A dohányzás súlyos egészségkárosító viselkedés, a legfőbb megelőzhető halálok a világon és Magyarországon is. Több áldozatot szed, mint az alkohol, a kábítószerek, a fertőzések, a tűzesetek és bűnügyek együttvéve.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) felmérése szerint Földünkön napjainkban mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik rendszeresen, és a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság Eurobarometer felmérésének adatai szerint 2017-ben Magyarországon a felnőtt lakosság 27 százaléka dohányzott, hasonlóan az Európai Unió tagállami átlagához (26 százalék).
A dohányzás káros hatásai
A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik azoknak a vegyületeknek, amelyek a dohányosok szervezetébe jutnak a cigarettázás során. Egy szál cigarettában körülbelül 4000 különböző vegyület található, amelyeknek csak egyike a függőség kialakulásáért felelős nikotin.
A dohányzás hatására jelentősen fokozódik a szív- és érrendszeri megbetegedések (magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, angina pectoris, szívinfarktus, stroke), egyes daganatok (tüdőrák, szájüregi rák, gégerák, nyelőcsőrák és húgyhólyagrák), valamint a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) kockázata. A rendszeresen napi húsz szál cigarettát elszívók körében 15-ször gyakrabban fordul elő a tüdőrák, és 12-szer gyakrabban a COPD, mint a nemdohányzóknál.
A dohányzás növeli a csontritkulás és különböző szemészeti megbetegedések – például a szürkehályog és az időskori makuladegeneráció – kialakulásának kockázatát is. A dohányzó emberek vérének alacsony oxigénszintje megváltoztatja a daganatsejtek szaporodási ütemét, ezért azok a gyógyszerek, amelyek éppen a daganatsejtek szaporodásának gátlását szolgálják, nem képesek kifejteni a kellő hatást. Emiatt a dohányzás rontja a daganatos betegek gyógykezelésének hatékonyságát is.
A dohányzók körében sűrűbben alakul ki meddőség nőknél és férfiaknál egyaránt. A várandós anyák dohányzása nemcsak saját egészségüket, de a magzatuk életkilátásait is rontja, és hatása egy generációval később is észlelhető (lásd még: káros szenvedélyek elhagyása családtervezéskor).
A passzív dohányzás is károsítja az egészséget. A dohányfüst nem pusztán kellemetlen és zavaró a passzív dohányzást elszenvedő személy számára, hanem károsíthatja az egészségét is. Ennek súlyosságát bizonyítja, hogy az évente világszerte a dohányzáshoz köthető 8 millió halálesetből kb. 1 millió a passzív dohányzás okozta ártalmak miatti halálozás. A környezeti dohányfüst ártalmait a dohányos által kifújt, illetve a szívások szünetében keletkező mellékfüst képezi. Ennek azonnali hatásaként fejfájás, könnyezés, az orrnyálkahártya irritációja, köhögés és hányinger jelentkezhet. A másodlagos dohányfüst belélegzésének tartós egészségkárosító hatása pedig megegyezik az aktív dohányzókat érő hosszú távú ártalmakkal.
A cigarettázás, pipázás és szivarozás mellett a napjainkban egyre nagyobb teret hódító e-cigaretta és alternatív dohánytermékek használata szintén számos egészségkárosító hatással jár. A hagyományos cigarettát fogyasztók aránya 2009 óta ugyan csökkenő tendenciát mutat Magyarországon, az e-cigarettát kipróbálóké viszont az utóbbi években folyamatosan növekszik, ami aggodalomra ad okot.
Nikotinfüggőség
A dohányzók 90 százaléka 23 éves kora előtt kezdi meg a rendszeres dohányzást. A serdülők rászokási hajlamát egyaránt befolyásolja a felnőttek vélekedése a dohányzásról, a dohánytermékekhez való hozzáférés lehetősége és a kortárs kapcsolati hatások. A dohányosok kétharmada foglalkozott már a leszokás kérdésével, mintegy fele próbálkozott vele, de saját erőből csak mintegy 3-5 százaléknak sikerül hosszú távon a dohányzás teljes mellőzése.
Ennek elsődleges oka az, hogy a dohányzás komoly függőséget (addikció) alakít ki. A cigaretta egyik összetevője, a nikotin ugyanazon agyi folyamatokon keresztül fejti ki a hatását, mint a tudatmódosító szerek, így megvonása élettani megvonási tüneteket idézhet elő. Ingerlékenység, türelmetlenség, álmatlanság, depresszív hangulat, fokozott étvágy vagy szomjúságérzés jelentkezhet, és csökkenhet a koncentrálóképesség.
