Az élelmiszerekben alkalmazott magas mennyiségű hozzáadott cukor több betegség – például cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, elhízás – kialakulásában jól ismert rizikótényező. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslata alapján ideális, ha a napi energiabevitel kevesebb mint 5%-a származik cukorból. Így megjelentek és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a mesterséges édesítőszerek, melyek cukor (és kalóriák) nélkül is képesek megadni az ember számára oly csábító édes ízt.
A mesterséges édesítőszerek engedélyezése és forgalomba kerülése szigorú kritériumokhoz kötött; az egyes édesítőszerek ún. „elfogadható napi beviteli értékekét” az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) határozza meg. Az édesítőszereket megjelenésük óta számos betegség kialakulásának emelkedett kockázatával hozták már összefüggésbe a cukorhoz hasonlóan (cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok stb).
Jelenleg azonban nincs olyan mennyiségű tudományos eredmény, amely minden kétséget kizáróan bizonyítaná a mesterséges édesítőszerek egészségre kifejtett káros hatását. A terület élénken kutatott: megerősítő és cáfoló tanulmányok folyamatosan jelennek meg.
A cukorfogyasztás egészségre gyakorolt hatásairól bővebben itt olvashat.
Az édesítőszerekről bővebben itt olvashat.
Az édesítőszerek és a rák kockázata
Egy új, 2023-as összefoglaló közlemény (Sofia Pavanello et al.) 18 olyan tanulmány eredményeit összegzi, amelyek a különböző édesítőszerek fogyasztása és a daganatos megbetegedések kialakulása közötti összefüggéseket vizsgálják. A 18 vizsgált tanulmány közül 11 egyáltalán nem talált összefüggést az édesítőszerek és a daganatos megbetegedések között, hat tanulmány emelkedett kockázati arányt (HR, hazard ratio) írt le, egy tanulmány pedig csak bizonyos részpopuláció (cukorbetegek) esetén talált szignifikáns összefüggést.
Egy 2012-ben publikált tanulmány statisztikái alapján a hetente legalább egy adag diétás üdítőitalt fogyasztók körében emelkedett a leukémia (HR: 1,42); a non-Hodgkin limfóma (HR: 1,31; csak férfiak esetén) és a mielóma multiplex (HR: 2,02; csak férfiak esetén) kockázata. Ugyanebben a tanulmányban aszpartámot fogyasztók esetén emelkedett a non-Hodgkin limfóma (HR: 1,64, csak férfiak esetén) és a mielóma multiplex (HR: 3,36, csak férfiak esetén) kockázata.
Ezeket a kockázatokat azonban csak részben erősítette meg egy későbbi, 2014-ben publikált kutatás. Ebben nem találtak összefüggést az édesítőszer-tartalmú szénsavas italok fogyasztása és a daganatok kialakulása között, viszont az aszpartám közepes mértékű fogyasztása emelte a kockázatot.
Egy további tanulmány eredményei alapján nagy mennyiségű (minimum 100 g/nap) édesítőszer fogyasztása esetén enyhén emelkedett a máj rosszindulatú daganatainak kockázata (HR: 1,06). Egy későbbi tanulmányban a májdaganatok kockázata szintén emelkedett volt (HR: 1,13) a diétás italokat fogyasztók esetén a nem-fogyasztókhoz képest. Ez az emelkedett kockázat azonban csak a cukorbetegséggel diagnosztizált személyekre és az első követési időszakra (<12 év) korlátozódott.
Az elhízással nem összefüggő daganattípusok (azaz a hasnyálmirigy-, vastagbél-, emlő-, méhtest-, vese-, petefészek-, máj- és pajzsmirigydaganat, mielóma multiplex és meningiomák) esetében szintén emelkedett a kockázat azoknál, akik hetente legalább egyszer fogyasztottak mesterséges édesítőszert (HR: 1,23).
Egy 2019-ben publikált tanulmány növekedett prosztatarák kockázatot írt le (HR: 1,33). Ugyanezt a tanulmányt később újra elemezték, a kockázatokat pedig az édesítőszerek típusaiként külön is értékelték: az aszpartám és az acesulfam K esetén emelkedett daganatkockázatot találtak (HR: 1,13-1,15), de nem találtak összefüggést pl. a szukralóz bevitelével. A magas aszpartámbevitel az emlődaganat (HR: 1,22) és az elhízással összefüggő daganattípusok (HR: 1,15) emelkedett kockázatával volt összefüggésbe hozható, de a prosztatarák kockázatát önmagában nem növelte.
Összességében elmondható, hogy a vizsgált tanulmányok eredményei ellentmondásosak, így fenntartásokkal és kritikusan érdemes fogadni őket. A tanulmányok bizonyos daganattípusok és az édesítőszerek között jellemzően alacsony szintű összefüggést mutatnak. Az eredmények gyakran alig vagy egyáltalán nem voltak szignifikánsak, illetve gyakran nem erősítették meg a későbbi tanulmányok. A legfrissebb metaanalízisek (vagyis több tanulmány eredményeit összesítő „óriás-tanulmányok”) általánosan megerősítik azt az állítást, hogy az édesítőszerek nem rendelkeznek sem egyértelmű genotoxikus (mutagén, mutációt okozó), sem karcinogén (rákkeltő) hatással.
