A gyerekek egészségét és azt, hogy milyen gyakran, illetve mennyire betegek, sok tényező befolyásolja. Mindenképpen jellemző azonban, hogy amikor közösségbe (bölcsőde, óvoda) kerülnek, gyakrabban kapnak el és visznek haza valamilyen fertőzést. Ez azonban legtöbbször természetes folyamat, mely aggodalomra nem ad okot, a gyerekek idővel „kinövik”.
Sok gyerek, különösen, ha nincs nagyobb testvére, ekkor találkozik először egy sor új kórokozóval, és mivel immunrendszerük érettsége csak pubertáskorra éri el a felnőttek szintjét, akár havonta többször is betegek lehetnek. Az „állandó” betegeskedés általában 6 hónapos kor után kezdődik, miután az anyától kapott immunológiai védelem kezd elhalványulni.
Lásd még: Csecsemők immunfejlődése
A bölcsődés, óvodás gyermekek évente (nem csak télen!) akár 7-8 megfázáson is áteshetnek. Mire elérik az iskoláskort, ez lecsökken évi 5-6 alkalomra. A tinédzserek, a felnőttekhez hasonlóan általában körülbelül csak évente 4-szer fáznak meg. A felsőlégúti megbetegedések mellett gyermekkorban körülbelül évi 2-3 hasmenéses (hányással kísért vagy a nélküli) megbetegedés is elfordul.
A gyors gyógyulás és a ritkább fertőződés érdekében főként életmódbeli tanácsokat érdemes megfogadni.
A gyerekek immunrendszerének fejlődése
A fertőzésekkel való megküzdés az immunrendszer feladata. Az immunrendszer működése rendkívül bonyolult és összetett. Az immunrendszer két fő részből, a veleszületett és szerzett (tanult vagy adaptív) immunitásból áll. Az immunrendszer fejlődése már a magzati korban, a méhen belül megkezdődik, és nagyjából a serdülőkorra fejeződik be.
A várandósság harmadik trimeszterében az anyai vérben található antitestek (ellenanyagok) is bejutnak a magzat szervezetébe a méhlepényen keresztül. Ezek általában fél éves korig biztosítanak védelmet az adott fertőzéssel szemben.
A következő nagy lépés a születés: kimutatható különbség van a hüvelyi úton vagy a császármetszéssel született gyermekek fertőzések iránti fogékonyságában. A hüvelyi úton történő szülésnél a szülőcsatornában más típusú anyai normálflórával találkoznak az újszülöttek, mint császármetszés esetén. A születés során „szerzett” anyai mikrobiom lesz az alapja a gyermek saját bélflórájának, mely meghatározza az immunrendszer fejlődését. Egy kutatás szerint 5 éves korig gyakrabban kerülnek kórházba légúti, gyomor-bélrendszeri és vírusos fertőzésekkel a császármetszéssel született gyermekek.
A méh steril közegéből kikerülve a csecsemők azonnal rengetegféle kórokozóval kerülnek kapcsolatba. A magzati életkorban átvitt anyai ellenanyagok mellett a szoptatás során az anyatejjel is átjutnak ellenanyagok a csecsemő szervezetébe, ezek is védenek a fertőzések ellen. Vizsgálatok szerint az anyatejjel táplált csecsemők bélflórája más összetételű, mint a csak tápszert kapott gyermekeké, ami szintén hatással van az immunrendszer fejlődésére. Ezt a flórát károsíthatják az antibiotikumkezelések is, ezeket ezért csak az előnyök és hátrányok kellő mérlegelése alapján szabad alkalmazni.
Különösen a csecsemők szerzett immunrendszere fejletlen és éretlen az első időszakokban. Ennek fejlesztésében az védőoltásoknak is nagy szerepe van, de ahogy fokozatosan egyre több kórokozóval találkoznak, úgy fejlődik a védekezőképességük is. Ezzel együtt a fertőzések leküzdése az első hónapokban nehezebb lehet, egyes betegségek ebben az időszakban nagyobb kockázattal járhatnak, mint később.
Az immunrendszerre ható külső hatások
A gyermekek immunfejlődésében a környezetnek is komoly hatása van. Azok a csecsemők, akiknek nagyobb, már közösségbe járó testvéreik vannak, hamarabb találkoznak kórokozókkal. A nem eltúlzottan higiénikus környezet, a háziállatok jelenléte is hozzájárulhat az immunrendszer tanulási folyamatához. Csecsemő-, illetve gyermekkorban a túl gyakran alkalmazott antibiotikumterápiaterápia káros lehet az immunrendszer fejlődésére.
