A menopauza, más néven változókor vagy klimax a petefészekben zajló utolsó tüszőérést és az azt követő utolsó havi vérzés időpontját jelenti. Ha egy nőnél legalább 12 hónap eltelt az utolsó havi vérzése óta, az azt jelenti, hogy túl van a menopauzán.
Ennek a hátterében a szervezetben természetesen végbemenő hormonális változások állnak, amelyek minden nő életében bekövetkeznek. Ez általában 45 és 55 év között zajlik le, hazánkban például átlagosan 47.5 éves korban várható, de leggyakrabban 45 és 50 éves kor között következik be. A menopauza után már nem lehetséges a fogantatás.
A menopauza tünetei
A menopauza környékén a petefészek működése megváltozik, a szabályos ciklus felborul, és tüszőérés ritkábban jelentkezik. A menstruáció is megváltozhat: egyesek gyengébb, mások erősebb vérzésről számolnak be ebben az időszakban. Tízből nyolc nőnél további tünetek is jelentkeznek a menstruáció elmaradása előtti, illetve utáni időszakban. Ezeket a tüneteket nem szabad félvállról venni vagy csak legyinteni rájuk, hiszen akár komoly hatással is lehetnek a nők életére, jelentősen befolyásolhatják az életminőségüket.
A menopauza legjellemzőbb tünetei:
- hőhullámok,
- éjszakai izzadás,
- fáradtság,
- energiahiány,
- libidóhiány,
- szorongás,
- depresszió,
- ingerlékenység,
- hangulatváltozások.
További gyakori panaszok:
- alvászavarok,
- száraz bőr és haj,
- viszketés,
- súlygyarapodás
- hüvelyszárazság,
- fejfájás,
- feledékenység,
- gyakori vizelési inger,
- erős szívdobogás,
- ízületi merevség, fájdalom,
- saját magával való elégedetlenség, „nem érzem jól magam a bőrömben” érzés.
A menopauza tüneteinek enyhítése
Akár enyhébben, akár erősebben jelentkeznek a menopauza tünetei, jó hír, hogy ezek enyhítéséért sokat lehet tenni. Nagyon fontos például a megfelelő életmód: az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás – mert segíthet jobb kedvre derülni –, illetve a koffein, az alkohol és a fűszeres ételek kerülése, mivel ezek is fokozhatják a hőhullámokat. Ezen kívül érdemes rendszeresen csökkenteni a stresszt, például jógával vagy meditációval.
Ami pedig a szexuális életet illeti, ilyenkor sem szabad megfeledkezni a védekezésről. Akinek nincs állandó partnere, annak a szexuális úton történő fertőzések elkerülése miatt is fontos, de mindenkinek ügyelnie kell rá, mert a menopauza idején sem kizárt a teherbeesés. Ez utóbbi elkerülése érdekében az utolsó menstruációtól számítva 50 év felett egy éven át, 50 év alatt pedig két éven át javasolt a védekezés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha 45 éves kor alatt köszönt be a menopauza, illetve bármilyen tünetet tapasztal, ami aggodalomra ad okot – például vérzés a menopauza után –, beszéljen orvosával. A menopauza tüneteire gyakran hormonpótló terápiát (HRT) alkalmaznak – ez a leggyakoribb kezelési mód. Hatékonyan segíthet enyhíteni a tüneteket és általában segít azokon, akik hőhullámoktól és éjszakai izzadástól szenvednek. A HRT lényege tulajdonképpen az, hogy ösztrogént juttatnak be a szervezetbe, amit a petefészek termelt a menopauza előtt. A kezelést a menopauza előtt, közben és után is lehet alkalmazni, de erről mindig az orvos dönt.
A korai menopauza
Ha az 50 éves kor körüli időszaknál korábban – akár már 40 éves kor körül vagy extrém esetekben gyermekkorban – következik be a menopauza, abban az esetben korai menopauzáról beszélünk. Nem ugyanaz, mint a perimenopauza, ami az utolsó rendes menstruáció előtti és az azt követő egy évet jelenti. A korai menopauza hátterében autoimmun betegségek vagy genetika is állhat. A fizikai tünetek megtapasztalásán túl lelkileg is nehéz lehet ez az időszak a korai menopauzában szenvedőknek, hiszen idejekorán kezdődik el náluk egy új életszakasz.
A menopauza természetesen senkinek sem könnyű. De ma már sok nőnek segít az is, hogy bátrabban beszélnek róla, mint néhány évvel, évtizeddel korábban: csoportok, közösségek épülnek, ahol egymást is segítik, biztatják, illetve pozitív élményeket osztanak meg. Így sokan már nem is a nőiességük végnapjait látják benne, hanem egy ígéretes változást – egy új, eddig ismeretlen és izgalmas életszakasz kezdetét.
Lásd még:
