Vastagbéldaganat alatt általában a vastagbél (colon) vagy végbél (rectum) falából kiinduló rosszindulatú daganatot értjük, melyet köznapi nyelven vastagbélrákként ismerünk. Az érintett betegek száma világszerte, így sajnos hazánkban is növekedést mutat.
A rosszindulatú vastag- és végbéldaganatok (colorectalis daganatok) hazánkban férfiak esetén a tüdőrákot követően a második, nők esetében a tüdő- és emlőrákot követően a harmadik leggyakoribb okai a daganatos (rákos) halálozásoknak. A vastagbélrák esetében mindkét nem azonos arányban érintett, míg a végbéldaganat elsősorban a férfiak betegsége.
Ezek a daganatok általában lassan növekednek, a modern terápiás lehetőségeknek és a korszerű szűrővizsgálatnak köszönhetően korai szakaszban felismerve viszonylag jól kezelhetők. Késői szakaszban felfedezve azonban kevésbé jól gyógyíthatók, ezért fontos a vastagbélszűrésen való részvétel. Magyarországon évente több, mint 10 000 új esetet jelentenek, amelynek közel a fele válik végzetes kimenetelűvé. Főként az 50 év feletti korcsoportra jellemző, de fiatalabbak esetében is előfordulhat.
A vastagbéldaganat főbb tünetei
A vastagbéldaganat korai stádiumban nem jár egyértelmű tünetekkel, ezért 50 éves életkor felett mindenkinek javasolt szűrővizsgálaton részt venni. A daganat lassan, évek, akár évtizedek alatt alakul ki. A kórfolyamat fontos tünete a székelési szokások megváltozása: székrekedéses és hasmenéses időszakok váltogatják egymást. Ezen kívül puffadás és hasi diszkomfortérzés jellemzi, esetleg émelygés, hányinger, rossz közérzet.
Ha a székletben vér található, felmerül a vastagbéldaganat gyanúja, melyet szükséges kivizsgálni. A székletvér viszont sok esetben szabad szemmel nem látható (rejtett vérzés), csak külön teszttel vagy laborvizsgálattal mutatható ki. A rejtett vérzés miatt kimerült, fáradt és vérszegény a beteg, sok esetben veszít a testsúlyából is.
Tünetei összefoglalva a következők:
- szivárgó vérzés miatti vérszegénység, fáradékonyság;
- székletürítés után fellépő teltségérzet,
- hasmenés vagy székrekedés, vagy ezek váltakozása;
- hasi fájdalom, hasi diszkomfort;
- mással nem magyarázható fogyás;
- véres, esetleg nyálkás széklet.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tünetek észlelhetők, illetve ha a családban korábban előfordult vastagbéldaganatos megbetegedés, netán Crohn-betegség, colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) vagy familiáris polipózis (FAP) áll fenn, a háziorvos segítségét kell kérni a szűréshez és a gasztroenterológus szakorvoshoz való beutaláshoz. 50 éves kor felett kifejezetten ajánlott a rendszeres szűrővizsgálat.
Amennyiben hirtelen jelentkező, egyre fokozódó hasi fájdalom vagy a végbélből nagyobb mennyiségű vérvesztés tapasztalható, hívja a 112-t és kérjen mentőt vagy – amennyiben állapota engedi – keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt!
A vastagbéldaganatok kiváltó okai
A vastagbéldaganat kifejlődésének pontos folyamata nem ismert, azonban igazoltan szerepe van az idősebb életkornak (50 év felett fokozódik a kockázat) és a gyulladásos bélbetegségeknek. A vastag- és végbéldaganatos esetek 25 százalékában fennáll a családi halmozódásnak (genetikai hajlam), míg az esetek 75 százaléka szórványosan jelentkezik, tehát genetikai meghatározottság nem áll a daganat kialakulásának hátterében.
A vastagbélpolipok az emberek kb. 10 %-ában vannak jelen, általában jóindulatúak, de bizonyos formái hajlamosak a rosszindulatú elváltozásra, és jelenlétük már rákmegelőző állapotnak tekintendő (lásd még: Polipok). A polpok jelenléte mindenképp rendszeres vastagbéltükrözést indokol.
Nagyon fontos a helyes életmód kialakítása, mert a hajlamosító tényezők között szerepel a dohányzás, a helytelen táplálkozás és az inaktív életmód is. Ezért fontos a dohányzás teljes mellőzése, a helyes táplálkozás kialakítása (védőtényező a sok zöldség- és gyümölcsfogyasztás, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása, míg a vörös és a feldolgozott húsok vastagbélrák tekintetében rizikónövelő tényezők), a fizikai aktivitás fokozása, valamint az ismert bélrendszeri betegségek kezelése (különösen a Crohn-betegség és colitis ulcerosa, kezelése melyek közül elsősorban a colitis ulcerosa okozhat vastagbélrákot, tünetei pedig nagyon hasonlóak a vastagbélrák tüneteihez, azaz a székletben vér jelenhet meg, és megváltoznak a székelési szokások).
