Alkoholbetegség, illetve -függőség akkor áll fenn, ha az egyén képtelen szabályozni az alkoholfogyasztási szokásait. A túlzott alkoholfogyasztás károsítja a testi-lelki egészséget, gátolja a munkavégzést és negatívan befolyásolja a családi, illetve az egyéb társas kapcsolatokat. Az alkohol fogyasztása évezredek óta az élet része, az étkezést kísérő, mérsékelt mennyiségű alkoholfogyasztás ártalmatlan. Ugyanakkor az alkalmankénti, nagy mennyiségben történő fogyasztás komoly egészségügyi kockázatot hordoz.
Az alkoholbetegség főbb tünetei
Az alkoholbetegség egy nem specifikus mentális zavar, aminek vezető tünete a lelki függés, ami rendszeres és túlzott alkoholfogyasztást eredményez (alkoholizmus).
Az alkoholbetegséghez kapcsolódóan két fő zavar különíthető el:
- az alkohol agyi működésre gyakorolt hatásai (részegség, megvonási tünetek, delirium tremens, hallucináció stb.);
- az alkoholfogyasztással kapcsolatos magatartási zavarok (pl. túlfogyasztás, abúzus).
Az alkoholbetegség további tünetei a rendszeres fogyasztás miatti személyiségbeli, életvitelbeli és a társasági életben bekövetkező kedvezőtlen változások, valamint az évek, évtizedek alatt kialakuló testi-szervi károsodások tünetei.
Az alkoholbetegség jelei a következők:
- alkohol iránti erős sóvárgás;
- a fogyasztott alkoholmennyiség feletti kontroll képtelensége;
- hozzászokás: egyre nagyobb mennyiségű alkohol szükséges ugyanannak a „kellemes” állapotnak az eléréséhez;
- zugivás: az alkohol otthoni elrejtése, titokban történő alkoholfogyasztás;
- romló munkahelyi vagy tanulmányi teljesítmény;
- problémássá váló társas kapcsolatok;
- hazudozás a megivott alkohol mennyiségére vonatkozóan;
- az ivás közben történt események elfelejtése.
Fontos kiemelni, hogy az alkoholbetegek többsége nem jellemezhető a súlyos alkoholfüggés jeleivel. A legtöbb alkoholbeteg rendezett körülmények között, családi környezetben él, munkahelye van és jó megjelenésű lehet, a szélsőséges viselkedészavarok kevésbé jellemzőek rá, azok helyett a testi panaszok kerülnek előtérbe, például:
- fáradékonyság, erőtlenség,
- emésztőszervi panaszok,
- vérnyomás-emelkedés,
- lábikragörcsök,
- alvászavarok.
Az általános testi tüneteket az alkoholbetegek gyakran nem hozzák összefüggésbe az alkoholfogyasztási szokásaikkal, mivel az alkohol iránti toleranciájuk növekszik. A függőség az alkoholbeteg egy csoportjánál nem válik kritikussá, esetükben nem az agyi működésre és magatartásra gyakorolt hatás, hanem a krónikus, hosszútávon jelentkező betegségek megjelenése dominál a későbbi szakaszokban.
Súlyos testi és lelki függőség esetén a függő személy már nem képes alkoholfogyasztás nélkül ellátni a feladatait, az alkohol fokozatosan a legfontosabb tényezővé válik az életében. Az alkoholfogyasztás szüneteltetésekor különböző testi és lelki tünetek (megvonási tünetek) jelentkezhetnek. A beteg súlyos esetekben a hiánytünetek megjelenése miatt már kora reggeltől fogyaszt alkoholt. A hiánytünetek megszűnnek az alkoholfogyasztás hatására, ehhez azonban egyre nagyobb mennyiségre van szükség.
Az alkoholmegvonást jellemző testi tünetek
A rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás hirtelen abbahagyását követően jelentkező alkohol megvonásos testi tünetek az alábbiak:
- kézremegés,
- izzadás,
- szapora szívverés,
- émelygés, hányinger,
- görcsrohamok (alkoholos epilepszia).
Az alkoholmegvonást jellemző pszichológiai tünetek
Az alkoholmegvonást pszichés tünetek is kísérik, amelyek közül a leggyakoribbak az alábbiak:
- ingerlékenység,
- nyugtalanság,
- depresszió,
- szorongás,
- a valóságban nem létező látomások (vizuális hallucinációk),
- álmatlanság (inszomnia).
