A gamma-hidroxi-vajsav (gamma-hidroxi-butirát, rövidítve GHB) az emberi agyban természetes módon is előforduló vegyület, az agy egyik gátló jelát­vivő anyagának, a GABA-nak a bomlástermékeként. Az ilyen természetes módon keletkező GHB mennyisége azonban meg sem közelíti az orvosi, vagy rekreációs célból alkalmazott dózisokat.

Eredetileg terápiás célokra fejlesztették a GHB-t, altatáshoz akarták használni, de hamar észrevették antidepresszáns hatásait is. Ezt követően különböző idegrendszeri betegségek kezelésére alkalmazták – az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a GHB nátrium-sóját, a nátrium-oxibátot 2005-ben engedélyezte narkolepszia kezelésére.

Számos negatív mellékhatása és függőséget okozó potenciálja miatt azonban mára már egész Európában és az Egyesült Államokban is a tiltott szerek közé tartozik – orvosi célú felhasználása pedig szigorú szabályokhoz kötött. Illegális, rekreációs célból történő fogyasztása az ecstasyhoz hasonló hatásai miatt terjedt el. Erős szedáló hatása azonban számos visszaéléshez is vezethet. A médiában randidrogként híresült el.

A GHB a hazai jogszabályok alapján a pszichotróp anyagok 2. jegyzékébe tartozik, a heroinnal, az amfetaminnal és származékaival, a ketaminnal és különböző szintetikus kannabinoidokkal együtt.

A GHB megjelenési formája

A GHB vízben oldva színtelen, szagtalan, sós ízű folyadék. Ez megkönnyítette partidrogként való elterjedését és fokozta népszerűségét, mivel bármilyen italba keverve gyakorlatilag észrevehetetlen. Innen ered a köznyelvi neve is: „liquid ecstasy”, vagyis folyékony extasy. Előfordul por, illetve kapszula formájában is, de az ilyen módon történő alkalmazása ritkább.

A GHB hatása

A GHB hatásai szájon át fogyasztva általában a bevételt követően 10 perc után, de maximum egy óra múlva jelentkeznek. Az elsődleges hatások 2-3 órán keresztül tartanak. Hatása hasonlít az erősen ittas állapot és az ecstasy hatásainak keveredésére.

A GHB hatásai a következők:

• eufória;
• szociális összetartozás, fokozott empátia érzése;
• fokozott érzékelés;
• megnövekedett libidó;
• gátlástalanság (a károsodott döntési képesség miatt a szerhasználó kockázatos tevékenységekben, pl. védekezés nélküli szexben vehet részt);
• amnézia.

A GHB erős nyugtató hatással rendelkezik, a bevételt követően elég hamar szedált állapot jön létre. Ebben a védekezésre képtelen állapotban a fogyasztók könnyen nemi erőszak vagy egyéb bűncselekmény áldozatává válhatnak. A GHB-val való visszaélések azért is viszonylag gyakoriak, mert a GHB-befolyásoltság alatt történt eseményekre a fogyasztó később egyáltalán nem emlékszik.

A GHB káros mellékhatásai nagyon hasonlók az erősen ittas állapotra:

• fejfájás;
• szédülés, homályos látás;
• hányinger, hányás;
• aluszékonyság;
• zavartság, remegés;
• vizelettartási zavar.

A GHB-túladagolás, -mérgezés tünetei

A GHB önmagában is könnyen túladagolható, de alkohollal vagy egyéb központi idegrendszeri depresszánssal (altatószerek, nyugtatók és szorongáscsökkentő szerek) együtt alkalmazva különösen veszélyes, könnyen életveszélyes állapothoz vezethet!

Túladagolás esetén gyors eszméletvesztés jelentkezik, magasabb dózisoknál légzésleállással, bradycardiával és szívmegállással kell számolni. Egyéb mellékhatásként jelentkezhetnek görcsök – különösképp stimulánsokkal együtt alkalmazva, és a hányinger, hányás sem ritka –, főleg alkohollal történő alkalmazás esetén.

Minden GHB-túladagolás-gyanús beteget sürgősségi ellátásban kell részesíteni.

Ha környezetében GHB-túladagolás gyanúja merül fel, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

A kábítószer-túladagolásról bővebben itt olvashat.

A GHB rendszeres használata esetén kialakuló tolerancia és függőség

A GHB rendszeres használata az alkoholhoz vagy a barbiturátokhoz hasonló fizikai és pszichés függőséget okoz.

A GHB megvonási tünetei az alábbiak lehetnek:

• álmatlanság (insomnia);
• nyugtalanság, szorongás;
• remegés;
• fokozott izzadás;
• étvágytalanság;
• levertség;
• tachycardia, mellkasi fájdalom;
• csont- és ízületi fájdalmak;
• súlyos esetben görcsök, hallucinációk és pszichózis (hasonló az alkoholmegvonás tünetei által okozott delíriumhoz).

Az elvonási tünetekről bővebben itt olvashat.

A GHB-függőség kezelése

A GHB gyakori használata esetén az alkoholhoz és egyéb központi idegrendszeri depresszánsokhoz (pl. barbiturátok, altatószerek, nyugtatók és szorongáscsökkentő szerek) hasonló fizikai és pszichés függőséget alakít ki. A GHB-függőség kezelése szakszerű klinikai, orvosi segítséget igényel – pszichoterápiára és a súlyos elvonási tünetek enyhítésére gyógyszeres terápiára is szükség lehet.

GHB-túladagolás esetén súlyos állapotban kórházi ellátásra is szükség lehet. Amennyiben kórházi vagy intenzív ellátásra kerül sor, minden esetben fontos a kezelőorvost tájékoztatni az alkalmazott legális és illegális szerekről, mivel a mérgezéses tünetek kezelése csak ezek ismeretében lehet megfelelő!

Az orvos megfelelő tájékoztatása életet menthet! Az orvosi titok értelmében büntetőjogi következményektől tartani ilyen esetben nem kell. 

A drogfüggőségről és a függőségkezelésről bővebben itt olvashat.