A legnagyobb változást az immunrendszer fejlődésében általában az jelenti, amikor a gyerek közösségbe kerül, és így sokkal több, számára korábban ismeretlen kórokozóval találkozik. Ilyenkor jellemzően egymást követik a betegségek. Ezek gyakoriságát és a tünetek súlyosságát természetesen befolyásolja, hogy a gyermek immunrendszere korábban mennyire vált fejletté, van olyan kisgyerek, aki alig kap el fertőzéseket. Másoknál időbe telik, amíg hozzászoknak ezekhez a hatásokhoz, és akár egy évig is szinte állandóan van valamilyen tünetük. Ez azonban azt jelenti, hogy az immunrendszer fejlődik, hiszen bár elkapja a betegséget a gyermek, de le is győzi azt.
Jellemző betegségek a gyermekközösségekben
A gyerekközösségekben az érintéssel és a cseppfertőzéssel terjedő kórokozók adódnak át legkönnyebben.
A leggyakoribbak a
- vírusos légúti fertőzések;
- vírus vagy baktérium okozta emésztőszervi betegségek;
- kötőhártyagyulladás;
- kéz-láb-száj betegség.
Mikor kell aggódni a szülőnek?
A közösségbe kerülő gyerekek esetén elfogadhatónak számít az is, ha évente 12 fertőzést kapnak el, és egy-egy betegség akár 10-14 napig is tarthat, sőt, például a köhögés akár hetekig is elhúzódhat. A gyakori és hosszú ideig tartó felsőlégúti fertőzések nem feltétlenül az immunműködés zavarát jelzik, okuk könnyen lehet az is, hogy a gyerekeknél a légutak anatómiája még nem olyan, mint a felnőtteknél. Mivel nehezebben ürül a váladék a járatokból, ott könnyebben megtelepednek a kórokozók fül-, vagy orrmelléküreg-gyulladást okozva. Fertőzésekre hajlamosíthat az is, ha a gyermek szennyezett levegőjű helyen, dohányfüstös környezetben él.
Aggodalomra a következő helyzetek adhatnak okot:
- egy éven belül négy vagy annál több fertőzés okozta fülgyulladás (ld. még Fülfertőzések gyermekkorban);
- egy éven belül kettő vagy annál több súlyos arcüreggyulladás;
- két hónapig vagy annál tovább tartó, eredménytelen antibiotikumkezelés (ld. még Antibiotikumok);
- egy éven belül kettő vagy annál több tüdőgyulladás;
- visszamaradt testi fejlődés (ld. még Csecsemők súly- és hosszfejlődése);
- visszatérő, mély tályog a bőrön vagy bármely belső szerven;
- nem vagy nehezen gyógyuló afta a szájban (ld. még Fekélyes szájsebek) vagy gombás bőrbetegségek tartós megléte);
- intravénás antibiotikumkezelés szükségessége a fertőzések leküzdéséhez;
- kettő vagy több súlyos fertőzés, beleértve a szepszist;
- veleszületett immunhiányos állapot a családi kórelőzményben.
Fontos! Amennyiben a fent felsorolt állapotok közül kettő meglétét észleli gyermekénél, forduljon a házi gyermekorvoshoz!
Visszatérő vagy makacs fertőzések megléte esetén javasolt a mielőbbi kivizsgálás az esetleges immunhiányos állapot felismerése érdekében. A veleszületett immunhiányos állapot korai diagnózisa és kezelése életmentő lehet!
A közösségben terjedő betegségek megelőzése
Támogassa a gyermek immunrendszerét a megfelelő életmóddal:
- kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrend;
- megfelelő mennyiségű és minőségű alvás;
- minél több mozgás, lehetőleg szabad levegőn;
- személyes higiéné megtanítása (helyes kézmosás, tüsszentés, köhögés során a száj elé tett kéz stb.);
- illetve adassa be gyermekének a kor szerint szükséges és ajánlott védőoltásokat.
Ha gyermeke beteg, ne vigye közösségbe! Fontos tudni, hogy sok légúti betegség már a tünetek megjelenése előtt fertőz, míg például a hetek óta el nem múló köhögés mellett is lehet egészséges a gyerek, ezért nem kell hetekig otthon tartani.
Kapcsolódó tartalmak:
