Az agyödéma (oedema cerebri) az agyi víztartalom kóros megemelkedése az agyszövetben. A kóros vízszaporulat az idegsejtek duzzadása miatt jön létre, bármely életkorban előfordulhat.
Az agy vízhomeosztázisa elengedhetetlen része a központi idegrendszer szabályos működésének. A homeosztázis az élő szervezet alkalmazkodóképessége a változó külső és belső körülményekhez. Az agyödéma képződése a sérült idegszövet reakciója, amely minden, a szöveti anyagcserét, a mikrokeringést, a vér-agy és vér-agyvíz (likvor) gátat, a vénás elvezetést és a likvor felszívódását károsító folyamat miatt kialakulhat.
Az agyödéma fő tünetei
Az agyödémát fáradékonyság, kimerültség, csecsemők esetében szopási nehezítettség kíséri. További jellegzetes tünete a heves fejfájás, a hányás és az átmeneti homályos látás. Idegrendszeri és izomrendszeri zavarok is jelentkezhetnek, például a beteg tarkóját fekvő helyzetben csak kis mértékben lehet mozgatni. Előfordulhat tudatzavar és eszméletvesztés is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha hirtelen jelentkező erős fejfájást, homályos látást vagy kettőslátást, hányást, gyengeséget, aluszékonyságot tapasztal, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén ideggyógyászati kivizsgálást fog kezdeményezni.
Amennyiben erősebb ütés éri a fejét, mindenképpen forduljon orvoshoz! Baleset következtében elszenvedett fejsérülés esetén keresse fel a területileg illetékes sürgősségi betegellátó osztályt (ld. még Sürgősségi ellátás).
Amennyiben fennáll a gerincsérülés lehetősége, ne mozgassa a sérültet, hanem azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Az agyödéma lehetséges okai
Kialakulása szerint az agyödéma citotoxikus (sejtkárosító), éreredetű, ozmotikus és intersticiális formája különíthető el. A citotoxikus agyödéma a sejten belüli vízterek megnövekedésével járó állapot, amelynek kialakulásáért anyagcsere-betegségek, veseelégtelenség, májbetegségek, oxigénhiányos állapotok, valamint mérgek tehetők felelőssé. Az éreredetű (vazogén) agyödéma a vér-agy gát károsodása (extrém magas, alig befolyásolható vérnyomás-növekedés, ld. még Magasvérnyomás) következtében jön létre, amikor folyadék és fehérje gyűlik fel elsősorban a sejten kívüli térben. Ozmotikus agyödéma a sejten kívüli ozmotikus nyomás csökkenése miatt jön létre, ami például az antidiuretikus hormon (ADH) elválasztásának zavarával járó betegségben (syndrome of inappropiate ADH secretion, SIADH) fordul elő. Az intersticiális agyödéma az agyvíz (likvor) keringésének zavara, amit a kamrák körüli fehérállományban felgyülemlő vizenyő megjelenése jellemez.
Agyödéma alakulhat ki szülési sérülés vagy egyéb baleset következtében létrejött koponyán belüli roncsolódás és vérzés (ld. még fejsérülések), újszülöttkori agyi vérellátási zavar, heveny hegyi betegség, stroke, agydaganatok, gyermekkori agydaganatok, agytumor, vízmérgezés (hyponatraemia), vízfejűség (hidrokefália), különböző fertőzések és egyéb okok miatt.
Súlyos fejsérülések hatására megszakadhatnak az idegpályák, vérzés és erős duzzadás jelentkezhet. A vérzés, a duzzadás és a folyadék-felhalmozódás károsíthatja az idegszövetet, mivel a koponya nem képes a tágulásra. A kontaktsportokban (pl. ökölvívás) gyakran előfordul, hogy edzés vagy verseny közben a sportolók enyhe fejsérülést és abból eredő agyrázkódást szenvednek el. Ha a fejre akkor mérnek második ütést, amikor a sportoló még az első sérülés hatásaitól szenved, ún. második ütközés szindróma következik be. A fejet ért második ütés az agyi vérellátás önszabályozásának majdnem teljes elvesztését eredményezi, ami a gyors érelzáródás és az agykamrák összenyomásával járó hirtelen koponyaűri nyomásnövekedés miatt az agytörzs károsodásához vezet. Néhány perc elteltével és bármiféle további behatás nélkül a sportoló hirtelen tudat- illetve eszméletvesztést szenved, és gyorsan kómába eshet. A második ütközés szindróma azonnali orvosi ellátás hiányában, de még a koponyaűri nyomás emelkedésének mérséklése mellett is halálos kimenetelű lehet.
Az agyödéma szövődményei
Az agyödéma várható lefolyása függ az alapbetegségtől és attól, hogy idejében sikerül-e megszüntetni a kiváltó okot, illetve hogy károsodnak-e az idegsejtek. Az agyödéma szövődményeként, a sérülés kiterjedtségétől függően maradandó károsodások keletkezhetnek például a mozgás, érzékelés, beszéd, látás és hallás terén. Kialakulhat vízfejűség, arcidegbénulás, kisagyi beékelődés (herniáció, ld. még Koponyaűri nyomásfokozódás), a szem ún. nagyvakfolt szindrómája (papilla ödéma), újszülöttkori görcsroham, eszméletvesztés, agylágyulás, valamint kóma és akár halál is bekövetkezhet.
Az agyödéma diagnosztizálása
Az agyödémát kiváltó alapbetegség diagnosztizálásának első lépése a kórtörténet felvétele, amelyet a beteg fizikális vizsgálata követ. Ezek mellett gerinccsapolás (lumbálpunkció, melynek elvégzése agyödéma esetén csak fokozott óvatossággal, bizonyos esetekben lehetséges), műszeres szemészeti vizsgálatok (szemfenéktükrözés, ophtalmoscopia, réslámpavizsgálat) és képalkotó vizsgálat (koponya CT-, MR- és ultrahangvizsgálata) igazolhatja a betegséget.
Az agyödéma kezelése
Az agyödéma ellátása során az alapbetegség kezelése mellett a beteg lélegeztetése, valamint az idegsejtek zsugorodását elősegítő gyógyszerek infúzió formájában történő adása zajlik. A koponyán belüli nyomás kiegyenlítése céljából, az összenyomódás ellen műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
Az agyödéma megelőzése
Az agyödéma kialakulása nem minden esetben előzhető meg, de a fejsérüléssel járó balesetek kivédésével – védősisak vagy fejvédő viselése kerékpározás, korcsolyázás, küzdősportok végzése közben, biztonsági öv használata utazás közben – minimalizálható a fejet érő erős ütések száma. Fontos továbbá az ismert magasvérnyomás betegség folyamatos gyógyszeres kontrollja, a megerőltető testmozgás kerülése 2500 méter feletti magasságban, valamint a dohányzás mellőzése.
Agyödéma gyermekkorban
A gyermekkori balesetek gyakori következménye a fejsérülés és az abból eredő agyrázkódás. A döntően esésből vagy közlekedési balesetből eredő enyhe és közepes fokú koponya- és agysérülés (commotio cerebri) a leggyakoribb koponyatrauma utáni szövődmény csecsemő- és gyermekkorban. Minden ilyen esetben ágynyugalom javasolt orvosi megfigyelés mellett. A szövődmények kialakulását elsősorban az befolyásolja, hogy a sérülés elszenvedését követően a beteg mennyi időt töltött szigorú ágynyugalomban, illetve kímélő életmódban.
Korábban enyhe fejsérülést szenvedett gyermekek esetében ritkán gyors állapotromlással járó ún. malignus agyödéma-szindróma – agyi képalkotó vizsgálatokkal azonosítható súlyos duzzanat, vérzésre utaló jelek nélkül – alakulhat ki. A rosszindulatú agyödéma másodpercek és percek alatt klinikai állapotromlást eredményezhet. Azok a csecsemők, akiknek a puha koponyarésze (kutacs) még nem záródott össze, kevesebb tünetet mutathatnak, mivel jobban képesek elviselni a megnövekedett koponyaűri nyomást.
