Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, a betegség lefolyása általában 8‑12 év. A tünetek megjelenése előtt már évtizedekkel korábban kimutathatók az agyban a kóros folyamatra utaló szövettani elváltozások. A betegség először rövid távú memóriazavarral jelentkezik, és idővel a beteg önellátási képtelenségéhez, ágyhoz kötöttségéhez vezet.
Az Alzheimer-kórra jellemző eltérések 65-70 éves életkorban egyre gyakrabban, 70-80 éves korban már százezerből három-négyezer ember agyában jelen vannak. Fiatalkori Alzheimer-kór nagyon ritkán fordul elő, de megkülönböztetünk ún. korai kezdetű Alzheimer-kórt, mely 40-50 éves korban jelentkezik és az öröklődő formák nagy hányadát adja.
A demencia típusairól itt olvashat.
Az Alzheimer-kór főbb tünetei
Az Alzheimer-kórt több egymással szoros kapcsolatban álló tünet jellemzi, amelyek fennállása negatívan befolyásolja a beteg mindennapi önellátását.
Az Alzheimer-kór alaptünetei közé az alábbiak tartoznak:
- memóriazavarok,
- a beszéd és nyelvi kifejezés zavara (lásd bővebben: Beszédzavarok),
- a mozgásügyesség, motoros funkciók zavara,
- a cselekvés megtervezésének és kivitelezésének zavara,
- inkontinencia (vizelet-inkontinencia vagy széklettartási zavar).
A betegség lefolyása során nagy arányban jelentkeznek pszichés tünetek is, melyek összefoglaló elnevezése a BPSD (Behavior and Psychological Symptoms of Dementia).
Az Alzheimer-kór pszichés tünetei közé az alábbiak tartoznak:
- a kedélyállapot rendellenességei (affektív zavarok), mint például a depresszió és a szorongás;
- szociális és érzelmi visszahúzódás, közömbösség (apátia), ami a kezdeményezőkészség kóros csökkenését jelenti, és a betegek többségében kialakul;
- a valósággal való adekvát kapcsolat megszakadása (téveszmék, pszichózis), érzékcsalódások és hamis érzékelések (hallucinációk);
- az agitáció és fokozott aktivitás, nyugtalanság (motoros hiperaktivitás) egyéb formái, mint például az elkóborlás, a nem rendeltetésszerű tárgyhasználat stb.
Mikor forduljon orvoshoz?
Feledékenység, memóriazavar vagy bármilyen pszichés változás tapasztalása esetén érdemes szakembert (neurológus, pszichiáter) felkeresni.
Amennyiben idős személynél az alábbiakat tapasztalja, mindenképpen javasolt a háziorvos felkeresése:
- fokozódó feledékenység vagy zavartság (pl. gondolkodása összefüggéstelenné válik),
- depresszióra utaló tünetek,
- szokatlan viselkedés (pl. nem működik együtt az őt ápoló családtaggal, esetleg agresszívvé válik),
- képtelenné válik az önellátásra,
- a környezetváltozást hirtelen nem viseli jól,
- állandó felügyeletre van szükség, mert önmagát elhanyagolja,
- eltéved, nem talál haza, nem tudja, mi történt vele.
Az Alzheimer-kór kialakulásának okai
Az Alzheimer-kór kialakulásának pontos oka jelenleg nem ismert. Az agyban lezajló kóros elváltozást egyes fehérjék abnormális felszaporodása és az idegsejtek körüli lerakódása okozza. Kialakulásában feltételezhetően szerepet játszik a genetikai hajlam, vagyis több örökölhető, rendellenes gén (elsősorban a 14. kromoszóma) hatása, főként a 65 éves kor előtt jelentkező formák esetében. Az érintett családokban a betegség több generáción keresztül megjelenhet.