Fentieken túl az alkalmilag bevitt, túlzott alkoholfogyasztás alkoholmérgezést okozhat. Alkoholmérgezés akkor áll fenn, ha a fogyasztott alkoholmennyiség a szervezet automatikus folyamatait – a légzést, a szívverést és a félrenyelést megakadályozó gégereflexet – is veszélyezteti. Az alkoholmérgezés kómát vagy akár halált is okozhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha aggódik saját vagy hozzátartozója alkoholfogyasztási szokásai miatt, keresse fel háziorvosát, aki megfelelő tájékoztatást tud nyújtani az elérhető kezelési módokról, és szükség esetén szakemberhez irányítja.
Ha környezetében eszméletlen személyt talál, aki fájdalomingerre (a szegycsont dörzsölése ébresztés céljából) nem reagál, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Ellenőrizze a légzését és a pulzusát, és szükség esetén haladéktalanul kezdje meg az újraélesztést. Ha nincs szükség újraélesztésre, helyezze az illetőt stabil oldalfekvésbe, takarja be, és maradjon mellette a mentő kiérkezéséig.
Tilos öntudatlan személyt etetni vagy itatni, mivel a nyelési reflexek hiányában a légutakba kerülő étel és ital fulladást vagy tüdőgyulladást okozhat.
Az alkoholbetegség kiváltó okai
Az alkoholfüggőség számos körülmény hatására kialakulhat. Egyesek öröklötten hordozzák a hajlamot, másoknál környezeti tényezők – például családi problémák, vagy alkoholt rendszeresen fogyasztó baráti társaság – játszanak közre a folyamatban. Mivel az alkohol átmenetileg enyhíti a szorongást és a feszültséget, sokan italfogyasztással próbálják oldani a depressziót, vagy a stresszhelyzetet.
Az alábbi tényezők növelik a függőség kialakulásának kockázatát:
- alkoholfüggőség a családban;
- gyermekkori stressz vagy bántalmazás;
- mentális betegség megléte.
Az alkoholbetegség lehetséges szövődményei
A mértéktelen alkoholfogyasztás rövid és hosszú távú kockázatokat hordoz.
Az alkohol rövid távú káros hatásai a következők:
- kórházi kezelést igénylő balesetek és sérülések;
- kontrollvesztés miatt erőszakos cselekedetek és azok miatti rendőri intézkedés;
- védekezés nélküli szexuális kapcsolatok: szexuális úton terjedő betegségek és nem kívánt terhesség emelkedett kockázata;
- személyes értéktárgyak elvesztése.
Az éveken keresztül tartó nagymennyiségű alkoholfogyasztás a legtöbb szerv működését negatívan befolyásolja, és akár visszafordíthatatlan károsodást is okozhat.
Hosszú távon megnövekszik például az alábbi betegségek kialakulásának kockázata:
- szívbetegségek,
- magasvérnyomás-betegség,
- vérzéses stroke,
- agysorvadás,
- demencia,
- Korszakov-szindróma (rövid távú memória elvesztése),
- Wernicke-féle encephalopathia (kóros idegműködéssel járó agyvelőbántalom),
- depresszió,
- májgyulladás (alkoholos hepatitis), májzsugorodás (májcirrózis),
- máj-, bél-, fej-nyak, szájüregi és emlődaganat,
- hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis),
- merevedési zavar,
- meddőség férfiaknál és nőknél.
Jelentős egészségkárosító hatása mellett a túlzott alkoholfogyasztás hosszútávon a társas kapcsolatokban is problémát okoz.
Fentieken túl a kezeletlen alkoholmegvonás súlyos tünetegyüttes, az ún. delirium tremens kialakulásához vezethet az ivás abbahagyását követő 2-10 napon. Ilyenkor felgyorsul a pulzus, láz léphet fel, a beteg erősen zavarttá, nyugtalanná válik, egész testében remeg, erős verejtékezés alakul ki. Az életet veszélyeztető delirium tremens ellátása sürgősségi ellátás keretében mindig kórházban történik.