Az édesítőszerek és a 2-es típusú diabétesz
Számos állatokon végzett kísérlet vizsgálta már, hogy a mesterséges édesítőszerek hogyan befolyásolják a vércukorszintet és az inzulinválaszt. Ezek az eredmények azonban nehezen vonatkoztathatók az emberi szervezetre, az embereken végzett kutatások eredményei pedig ebben az esetben is gyakran ellentmondásosak.
Néhány tanulmány ugyan mutatott összefüggést a mesterségesen édesített italok fogyasztása és a testsúlygyarapodás, az anyagcserezavarok és a 2-es típusú diabétesz kockázatának növekedése között: ezek alapján bizonyos édesítőszerek (pl. aszpartám, szukralóz) fogyasztása emeli az inzulinszintet, míg mások (pl. stevia) nincsenek rá hatással.
Olyan eredményt is közöltek, amely szerint a szukralóz csak akkor befolyásolta a glükóz-anyagcserét, ha szénhidrátokkal együtt fogyasztották, önmagában viszont nem.
Ahogy a daganatkeltő hatás esetén, itt is jellemző, hogy a legtöbb tanulmányban közölt hatás nem szignifikáns, vagy igen alacsony mértékű összefüggést mutat a mesterséges édesítőszerek glükóz- és inzulinszintre kifejtett hatásáról. Amikor átfogóan értékelik ezeket a tanulmányokat metaanalízisek formájában, az összesített adatok azt sugallják, hogy a mesterséges édesítőszerek nem befolyásolják jelentősen az inzulinszintet. A jelenleg rendelkezésre álló adatok tehát nem erősítik meg sem azt, hogy a mesterséges édesítőszerek csökkentenék a 2-es típusú diabétesz kockázatát, sem azt, hogy emelik.
Édesítőszerek és a szív- és érrendszeri betegségek
A mesterséges édesítőszerek szív- és érrendszerre kifejtett negatív hatásait már számos kísérleti rendszerben vizsgálták, az emberi tanulmányokból származó adatok azonban korlátozottak. Korábban találtak összefüggést a mesterséges édesítőszerek fogyasztása és a testsúly növekedése, a magas vérnyomás, a gyulladás és az érfunkció zavarai között. Ezeknek a tanulmányoknak többsége negatív hatásokat sugall, kevés a semleges vagy kedvező eredményeket közlő tanulmány.
Egy új, 2022-es tanulmány (Charlotte Debras et al.) szerint a mesterséges édesítőszerek (különösen az aszpartám, az aceszulfám-kálium és a szukralóz) kapcsolatba hozhatók a szív- és érrendszeri, valamint az agyérbetegségek és koszorúér-betegségek (ischaemiás szívbetegség) magasabb kockázatával.
A WHO 2022-es jelentése szerint a mesterséges édesítőszerek az alábbi mechanizmusokkal járulhatnak hozzá a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához:
- emelik a teljes koleszterin és a HDL-koleszterin arányát (négy randomizált kontrollált vizsgálat metaelemzése alapján);
- növelik a magas vérnyomás kockázatát (négy prospektív tanulmány metaelemzése alapján);
- növelik a szív- és érrendszeri események és stroke előfordulásának kockázatát (négy randomizált kontrollált vizsgálat metaelemzése alapján).
Bár a vizsgálati eredmények a szív- és érrendszeri betegségek rizikójával kapcsolatban is vegyesek és néhol ellentmondásosak, az irodalom jellemzően alátámasztja a mesterséges édesítőszerek potenciális szerepét a szív- és érrendszeri egészségben. Az eredmények azt sugallják, hogy a mesterséges édesítőszerek módosítható kockázati tényezőt jelenthetnek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
Az édesítőszerek és a bél mikrobiomja
A legtöbb mesterséges édesítőszer anélkül jut át az emberi szervezeten (és a bélrendszeren), hogy megemésztődne, így közvetlenül érintkezik a bélflórával. A bél mikrobiomjának összetétele és működése a táplálkozással együtt változik, ami összefüggésbe hozható az elhízással, cukorbetegséggel, metabolikus szindrómával és sok más betegséggel is.
2014-ben a Nature szaklapban (az egyik legjelentősebb tudományos szaklap) megjelent egy tanulmány (Jotham Suez et al.), amely a mesterséges édesítőszerek és a bél mikrobiomjának kölcsönhatásairól szól. A kutatócsoport eredményei alapján a mesterséges édesítőszerek fogyasztása növeli a glükózintolerancia kockázatát egerekben és emberekben is – ennek oka pedig a mikrobiom összetételének és működésének változásában keresendő. A mesterséges édesítőszerek fogyasztását követően számos olyan baktérium mennyiségének változása figyelhető meg a bélrendszerben, amelyek összefüggésbe hozhatók a 2-es típusú cukorbetegséggel (pl. Bacteroides számának emelkedése és a Clostridiales számának csökkenése).
A cikk erős kifejezéssel utal arra, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztásának növekedése egybeesik az elhízás és a cukorbetegség előfordulásának drámai növekedésével. Leírja továbbá, hogy eredményeik szerint a mesterséges édesítőszerek hozzájárulhatnak azon betegségek kialakulásához, amelyek ellen az emberiség használni kezdte őket.
