egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő szöveteinek betegsége, melyet az esetszámokra nézve nagyjából fele-fele arányban okoznak baktériumok vagy vírusok. Előfordul, hogy mindkét fajta fertőzés fennáll egyszerre.

 

A tüdőgyulladás lehet enyhe lefolyású és nagyon súlyos, életveszélyes is – ez a betegség ma is az egyik vezető halálok a világon. Elhúzódó COVID-19 betegség, megfázás vagy influenza is átfordulhat tüdőgyulladásba. Ritkábban irritáló gáz, füst, finom porok, permetezőszerek, gomba is lehet a kiváltó ok, melyek felülfertőződése okozza a gennyes tüdőgyulladást.

 

A bakteriális tüdőgyulladás főbb tünetei

A tüdőgyulladás lehet hirtelen kezdetű,  de sok esetben néhány napon vagy héten keresztül egyre rosszabbodó influenzás vagy megfázásos tünetek előzik meg.

 

A bakteriális eredetű tüdőgyulladás tünetei:

 

  • produktív köhögés (sárgászöld vagy véres köpet ürítése);
  • magas láz (38°C vagy annál magasabb);
  • hidegrázás vagy izzadás;
  • mellkasi fájdalom;
  • légszomj, nehézlégzés vagy szapora légzés (utóbbi főként gyerekeknél);
  • zavartság (főként az idősek esetében);
  • súlyos esetekben az ajkak kékes elszíneződése (cianózis, az oxigénhiány miatt).

 

A tüdőgyulladás csecsemőknél, kisgyermekeknél és 60 évnél idősebbeknél súlyos, akár életveszélyes állapotot idézhet elő, már csak azért is, mert a betegség náluk sokszor tünetszegényen, jellegzetes tünetek (például magas láz) nélkül fejlődik ki. Tüdőgyulladásra utalhat a kicsik esetében az elesettség, a szapora szívverés, az étvágytalanság, időseknél ezeken felül a zavartság is.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A tüdőgyulladás súlyos betegség, életveszélyes lefolyású is lehet, megállapítása és kezelése minden esetben orvos feladata. Ezért a fenti tünetek fennállásakor, különösen, ha azokat elhúzódó légúti megbetegedésre utaló tünetek előzték meg, mindig orvoshoz kell fordulni.

 

Ha a tünetek között szerepel a nehézlégzés és az ajkak kékes elszíneződése, haladéktalanul hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

 

Amennyiben a beteg otthonában gyógyul, és a bakteriális tüdőgyulladás antibiotikumos kezelése megkezdődött, ám a tünetek 5 nap elteltével sem javulnak, ismét fel kell keresni a háziorvost.

 

A bakteriális tüdőgyulladás kiváltó okai

A bakteriális tüdőgyulladást a tüdő baktérium általi fertőzése okozza. Előidézheti súlyosabb, elhúzódó lefolyású COVID-19 betegség, megfázás vagy influenza is, amelynek során a baktériumok (leggyakrabban a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae és a Moraxella catarrhalis) a tüdőbe jutnak.

 

Tüdőgyulladást okozhat a Mycoplasma nevű baktérium is, erre a betegségre az enyhébb tünetekkel együtt járó, ám elhúzódó lefolyás a jellemző. A tüdőgyulladásnak ez a fajtája alattomos, sokáig felfedezetlen maradhat.

 

Nagyobb kockázattal kaphatnak tüdőgyulladást:

 

  • 2 év alatti kisgyermekek és a csecsemők;
  • 65 év felettiek;
  • daganatos betegek;
  • krónikus betegek (pl. cukorbetegség, COPD).

 

Magasabb kockázatnak vannak továbbá kitéve azok, akik egészségi állapotuknál fogva gyenge immunrendszerrel rendelkeznek, vagy immunszupresszív terápiában részesülnek (pl. szervtranszplantáltak), a dohányosok, valamint a kórházban ápolt, de különösen a lélegeztetett betegek (lásd még: Gépi lélegeztetés).