A delirium tremens a vegetatív idegrendszer súlyos érintettsége miatt végzetes kimenetelű is lehet, azonnali kórházi kezelésre van szükség. Gyanúja esetén hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Az alkoholbetegség diagnosztizálása
Az alkoholbetegség kórisméjét nem az elfogyasztott szeszes ital mennyisége, hanem az alkoholfogyasztási szokások és a következmények alapján állítják fel. Ebben nyújtanak segítséget a különböző kérdőíves felmérések, például az ún. AUDIT (Alcohol Use Disorders Identification Test) vagy a négy kérdésből álló az ún. CAGE teszt (lásd: Nagyivók cikk).
A tesztek elvégzését követően laboratóriumi és belgyógyászati vizsgálatokra kerül sor, amelyek fontos támpontot nyújtanak a különböző szervek állapotának vizsgálatában.
Az alkoholbetegség kezelése
Az alkoholizmus olyan zavar, amely az egyén egész életét meghatározza. Az alkoholmentes élet szakszerű segítséggel, illetve önsegítő csoportokban történő részvétellel elérhető. Fontos hangsúlyozni, hogy az alkoholizmusban szenvedő személy nem azért képtelen felhagyni az ivással, mert akaratgyenge, hanem azért, mert pusztán akaraterővel nem lehet megoldani ezt a problémát. Számos kezelési mód és rehabilitációs lehetőség áll rendelkezésre, amelyek révén az alkoholbetegség jó aránnyal gyógyítható.
Az alkoholbetegség kezelésének módja függ a személyiségi sajátosságoktól, az átlagosan elfogyasztott alkohol mennyiségétől, valamint a kitűzött céltól (az alkoholfogyasztás abbahagyása vagy mérséklése).
Eszközei az alábbiak:
- Rövid tanácsadás: az alkoholfogyasztási szokások felmérése (ivási napló), és tanácsadás az alkoholfogyasztás mérséklésével kapcsolatban.
- Pszichoterápia (kognitív viselkedésterápia).
- Önsegítő csoportok (pl. Anonim Alkoholisták) látogatása: az egyén beismeri, hogy képtelen uralni az alkoholfogyasztást, külső segítségre van szüksége, felméri a hibáit és kész kijavítani azokat, új életet kezd, mindeközben segít a sorstársainak.
- Méregtelenítés (detoxikálás): az alkoholfogyasztás megszüntetése szakember segítségével, esetenként kórházi körülmények között.
- Gyógyszeres kezelés: a megvonási tünetek enyhítésére alkalmazható rövidtávon, később a kiváltó ok alapján antidepresszánsok használata is szóba jöhet.
- Családterápia: lehetőséget ad arra, hogy az alkoholbeteg családtagjai információt kapjanak az alkoholfüggőség természetéről, támogatni tudják az érintettet az alkoholtól való tartózkodás (absztinencia) fenntartásában.
Mi a teendő alkoholbetegség esetén?
Alkoholfüggőség esetén – ha az illető személy alkohol fogyasztása nélkül nem képes ellátni a feladatait – el kell dönteni, hogy abba kívánja hagyni az alkoholfogyasztást vagy csökkenteni szeretné az elfogyasztott alkohol mennyiségét. Célja eléréséhez igénybe veheti szakember (pszichiáter, addiktológus szakorvos vagy pszichológus) segítségét.
Másnaposság esetén ajánlott minél több folyadék fogyasztása – az ismételt alkoholfogyasztás nem enyhíti a panaszokat! Az esetleges hányással és hasmenéssel elveszített folyadékkal együtt ásványi anyagok is távoznak a szervezetből, amelyek változatos étrenddel, illetve étrendkiegészítők fogyasztásával pótolhatók.
Az alkoholbetegség megelőzése
Az alkoholbetegség megelőzésének legegyszerűbb módja a mértékkel és felelősségteljes módon történő alkoholfogyasztás. Ebben támpontot ad az önismeret: a saját határok és az akaraterő ismerete.
Alkoholfogyasztás várandósság idején
A várandósság idején történő alkoholfogyasztás fejlődési rendellenességekhez, vetéléshez illetve koraszüléshez vezethet. A szövődmények elkerülése érdekében a várandós anyáknak mellőzniük kell az alkoholfogyasztást.
Érdemes ezt figyelembe venni már a terhesség tervezésekor, mert a terhesség első néhány hete kiemelten fontos az egészséges magzatfejlődés szempontjából.