Az esetek csupán mintegy 2 százalékában figyelhető meg családi halmozódás, vagyis a betegség többnyire szórványosan jelenik meg. Vannak azonban ismert vagy feltételezett rizikófaktorok, mint például az életkor, fejsérülések, alacsony iskolázottság, magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, dohányzás.
Lásd még: Demencia veszélyét növelő életmódbeli tényezők
Az Alzheimer-kór típusai
Bár az Alzheimer-kór minden érintett számára hasonló tünetekkel jár, két fő típusát különböztetjük meg.
Korai kezdetű Alzheimer-kór
A 65 éves kor alatt (jellemzően 40-50 év között) diagnosztizált eseteket hívjuk korai kezdetűnek. Viszonylag ritka – csak az esetek mintegy 5%-át teszik ki –, és fokozott hajlamot jelent rá a Down-szindróma. A korai kezdetű formában általában erősebben megjelenik az Alzheimer-kórhoz kapcsolható agyi elváltozások mértéke, a plakkok kialakulása, valamint az agy térfogatának csökkenése. A korai megjelenésű forma a 14. kromoszóma hibájával hozható összefüggésbe. Az izomrángások és görcsök egyik formája, az ún. myoclonus, szintén gyakoribb a korai kezdetű Alzheimer-kór esetén. A generációkon át öröklődő forma jellemzően korai kezdetű.
Késői kezdetű Alzheimer-kór
A betegség gyakoribb formája, jellemzően 65 év felett alakul ki. Eddig nem ismert olyan génmutáció, amely a betegség kialakulásához vezet – így nincs rá bizonyíték, hogy ez a forma öröklődik.
Az Alzheimer-kór lehetséges szövődményei
Előrehaladott Alzheimer-kórban az önellátásra való képtelenség miatt további betegségek alakulhatnak ki.
Alzheimer-kór esetén az alábbi szövődményeknek van emelkedett kockázata:
- Tüdőgyulladás: a motoros funkciók romlása miatt kialakuló nyelési nehezítettség következtében félrenyelés (aspiráció) történhet, a légutakba és a tüdőbe jutott folyadék vagy étel pedig tüdőgyulladást okozhat.
- Húgyúti fertőzés: kialakulhat vizelettartási nehézség vagy képtelenség (vizelet inkontinencia), ami növeli a húgyúti fertőzés kialakulásának kockázatát.
- Elesések okozta sérülések: az előrehaladott Alzheimer-kóros beteg könnyebben elesik, ami zúzódást, csonttörést, akár súlyos fejsérülést is okozhat. Ezek műtéti kezelése további kockázatokat hordoz magában, mivel a gyógyuláshoz szükséges hosszas ágynyugalom, illetve a fokozatos rehabilitáció nehezen valósítható meg zavart tudatállapotú betegnél.
Az Alzheimer-kór diagnosztizálása
A demencia – és azon belül az Alzheimer-kór – kivizsgálásának első lépése a részletes kórtörténet (anamnézis) felvétele az érintett személytől és a legközelebbi hozzátartozójától a meglévő szív- és érrendszeri betegségre, esetleges koponyasérülésre és a családi kórtörténetre is kiterjedően. A kivizsgálást végző orvos felméri a beteg tájékozottságát, mindennapi aktivitását, életvitelét és az önellátás szintjét, az esetleges depressziós tüneteket, a zavart epizódokat és a pszichotikus jeleket.
Ezt követően ún. pszichometriai vizsgálatra kerül sor, amely magában foglalja a gondolkodási zavar súlyosságának megállapítását különböző tesztek segítségével. A kivizsgálás fontos eleme a belgyógyászati- és laboratóriumi vizsgálat, amely kiterjed az esetleges szívelégtelenség, szívritmus-zavarok, anyagcsere-betegségek, magasvérnyomás-betegség (hipertónia) és egyéb testi betegségek (pl. fertőzések) célzott kimutatására.
A részletes ideggyógyászati (neurológiai) vizsgálat az agy betegségei (pl. az agyér-betegség, Parkinson-kór, egyéb demenciát okozó neurológiai betegség) meglétének célzott kimutatására szolgál.
Mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) kimutathatók az Alzheimer-kórra jellemző szövettani eltérések az agyban, továbbá kizárható vagy megerősíthető a lezajlott szélütés (stroke), az agydaganat, valamint az előagy (hippokampusz), az érzelmeket szabályozó agyi központ (amigdala) és a homloklebeny alsó részén húzódó agytekervény betegségei. Komputertomográfiára (CT) csak sürgős neurológiai-idegsebészeti beavatkozást igénylő kórok kizárásánál van szükség.
Mit tehet Alzheimer-kór esetén?
A beteg ápolása otthoni környezetben történik mindaddig, amíg fel tudja mérni a saját állapotát, nem veszélyes önmagára vagy másokra, és elfogadja a hozzátartozói és az orvosi segítséget.
Az otthoni gondozás során betartandó legfontosabb alapelvek a következők:
- egyszerű, érthető kommunikáció a beteggel;
- konfliktusok kerülése;
- megfelelő folyadékbevitelről való gondoskodás (lásd bővebben: Folyadékbevitel fontossága);
- a beteg tájékozódásának emlékeztetőkkel, jelekkel történő támogatása;
- meglévő képességek gyakoroltatása annak érdekében, hogy a beteg sikerélményhez jusson;
- beteggel szemben támasztott elvárásoknak a beteg teljesítményéhez való igazítása, és az önállóság ehhez mérten történő biztosítása a beteg számára;
- a betegség korai szakaszában a fizikai aktivitás ösztönzése;
- az ellátást végző hozzátartozó minden helyzetben őrizze meg nyugalmát, és törekedjen a beteg szóbeli megnyugtatására.
Az Alzheimer-betegség lelkileg megviseli a hozzátartozókat is. Fontos, hogy a gondozó hozzátartozó megértse a betegség természetét, és elfogadja az abból adódóan rá háruló terheket.
Mindezt megkönnyítendő érdemes csatlakozni az Alzheimer-kórral élőket ápoló hozzátartozók közösségéhez. Országszerte működnek Alzheimer-klubok (Alzheimer Café), ahol rendszeresen összegyűlhetnek a demens betegek és hozzátartozóik, és tabuk nélkül megoszthatják a tapasztalataikat, hasznos tanácsokat kaphatnak a demencia ellátásában jártas szakemberektől, és egyúttal megértő közösségben tölthetik az idejüket.
Az Alzheimer-kór kezelése
Jelenleg nem áll rendelkezésre a betegség előrehaladását lassító gyógyszer, csak tüneti gyógyszeres kezelésre van lehetőség.
A betegség korai felismerésével és megfelelő kezelésével valamelyest csökkenthetők a tünetek, ezért fontos, hogy a családtagok kellő figyelmet fordítsanak idős hozzátartozójukra, észleljék és megosszák a gyanús jeleket a háziorvossal vagy a kezelőorvossal. A korai felismerés azért is lényeges, mert lehetőséget ad a családtagoknak arra, hogy időben megtervezzék beteg hozzátartozójuk gondozását. Mindemellett elengedhetetlen a háttérben meghúzódó egyéb betegségek megfelelő kezelése is.
Az Alzheimer-kór megelőzése
Az Alzheimer-kór kialakulásában vélhetően örökletes tényezők is szerepet játszanak, de a betegség nem megelőzhető. A betegség enyhébb formájában jótékony hatású lehet az agy „dolgoztatása” (például a keresztrejtvényfejtés, idegennyelv-tanulás), de a kóros folyamat előrehaladásának lényeges lassításának jelenleg nincs bizonyított módja.
Fontos tudni, hogy minden olyan tevékenység, amely a szív és az érrendszer megóvását segíti elő – az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a dohányzás mellőzése és az alkoholfogyasztás mérséklése –, az agy egészségének megőrzése érdekében is történik.
