egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A tünetegyüttes a pánikbetegség sajátságos formájára utal, ám az okokat illetően az orvostudomány részéről még nem született egységes és mindenki által elfogadott állásfoglalás. Leggyakrabban a vegetatív disztónia egy típusának tartják a szakemberek. (A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer együttműködésének zavara a vegetatív disztónia.) Az orvosi gyakorlatban ritkán használt diagnózis, helyette sokkal specifikusabb diagnózisok használatosak.

 

A szindróma névadója (Jacob Mendez Da Costa) az amerikai polgárháborúban részt vevő katonák között észlelte először a különösen nagy lelki-fizikai terhelés következtében kialakuló „szívpánikot”.

 

Katonadolog! – illeti a magyar szólás azt az egészségügyi szituációt, ami a látszólag súlyos tünetek ellenére magától és következmények nélkül meggyógyul. A honi szólás és a Da Costa által leírt szindróma között tagadhatatlan az összefüggés, ugyanis a katonáknál megfigyelt komoly szívbetegségre utaló tüneteknek valós kóros szervi alapja nincs.

 

A szindróma tünetei később szintúgy megfigyelhetők voltak a harctéri pánik, lövészárok-sokk, avagy a poszttraumás stressz tünetei között.

 

A Da Costa-szindróma manapság a „civil” életben is előforduló tünetegyüttes, amely – a pánikbetegséghez hasonlóan – huzamos ideig tartó érzelmi stressz, szellemi-fizikai terhelés, esetleges hormonszint-ingadozások következtében jöhet létre.

 

A Da Costa-szindróma lehetséges tünetei

A Da Costa-szindrómának a következő lehetséges tünetei vannak:

 

  • félelemérzet,

  • mellkasi fájdalom,

  • bal oldalon érzett „szívfájdalom”,

  • kapkodó légzés,

  • légszomj, nem tudja telelélegezni magát, majd egy nagy sóhajjal néha sikerül,

  • szapora pulzus,

  • erőteljes szívdobbanás-érzet (palpitáció),

  • szédülés,

  • erőtlenség,

  • verejtékezés,

  • remegés,

  • depresszió.

 

A szindróma jellemzője, hogy a fenti, szívbetegségre utaló tünetek mögött nem állnak kimutatható szervi – kardiológiai – problémák.

 

A Da Cosa-szindróma diagnosztizálása

A diagnózis elengedhetetlen része a valós kardiológiai problémák kizárása. Ennek érdekében, a páciens kikérdezését követően, EKG-vizsgálatot, szívultrahang-vizsgálatot, illetve laborvizsgálatot kérhet a kivizsgáló orvos.

 

A Da Cosa-szindróma kezelési lehetőségei

A szervi háttér kizárását követően általában nyugtatók, esetleg béta-blokkolók (a szív ingerületvezetési képességét befolyásoló gyógyszerek) alkalmazásával javítható a páciens állapota. A probléma kiújulását megelőzendő, szükséges lehet az életmódváltás, a lelki problémák megoldása, a stresszmentes életvitelre való törekvés. A kognitív pszichoterápia képes feltárni a háttérben lévő pszichés okokat. A jóga, a relaxáció képes megvalósítani a vegetatív működéseink feletti hatalmat: olyan funkciókat (légzés ritmusa, bélműködés, szívritmus stb.) is befolyásolhatunk ezáltal, amire az átlagember e nélkül nem képes. A rendszeres testmozgás az egyik leghatékonyabb terápiás módszer.

 

A Da Cosa-szindróma esetleges következményei

A hosszan fennálló tünetek valós szervi megbetegedés kialakulásához (szívproblémák, ritmuszavarok, magas vérnyomás), hosszan tartó depresszióhoz vezethetnek.

 

KULCSSZAVAK
szívpánik  |   katonaszív-betegség  |   pánikbetegség  |   aszténia  |   vegetatív disztónia  |   stressz
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít