Méhfüggelékek daganatai

A női belső nemi szervek közé tartoznak a hüvely (vagina), a méh (uterus), valamint a méhfüggelékek (adnexum), amely a petevezeték (tuba uterina) és a petefészkek (ovarium) együttes elnevezése. Rosszindulatú daganatos elváltozás leggyakrabban a petefészekben alakul ki, azonban – ritka esetekben – megjelenhet a méh felfüggesztő szalagjain (széles és kerek méhszalag) és a méhet körülvevő kötőszöveteken (parametrium) is.

A méhszalagok és a méhet körülvevő kötőszövet, vagyis a parametrium területén kialakuló elsődleges daganatok kialakulása nagyon ritka. Jellemzően a hasüregben, vagy – a medence területén máshol kialakuló elsődleges (primer) daganatok szóródását követően – másodlagos tumorként, vagyis áttétként válnak a daganat által érintetté ezek a területek.

A petefészek és a petevezető is a méhfüggelékek közé tartozik, ebben a cikkben azonban a ritkább típusú daganatok, a méhszalagok és a parametrium rosszindulatú daganataival foglalkozunk.

A petefészekdaganatokról részletesen itt olvashat.

A méhfüggelékek daganatainak legfőbb tünetei

A méhfüggelékek daganatai a női belső nemi szervek daganatai közé tartoznak. Mivel ezek a szövetek közel helyezkednek el egymáshoz, így a belőlük kialakuló daganatok tünetei is igen hasonlók. A korai stádiumú daganatok jellemzően egyáltalán nem, vagy csak nagyon aspecifikus tüneteket okoznak, melyek alapján általában nem merül fel nőgyógyászati daganat gyanúja.

A méhfüggelékekből kiinduló primer (és nem áttétből, más szövetekből származó) daganatok nagyon ritkák, és az orvosi irodalom is mindössze pár esetet jegyez, ezért nem igazán ismert, hogy pontosan milyen tünetekkel járnak. Érdemes a nőgyógyászati daganatok általános tüneteire figyelni, hiszen a várható tünetek ennek feleltethetők meg a legjobban.

A nőgyógyászati daganatok általános tünetei az alábbiak lehetnek:

• tompa fájdalom, diszkomfort vagy duzzanat az alhasban;
• a vérzés gyakoriságának, intenzitásának vagy egyéb tulajdonságának megváltozása (lásd bővebben: Menstruáció);
• evést követő túl gyors teltségérzet, étkezési zavarok, puffadás;
• hátfájdalom;
• kismedencei fájdalom vagy nyomásérzés;
• gyakoribb, sürgősebb vizelési szükséglet (lásd bővebben: Vizeletürítési problémák);
• székrekedés.

A korai felismerés jelentősen növeli a kezelés hatékonyságát és javíthatja a várható prognózist!

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben nem megmagyarázható nőgyógyászati tünetei vannak, melyek régóta nem múlnak el, vagy éppen nagyon gyorsan fejlődtek ki, forduljon háziorvosához vagy nőgyógyászához. A háziorvos vagy a nőgyógyász az általános betegvizsgálatot követően szakrendelésre utalhatja, ahol a pontos kivizsgálás megtörténik (lásd bővebben: Beutalási rend).

A méhfüggelékek daganatainak kiváltó okai

A rosszindulatú daganatok pontos kiváltó oka nem ismert. Feltehetően genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak a kialakulásukban. A méhfüggelékek daganatainak kiváltó okait az alacsony esetszám miatt nem igazán vizsgálták eddig, de általánosan elmondható, hogy a nőgyógyászati daganatok kialakulásában szerepet játszik például a BRCA1 és BRCA2 gén öröklött mutációja vagy a HPV-vel való fertőzöttség, illetve az életmód is.

A méhfüggelékek daganatainak típusai

Annak ellenére, hogy ritka típusú daganatokról van szó, szövettani szempontból többféle típusú daganat kialakulhat a területen, melyeket pontosan a műtétet követő kórszövettani lelet alapján lehet meghatározni.

Az itt kialakuló daganatok szövettanilag lehetnek hasonlók és egészen eltérők is a méhben és a petefészekben kialakulókhoz képest, mivel a terület igen gazdag embrionális eredetű, különleges típusú sejtpopulációkban, melyekből a legkülönfélébb daganatok fejlődhetnek ki. A daganat pontos típusának meghatározása a kezelés és a várható prognózis (lefolyás) szempontjából is nagyon fontos.

A méhfüggelékek daganatainak lehetséges szövődményei

A méhfüggelékek daganatai jellemzően agresszív típusúak, így nagyon könnyen szóródnak a hasüreg egyéb szerveibe. Hamar áttétet adhatnak az egyéb belső női nemi szervekre, a húgycsőre, húgyhólyagra vagy a környező belekre, de a hashártyán keresztül távolabbra is könnyen eljuthatnak. A szövődmények közé tartozhat a meddőség is, melyet a daganat maga, vagy a daganat kezelésére alkalmazott sugárterápia, illetve gyógyszeres kezelés is okozhat.

A méhfüggelékek daganatainak diagnosztizálása

A női belső nemi szerveket érintő daganat – típustól és elhelyezkedéstől függetlenül – általában alattomos és nem specifikus tünetekkel jár. Emiatt gyakran csak véletlenül fedezik fel nőgyógyászati vizsgálat során, mivel jellemzően csak alsó hasi diszkomfort vagy kis mértékű fájdalom kíséri őket.

A diagnózis felállítása során fontos kérdés, hogy pontosan honnan ered a tumor. A női belső szerveket érintő rosszindulatú daganatok jelentős hányada a petefészekből, a méhnyakból vagy a méhtestből ered, és csak a betegség előrehaladása során válik érintetté a méhszalag és a méhet körülvevő kötőszövet, a parametrium. Ritka az, hogy a daganat a méhszalagokból vagy a parametriumból eredne, de előfordulhat.

A diagnosztizálás során elsővonalbeli vizsgálat a hüvelyi ultrahangvizsgálat, majd gyanú esetén komputertomográfia vizsgálat (CT), mágneses magrezonancia vizsgálat (MR) válhat szükségessé. A képalkotó vizsgálatokból származó információk (pl. a daganat mérete, a környező nyirokcsomók vagy egyéb szövetek érintettsége) nagyon fontos a daganat eltávolítását célzó műtét tervezése szempontjából, mivel a környező szervek – húgyvezeték, petefészkek, belek, húgyhólyag stb. – veszélyben lehetnek, a daganat könnyen szóródik a hasüregben.

A képalkotó eljárások daganatok felismerésében fontos szerepéről itt olvashat bővebben.

A képalkotó vizsgálatok alapján általában nehéz megállapítani, hogy a daganat pontosan melyik belső szervből indul, a végleges diagnózis felállítására jellemzően a műtét során történő szövettani mintavétel kórszövettani vizsgálata szolgáltat elegendő adatot.

A méhfüggelékek daganatainak kezelése

A méhfüggelékek rosszindulatú daganatainak kezelési terve attól függ, hogy pontosan hol található, milyen kiterjedésű és stádiumú a daganat. A kezelési terv akár több típusú kezelést is tartalmazhat párhuzamosan.

A méhfüggelékek rosszindulatú daganatainak kezelésére az alábbi terápiák érhetők el:

Műtéti eltávolítás. A méhfüggelékek daganatainak kezelése elsősorban műtéti úton történik. A daganat helyétől és méretétől függően lehetséges a minimálisan invazív sebészi eljárás, melynek célja (különösen fiatal, még fertilis korú nők esetén) a fogamzóképesség megmentése szervmegőrző technikákkal. Mindig a tumor teljes eltávolítása a cél, ha a tumor mérete és a beteg állapota ezt megengedi. Önmagában a műtéti terápia nem minden esetben elegendő (főleg, ha a daganatot előrehaladottabb állapotban diagnosztizálták), ilyenkor kiegészítő terápiákra is szükség van.

Sugárkezelés. A daganat méretének csökkentésére nagyenergiájú röntgensugarakat használnak. Előfordulhat, hogy a műtétet megelőzően alkalmazzák, hogy a daganat mérete csökkenjen és alkalmassá váljon a műtétre. Általában kis frakciókban, naponta kezelik a betegeket, hétfőtől péntekig (hétvégéken nem), 5-6 hétig, de ez a személyre szabott kezelési protokolltól függően változhat.

Kemoterápia. A daganat elpusztítására ún. citotoxikus szereket (fluorouracil, gemcitabin, ciszplatin, oxaliplatin, kapecitabin) alkalmaznak, melyeket jellemzően intravénásan kapnak a betegek. Fő terápia is lehet, de az is előfordulhat, hogy a műtét vagy a sugárterápia kiegészítésére adják.

Célzott onkológiai terápia. A daganatra jellemző specifikus markerek ellen kifejlesztett gyógyszerek, melyeknek általában kevesebb mellékhatásuk van, mint a konvencionális kemoterápiás szereknek. Egyénre és „tumorra” szabott terápia, hiszen csak abban az esetben érdemes célzott hatóanyaggal kezelni a beteget, ha az adott cél-molekula jelen van a daganatban.

Klinikai vizsgálatok. A legújabb fejlesztésű gyógyszerek forgalomba hozatala előtt a gyógyszercégek nagy betegpopuláción próbálják ki a hatékonyságot és biztonságosságot, amelyhez a feltételeknek megfelelő betegek csatlakozhatnak. A potenciálisan elérhető vizsgálatokról a kezelőorvos tájékoztatását kérje.

Az onkológiai kezelésekről bővebben itt olvashat.

A méhfüggelékek daganatainak megelőzése

A daganatos elváltozás kialakulásának kockázata csökkenthető. A megelőzés érdekében kerülje a HPV-vel való fertőzést, adassa be a HPV elleni oltást, és megfelelő védekezés mellett éljen szexuális életet. Ha a családban előfordult korábban nőgyógyászati daganatos megbetegedés, különösen figyeljen oda a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatokra és rákszűrésre.

Fontos, hogy kerülje a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást, melyek ismert kockázatot fokozó tényezők.

A rákmegelőzésben szerepet játszó életmódbeli tényezőkről bővebben itt olvashat.