A vastagbéldaganatok diagnosztizálása
A kivizsgálás kikérdezéssel kezdődik, majd széklet rejtettvér-vizsgálat következik, melyet – ha szükséges – eszközös vizsgálat követ. A diagnózis alapját a szövettani mintavétel és a tumormarkerek laborvizsgálata jelenti. Ez alkalmas arra, hogy a daganat típusát és a kezelést meghatározzák.
Fontosabb vizsgálatok, tesztek és laborvizsgálatok
Bél fizikális vizsgálata: a rektális digitális vizsgálat (RDV) során az orvos a végbélbe nyúlva kitapintja a bélfalat és annak elváltozásait ujjával feltérképezi.
Laboratóriumi vérvizsgálat: a beteg általános állapotával kapcsolatos lényeges információkat szolgáltat az orvos számára.
Széklet rejtettvér-vizsgálat: ha pozitív, mindenképp lényeges alaposan kivizsgáltatni a bélrendszer állapotát, mert a korai felismerés döntő fontosságú a terápiás kimenetelben. A teszt orvosi beutalóval laboratóriumi székletvizsgálat során elvégeztethető, illetve elvégezheti az orvos is egy gyorsteszt segítségével.
Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia): a vizsgálat során az orvos végignézi a bél elváltozásait és szövettani mintát (biopszia) is vehet, melyet patológus szakorvos kiértékel. A kolonoszkóp segítségével kisebb polipok is eltávolíthatók. A vizsgálat előkészületet kíván: előtte béltisztításra, beöntésre van szükség.
CT-kolonoszkópia (vastagbél-CT): ez a vizsgálat hasonló eredményt ad, mint a vastagbéltükrözés; ilyenkor levegővel töltik fel a vastagbelet és a bélfal vizsgálata CT-vizsgálattal történik. A módszer előnye, hogy kisebb kellemetlenséggel jár, mint a kolonoszkópos vizsgálat, hátránya viszont, hogy ezzel a képalkotó eljárással nem kapunk olyan részletgazdag képet, mint a valós idejű, élőképes kolonoszkópia során.
Flexibilis szigmoidoszkóp: ez az eszköz rövidebb, mint a kolonoszkóp, így nem teszi lehetővé a teljes vastagbél átvizsgálását. Előnye, hogy kevesebb előkészületet igényel, és a vizsgálat rövidebb ideig tart.
Rektoszkópia: a vizsgálat során egy merev falú csővel vizsgálja az orvos a végbelet. A rektoszkóp végén videokamera található. Az eszközzel szövettani mintavétel is lehetséges. A vizsgálat során láthatóvá válik az aranyér, a gyulladás, berepedés vagy a daganatgyanús rész.
Megállapított vastagbélrák esetén a kezelést onkológus és sebész szakorvos segítségével ún. onkoteam végzi.
Vastagbél szűrővizsgálata
50 év felett mindkét nemnél javasolt a rendszeres szűrés, akkor is, ha nincs semmilyen betegségre jellemző tünet. Az ajánlás szerint kétévente javasolt székletvér-vizsgálatot végeztetni (rejtettvér-vizsgálat) a háziorvos segítségével. Amennyiben az pozitív, az orvos a szükséges szakorvosi vizsgálatokat írja elő.
A szűrésen való részvétel fiatalabb életkorban is ajánlott a daganatos betegség kockázatát növelő krónikus bélbetegség megléte esetén, vagy ha a családban előfordult már vastag- és végbéldaganatos betegség.
A vastagbéldaganat kezelése
A legtöbb beteg esetében sor kerül a vastagbél egy szakaszának eltávolítására (részletesen lásd: Vastagbél-eltávolítás). A műtét során biztonsági zónával és a környező nyirokcsomókkal együtt eltávolítják a daganattal átszőtt bélszakaszt, mely a patológiára kerül kórszövettani vizsgálatra. A daganat stádiumától függően a műtéti kezelés kiegészítéseként szükség lehet kemoterápiára, illetve sugárterápiára is, melynek célja a szervezetben maradt daganatsejtek elpusztítása és a kiújulás megakadályozása.
Mikor lehet szükség kemoterápiára?
- Vastagbélműtét előtt – a daganat méretének csökkentése érdekében;
- műtét után – a betegség kiújulásának megelőzése érdekében;
- áttét esetén – a célzott onkológiai szerekkel kombináltan.
Lásd még: Onkológiai kezelések
A vastagbéldaganatok lehetséges szövődményei
A vastagbél és a végbél rosszindulatú daganatai számos formában szövődményes állapotromlást okozhatnak. A daganatos betegség következményei lehetnek az alábbiak.
