Egy átlagos terhesség 40 hétig tart, melyet három részre (trimeszterekre) osztunk. A terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától számoljuk.
- Első trimeszter: 1-12. hét.
- Második trimeszter 13-24. hét.
- Harmadik trimeszter: 25-40. hét.
Az első 12 hetet az első trimeszternek nevezzük. Ebben az időszakban a hormonális, idegrendszeri és lelki változások miatt a nők egy része nehézségekről számol be, mind fizikai, mind mentális értelemben.
A magzat fejlődése az első trimeszterben
A megtermékenyülés utáni első 14 nap a sejtosztódásról és az embrió anyaméhbe történő beágyazódásáról szól. A 15. naptól kezdődik az embrió fejlődése. A szervek és szervrendszerek kialakulása a 12. hétig tart. Az ultrahangvizsgálat során a 4-5. héttől látható a petezsák, ekkor már megállapítható a terhesség, azonban az élő terhesség csak a szívműködés megjelenésével, a 6-7. héten mondható ki. A 7. héten az agy és a gerinc, a 8. héten a végtagok, a 12. héten már az állkapocs is látható.
Ez az időszak rendkívül szenzitív: a külső ingerek nagyobb hatással lehetnek az embrió fejlődésére, ezért fontos figyelni az életmódra (alkohol, dohányzás, gyógyszerek, fizikai megterhelés stb.), ugyanis a vetélések legnagyobb százaléka ebben az időszakban történik. Nagy részüknél nem lehet megmondani az embrió elhalásának okát, de megfelelő életmóddal és odafigyeléssel ennek kockázata nagymértékben csökkenthető. Emiatt fontos betartani az orvos utasításait, illetve a megfelelő tápanyagtöbbletet, vitamint, ásványi anyagot bevinni a szervezetbe.
A 12. hét után a magzatnak minden szerve a helyén van, már csak fejlődnie, növekednie, érnie kell, melyről részletesen a második trimeszter és a harmadik trimeszter cikkekben olvashat.
Vizsgálatok az első trimeszterben
A terhességre általában a 4-6. héten, a menstruáció kimaradását követően derül fény. A várandósgondozás a terhesség megállapításával veszi kezdetét, melyet száz százalékban az ultrahangvizsgálat bizonyít. A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálaton általában már kimutatható a magzati szívműködés. Ez a terhesség biztos jele, de már ezt megelőzően is vannak a várandósságnak gyanú- és valószínűségi jelei.
Az első alkalommal az orvos felveszi az anamnézist, és az adatok alapján megállapítja, hogy magas vagy alacsony kockázatú terhességre van-e kilátás. Megbeszélik a szedendő gyógyszerek, vitaminok, táplálékkiegészítők, az esetleges diéta, életmód-változtatások módját, ha szükséges. Folsav szedését minden esetben javasolni szokták, sőt, ezt akár már a terhesség tervezésekor el lehet kezdeni. Emellett leginkább a magnézium és a vas pótlása, vagy valamely kombinált terhesvitamin szedése ajánlott.
A szülész-nőgyógyász ultrahanggal megvizsgálja a várandós nő belső nemi szerveit és a méh üregében lévő embriót, illetve megállapítja a terhességi kort, mely esetenként eltérhet az utolsó menstruáció alapján számítottól. Ez esetben a korrigált terhességi kort veszik irányadónak.
Az első vizsgálat után általában 4 hetente kerül sor ismételt vizsgálatra. Ezen alkalmak mindegyikén vérnyomás-, pulzus- és testsúlymérés, vizeletellenőrzés, a méhszáj állapotának vizsgálata és a terhesség fejlődésének követése történik. Ezeken kívül az orvos szükség szerint különböző vizsgálatokra irányíthatja, beutalhatja a kismamát.
Az első trimeszterben elvégzendő vizsgálatok:
- laboratóriumi vizsgálatok: teljes vérkép, vércukorvizsgálat, vércsoport-meghatározás, szifiliszszerológiai szűrés, anyai hepatitis B-hordozás szűrése, vizeletvizsgálat (és egyéb, az orvos által elrendelt vizsgálatok);
- szülészeti-nőgyógyászati vizsgálatok: citológiai vizsgálat (sejtek vizsgálata), hüvelyváladék-tenyésztés, emlő vizsgálata, általános nőgyógyászati vizsgálat;
- 12-13. héten az első ultrahang-szűrővizsgálat;
- általános belgyógyászati vizsgálat;
- fogászati vizsgálat.
Élettani változások és lehetséges tünetek az első trimeszterben
A várandósság alatt a nők szervezetében rengeteg változás megy végbe, melyek számos szervrendszert érintenek. A várandósság gyanújeleinek többsége a hormonális és idegrendszeri változások nyomán jelennek meg.
A női nemi hormontermelés ciklikussága megváltozik, bizonyos hormonokból több vagy kevesebb termelődik, és emellett a kialakuló méhlepény is elkezd hormonokat termelni. Mindezek következtében gyakoriak az első trimeszterben a reggeli rosszullétek, hányinger, hányás, bizonyos ételek kívánása vagy elutasítása. Ebben az időszakban általánosságban jellemző a hangulatingadozás, a szorongás, a bizonytalanság érzése, a fáradékonyság és a fokozott alvásigény is.
A hormonális és idegrendszeri változások hatására szív- és érrendszeri, valamint emésztőrendszeri változások is bekövetkeznek. A pulzusszám enyhén nő, a vérnyomás enyhén csökken. Ez (a többi változással együtt) gyakran okoz fáradtságot, kimerültséget, esetleg fejfájást. Csökken a belek mozgékonysága (motilitása), csökken a nyelőcső alsó záróizmának tónusa, és lassul a táplálék felszívódása. Ezek az emésztés lelassulásához, esetleg székrekedéshez vezethetnek. Fokozódhat a nyálelválasztás, és megváltozik a nyál összetétele, emiatt a fogak szuvasodásra való hajlama is fokozódik.
A tünetek többsége a második trimeszterre rendszerint enyhül vagy megszűnik.