 

A jelenleg zajló COVID-19 világjárványban a tüdőgyulladás egyik leggyakoribb oka a SARS-CoV-2 fertőzés, ami szövődményes esetben bakteriálisan felülfertőződhet. 

 

Lásd még: Teendők COVID-19 gyanúja esetén

 

A bakteriális tüdőgyulladás szövődményei

A baktériumok okozta tüdőgyulladás gyakran már önmagában is szövődmény, vírusos tüdőgyulladás vagy egyéb tüdőbetegség felülfertőződése. eEzzel együtt elmondható, hogy időben felfedezve és a megfelelő antibiotikumos kezelést alkalmazva többnyire szövődmények nélkül gyógyulnak.

 

A kevésbé szerencsés kimenetelű (későn felfedezett vagy idős /sérült immunrendszerű /krónikus állapotú betegeket érintő) tüdőgyulladás szövődménye lehet a tüdőszövet vagy a tüdőhólyagocskák maradandó sérülése, illetve gyulladás(ok) a tüdőlebeny(ek)ben. Előfordulhat mellhártyagyulladás, szívburokgyulladás, csontvelő- és ízületi gyulladás, tüdőtályog, illetve ha a baktériumok más szerveket is elérnek, akár szepszis is kialakulhat.

 

A köhögés a tüdőgyulladásból való felgyógyulás után még hetekig megmaradhat.

 

A bakteriális tüdőgyulladás diagnosztizálása

A diagnózist az orvos első körben a beteg kikérdezése, majd fizikális vizsgálata alapján állítja fel. Az orr vagy a torok belsejéből vett kenet, illetve a vér, a vizelet vagy a köpet (váladék) vizsgálata alapján laborvizsgálatokkal azonosítható, hogy mi okozta a tüdőgyulladást. Emellett sor kerül a véroxigénszint (oxigénszaturáció) ellenőrzésére is.

 

Középsúlyos és súlyos esetekben a mellkasröntgen az alapvető vizsgálatok közé tartozik a diagnózis felállítása során.

 

A bakteriális tüdőgyulladás kezelése

A baktériumok okozta tüdőgyulladás kezelése elsősorban antibiotikummal történik, enyhébb esetben szájon át szedhető, súlyosabb esetben (kezdetben) infúzión keresztül vagy injekció formájában. Az antibiotikumos kezelés szükségességéről a kezelőorvos dönt.

 

A kezelőorvos által felírt gyógyszereket az utasítás szerint kell szedni. A helytelenül alkalmazott antibiotikum terápia – hosszú távon – a baktériumok gyógyszerellenálló-képességét idézi elő (lásd még: Antimikrobiális-rezisztencia). Fontos az is, hogy a tünetek enyhülésekor ne hagyja abba az antibiotikum szedését, mert a kórokozó ilyenkor ismét felszaporodhat, ezért is fontos az előírásnak megfelelő ideig szedett terápia betartása.

 

A tüdőgyulladás, noha súlyos betegség, a legtöbbször nem igényel kórházi ápolást. Ha viszont az otthon lábadozó beteg az antibiotikum megkezdését követő 5 napon belül nem észlel javulást az állapotában, azt jeleznie kell  kezelőorvosának, mert lehetséges, hogy változtatni kell az adagoláson vagy a gyógyszer típusán.

 

Kórházi kezelésre általában idősek vagy gyermekek, esetleg krónikus betegek  szorulnak, mert légzéstámogatásra, oxigénterápiára vagy egyéb intenzív ellátásra van szükségük.

 

A tüdőgyulladásból való felgyógyulást segíti az ágynyugalom (sok pihenés), a fokozott folyadékbevitel és a lázcsillapítás. Fontos, hogy a köhögéscsillapítók szedése tüdőgyulladás esetén nem ajánlott, mert gátolja a tüdő és a légutak köhögés általi tisztulását!

KULCSSZAVAK
tüdő  |   légzés  |   légúti betegség  |   tüdőbetegség  |   tüdőgyulladás  |   pneumónia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít