség poszt-COVID szindrómában
Mentális problémák poszt-COVID szindrómában