Vashiányos vérszegénység: a tumor szemmel nem látható, „szivárgó” vérzése miatt vashiányos vérszegénység fordulhat elő. A vérszegénységet vérvizsgálattal diagnosztizálják, szokatlan fáradtságot, szédülést, szívdobogást és légszomjat okozhat (lásd még: Vérszegénység).
Bélelzáródás: a vastagbélrák okozta bélelzáródás azt jelenti, hogy a daganat részlegesen vagy teljesen átjárhatatlanná tesz egy bélszakaszt, így a táplálék vagy akár a bélgázok sem tudnak tovább jutni a bélben. Ez fájdalmas bélgörcshöz, puffadáshoz, székrekedéshez, hányingerhez, hányáshoz vezet; súlyos, kezeletlen esetekben pedig életveszélyes állapotot idézhet elő (lásd még: Ileus).
Sárgaság: a vastagbélrák másik lehetséges szövődménye a sárgaság, mely akkor fordul elő, ha a daganat átterjed a májra. Ez a tünet egyértelműen látható a bőrön és a szemen is (lásd még: Icterus).
Hasvízkór: hasi vizenyő alakulhat ki, melyet a máj elégtelen működése és a belek nyirokkeringésének akadályozottsága okoz (lásd még: Ascites).
Bélfal kilyukadása (perforáció): nagyon súlyos szövődmény, mely azonnali sebészi ellátást igényel, bélelzáródás is előidézheti.
Hashártyagyulladás: a bélfal perforációja, illetve a daganat kezelésére alkalmazott sugárterápia okozhat hashártyagyulladást (peritonitis). Perforáció esetén sürgősségi ellátás szükséges a hashártyagyulladás megelőzése érdekében is.
Székletinkontinencia: ha a daganat a végbelet is átszövi és izomgyűrűt ér, előfordulhat széklettartási zavar.
A vastagbéldaganatok gyakran adnak más szervekbe áttéteket (más néven: metasztázisokat). Terjedésük útja alapján, illetve kialakulásuk helye szerint a következőképpen csoportosíthatók:
- helyi áttét – a primer (elsődleges) tumor közvetlen közelében helyezkedik el;
- regionális áttét – a környező nyirokcsomókban keletkezik, nyirokkeringés révén;
- távoli áttét – a daganattól távol eső szervekben vagy szövetekben helyezkedik el, vastagbélrák esetében ez a szerv a máj és a tüdő.
Ha az áttétek műtéti eltávolítására nincs lehetőség, akkor a tünetek enyhíthetők célzott kemoterápiával; az életminőség javul, az élettartam megnövelhető – ezt nevezik palliatív kemoterápiának.
Megelőzhető-e a vastagbéldaganat?
A bélrendszeri daganatok kialakulásának esélye számos életmódbeli tényezővel csökkenthető. Az egészség megőrzése érdekében megfontolandók, beépítendők az alábbiak.
Helyes életmód: ide tartozik a rendszeres fizikai aktivitás (legalább napi 30 perc mozgás), a lelki egyensúly megteremtése és a hatékony stresszkezelés, a testsúly kontrollja, a rendszeres napi ritmus kialakítása, a nyugodt éjszakai alvás (lásd még: Egészséges alvási szokások).
Kiegyensúlyozott étrend: lényeges a sok zöldség és gyümölcs, valamint teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélék, tésztafélék fogyasztása; szárnyasok, halhús, olívaolaj, valamint savanyított tejtermékek bevezetése. Lényeges, hogy a lehető legkevesebb tartósítószert és vegyszert tartalmazzák ételeink. Bőséges folyadék fogyasztása javasolt, amely legalább napi két liter víz. Kerülendők a füstölt húsok, sertészsír, margarin, magas cukor-,vagy sótartalmú, feldolgozott élelmiszerek, melyek igazoltan növelik egyes krónikus, illetve daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
Lásd még: Egészséges táplálkozás
Fentieken túl kiemelten fontos szerepe van az egészségmegőrzésben a túlzott alkoholfogyasztás kerülésének, a dohányzás mellőzésének, a vitaminok és ásványi anyagok pótlásának – ide tartozik a kalcium, D3- vitamin, C-vitamin, szelén, E-vitamin, folsav és az omega-3 zsírsavak megfelelő mennyiségű bevitele, illetve a probiotikumok vastagbél normál flórájának erősítése céljából hasznos kúraszerű alkalmazása.
A vastagbélszűrés segítségével a vastag és végbélbéldaganatok okozta halálozás jelentősen csökkenthető. Korai stádiumban történő felismerés és a kezelés mielőbbi megkezdésével a túlélési esélyek és a gyógyulási lehetőség is jelentősen javulnak.
