A vírusok nagyon kicsi, a nanométeres mérettartományba eső biológiai organizmusok, melyek csak az élőlények sejtjeiben képesek szaporodni parazita módon.
A vírusok egy része megtalálható az emberi szervezetben, és mint a normál flóra tagjai, betegséget, tüneteket nem okoznak. Azonban vannak olyan vírusok is, melyek kórokozók és megbetegedések kialakuláshoz vezethetnek. Bizonyos vírusok akár komoly, életveszélyes állapotot is előidézhetnek. A vírusok többféle módon terjedhetnek, és járványokat is képesek előidézni. Vírusfertőzés okozza például az influenzát, a COVID-19-et, a megfázást, a mumpszot és a kullancs-encephalitist is.
A vírusok
A vírusok az élőlényektől eltérően csak örökítőanyagból (DNS vagy RNS) és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak. Emiatt kizárólag gazdaszervezetben képesek szaporodásra. A vírusok képesek betegséget okozni az emberekben, az állatokban és a növényekben. A hatásuk nem feltétlenül ugyanaz minden gazdaszervezetben, ez magyarázza azt, hogy egy vírus például megbetegíthet egy kutyát, de egy embert nem.
A gazdaszervezet sejtjébe bejutva a vírus lényegében „eltéríti” a sejtet, és ráveszi arra, hogy a sejt saját anyagai helyett a vírust felépítő alkotóelemeket sokszorozza meg, ami új vírusok képződéséhez vezet.
A vírusok alapvetően nagyon sokfélék, ezért komoly kihívást jelenthetnek az immunrendszer számára. Mutációk is kialakulhatnak bennük, így számtalan variánsuk jöhet létre. Ezek különbözhetnek egymástól abban, hogy mennyire sikeresen terjednek egyik gazdaszervezetről a másikra, illetve hogy milyen tüneteket okoznak.
A vírusok bejutása a szervezetbe
A vírus lényegében azért létezik, hogy szaporodjon, és ehhez gazdasejtre van szüksége. A szervezeten belül az újonnan létrejött vírusok más gazdasejteket fertőznek meg.
A vírusok többféle módon juthatnak be a gazdaszervezetbe, nem mindig terjednek emberről emberre, ehhez egyes fajoknál közvetítőre (vektor) van szükség. Egy részük gazdasejten kívül is hosszú ideig „életképes” marad, így például a köhögés által valamilyen felületre került vírus érintés útján bekerülhet egy újabb gazdaszervezetbe.
Terjedési módok
- Érintés, direkt kontaktus: a humán papillomavírusok például bőr-bőr, vagy bőr-nyálkahártya kontaktus segítségével terjednek át a fertőzött személyről egy másik személyre.
- Testnedvek: a HIV például vér vagy sperma útján terjed, de vérrel terjed a hepatitis C-vírus is.
- Cseppfertőzés: az influenza vagy a COVID-19 vírus jelen van azokban a kisméretű folyadékcseppekben, amelyeket kilégzés, beszéd, köhögés vagy tüsszentés közben kibocsát a fertőzött személy. Ezeket belélegezve a beteg társaságában lévő személyek megfertőződhetnek.
- Fertőzött víz vagy élelmiszer: például a hepatitis A-vírus vagy norovírusok fertőzött víz vagy élelmiszer elfogyasztásával terjednek.
- Rovarok: egyes vírusok rovarok közvetítésével kerülnek át egyik személyből a másikba, mint például a szúnyogok által terjesztett Zika-vírus.
- Hüvelyi szülés: az anya fertőzöttsége esetén a szülőcsatornában a vírus átkerülhet az újszülött szervezetébe, ilyen például a cytomegalovírus.
A vírusok egy része negatív hatás kiváltása nélkül van jelen a szervezetben, hasonlóan a normál flórát alkotó jótékony baktériumokhoz. A velünk élő jótékony vírusok a káros baktériumoktól is megvédhetnek.
Egyes vírusok hosszú ideig nyugvó állapotban lehetnek jelen a szervezetben és nem okoznak problémát, mindaddig, amíg valamilyen okból kifolyólag le nem gyengül az immunrendszer. Ilyen esetben például a gerincvelő érző idegdúcaiban megbújó varicella-zoster vírus (VZV) aktiválódhat és övsömör alakulhat ki a bárányhimlőn már átesett személyekben. A HPV sokáig jelen lehet a hámsejtekben, de mivel osztódásra készteti őket, idővel méhnyakrák alakulhat ki.
A szervezet vírusok elleni védekezése
Amikor az immunrendszer vírus jelenlétét érzékeli a szervezetben, beindul az immunválasz, melynek célja a vírus megsemmisítése, eltávolítása. A szervezet védekezését megnehezítheti a vírusok mutációs hajlama, illetve a vírusok immunválaszt elkerülő stratégiái.
Az immunrendszer több szinten is fellép a fertőzéssel szemben. A fertőzött sejtek hírvivő anyagokat, ún. interferonokat bocsátanak ki, melyek a nem fertőzött sejteket tájékoztatják a veszélyről és vírusellenes programot kapcsolnak be bennük. A természetes ölősejtek és a T-sejtek felismerik a fertőzött sejteket és elpusztítják azokat. A szervezetben sok esetben már antitestek (ellenanyagok) is találhatók a vírus ellen, melyek egy korábbi fertőzés vagy védőoltás eredményeképpen alakultak ki és képesek még a gazdasejtbe való bejutása előtt semlegesíteni a vírust.
A vírusfertőzések diagnózisa
A vírusfertőzések diagnosztizálása a tünetek kikérdezésével és fizikális vizsgálattal kezdődik. Az orvos számára fontos információt nyújthatnak a beteg közelmúltbeli utazásai, illetve a beteg környezetében történt megbetegedések.
A vírusok jelenlétét a szervezetben többféle diagnosztikai módszerrel lehet megállapítani. A mintát vérből, torok- és orrváladékból, bőrről, székletből, vizeletből lehet venni. A vizsgálat elkülöníti a bakteriális és a vírusfertőzést és meghatározza a vírus fajtáját.
Többféle teszt is képes a vírusfertőzés kimutatására:
- immunglobulin- vagy antitestteszt, amely a szervezetben a vírus ellen termelődött specifikus antitestek (ellenanyagok) jelenlétét mutatja ki,
- PCR-teszt: az adott vírus örökítőanyagát mutatja ki,
- antigéngyorsteszt: a vírus felszínén lévő antigéneket mutatja ki.
A vírusfertőzések kezelése
Számos hétköznapi fertőzés esetén (pl. nátha, influenza) nincs szükség specifikusan a vírusok ellen ható gyógyszerekre, mivel a fertőzést az immunrendszer magától is legyőzi. Ilyenkor a kezelés a tünetek csillapításából áll (ágynyugalom, folyadékfogyasztás, szükség esetén lázcsillapítás).
A súlyosabb vírusfertőzések kezelésére antivirális gyógyszerek is rendelkezésre állnak. Ezek hatására eltűnik a vírus a szervezetből vagy a vírusszám annyira lecsökken, hogy nem is lesz kimutatható, és továbbfertőződés sem jön létre (utóbbira példa a HIV elleni kezelés).
A vírusfertőzések legjobb ellenszere a megelőzés, amit odafigyeléssel, a higiéniai szabályok betartásával és a rendelkezésre álló védőoltások felvételével lehet elérni.
Vírus vagy bakteriális fertőzés?
A szervezetbe bejutó vírusok és baktériumok egyaránt betegséget okozhatnak, amelyek gyakran hasonló tünetekkel is járnak. Sőt, a vírusfertőzés után szövődményként baktériumos felülfertőződés alakulhat ki (pl. influenzafertőzés után bakteriális tüdőgyulladás).
A két fertőzésforrás elkülönítése fontos, mivel a kezelésük nagyban különbözik egymástól. Míg a bakteriális fertőzéseket antibiotikummal kezeljük, addig ezek a vírusok ellen teljesen hatástalanok, sőt a feleslegesen szedett antibiotikumok miatt antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki.
Vakcinák
A vírusfertőzések megelőzésének legjobb módja az elérhető vakcinák felvétele. Magyarországon a kötelező oltási sor felvételével a következő vírusfertőzés által okozott megbetegedésekkel szemben szerezhetnek védelmet a gyermekek:
- járványos gyermekbénulás,
- kanyaró,
- mumpsz,
- rubeola,
- fertőző májgyulladás (hepatitis B).
A nem kötelező, de ajánlott védőoltások a kullancsencephalitis, illetve a humán papilloma vírusok és a rotavírus által okozott megbetegedések ellen nyújtanak védelmet. Az influenza elleni védőoltás minden évben kérhető háziorvosától. A COVID-19 elleni vakcina felvétele is fokozottan ajánlott.