Míg a dohányosoknak csak 5-7 százaléka számít könnyű, azaz nem függő dohányosnak (legfeljebb öt szál cigarettát szív el egy nap), addig a túlnyomó többségre a nagymértékű függőség jellemző. Az egyszeri használatból a függőségbe való átmenet a dohányzás esetében a legmagasabb arányú a kábítószerek és az alkohol használatához viszonyítva.
A WHO meghatározása szerint nikotinfüggőség akkor áll fenn, ha az alábbi feltételek közül legalább három megfigyelhető a megelőző 12 hónap során:
- erős dohányzás iránti vágy,
- kontroll nélküli dohányfogyasztás,
- csökkent dohányfogyasztás esetén megvonási tünetek,
- a nyilvánvaló káros hatások ellenére is folyamatos dohányfogyasztás,
- a dohányzás más tevékenységek elé helyezése,
- magas tolerancia (a hozzászokás miatt a kis mennyiség nem éri el a kívánt hatást),
- nikotinmegvonási tünetek.
Leszokással kapcsolatos tévhitek
Sok dohányos tart attól, hogy elhízik, ha leteszi a cigarettát. A nikotin – a dohányzás során a szervezetbe jutó dohányalkaloida – bizonyos értelemben véve valóban felgyorsítja az anyagcserét. Mivel a leszokást követően nem kerül be a szervezetbe az anyagcserét gyorsító nikotin, a felvett táplálék jobban hasznosul, ami két-három kilogrammnyi hízást eredményezhet. Emellett a cigarettázás rítusa – a cigarettásdoboz elővétele, a cigaretta kivétele, meggyújtása, mások megkínálása –meghatározó elem a dohányos számára. Ha ennek hiányát édességek vagy rágcsálnivalók fogyasztásával pótolja, akár öt-tíz kilónyi súlyfelesleg is keletkezhet. A cigaretta letételét követően felszedett súlytöbblet testmozgással és az étrend tudatos módosításával rendezhető. A leszokást követően az anyagcsere körülbelül egy év elteltével tér vissza az élettani szintjére.
Számos dohányos azért nem szánja rá magát a leszokásra, mert úgy véli, a cigaretta segít oldani és felköhögni a váladékot. Egyes dohányosoknál a több évtizednyi cigarettázás következtében váladékfelszaporodással, köhögéssel, köpetürítéssel és nehézlégzéssel járó idült hörgőhurut (krónikus bronchitis) alakul ki. A betegség velejárójaként reggelente a beteg erőltetett köhögés, krákogás során kénytelen kiüríteni az éjszaka felgyülemlett váladékot. A váladék oldására cigarettázás helyett megfelelő váladékoldó gyógyszerek szedése, bőséges folyadékfogyasztás és rehabilitációs gyógytorna gyakorlatok végzése, megfelelő légzéstechnika ajánlott.
A leszokás módja
A dohányzásról való leszokás kezdetben számos nehézséggel jár, de megértő családi és baráti háttér mellett, szakember irányításával, viselkedésterápia (lásd pszichoterápia) és szükség esetén gyógyszeres támogatás alkalmazásával a megvonási tünetek két-három hónap elteltével megszűnnek. Esetenként családterápiára is szükség lehet annak érdekében, hogy a hozzátartozókban tudatosuljon, milyen próbatételen megy keresztül a leszokni vágyó személy.
Fontos hangsúlyozni, hogy a dohányos családtag nem akaratgyenge, hanem függőségben szenved, és segítségre van szüksége. A leszokási próbálkozások sikertelensége nem szégyellnivaló kudarc, hanem a folyamat velejárója. Komoly függőségtől kell megszabadulni, ami nem biztos, hogy első próbálkozásra sikerül (lásd még: Függőségkezelés). A tapasztalatok szerint jóval nagyobb a leszokás sikerének esélye a második, illetve harmadik próbálkozás alkalmával. A dohányzók többsége nem vesz igénybe külső segítséget a leszokáshoz, holott hozzájuk képest a különböző leszokást támogató programok résztvevői körében a siker esélye akár ötszörös lehet.
A segítségnyújtás színterei
A dohányzás idült függőségi betegség, amelynek gyógykezelése tartós, részben a motiváció erősítéséből, részben a viselkedés megváltoztatásából álló viselkedésterápiát jelent a dohányfüggőség csökkentése és a dohányzás abbahagyása céljából. A dohányzásról való leszokás támogatása elsősorban egészségügyi feladat, többsíkú, egymást erősítő, különböző elemekből álló folyamat összessége.
Aki eldöntötte, hogy akár egyedül, akár csoportosan leszokik a cigarettáról, segítséget kaphat.
A leszokástámogatás első lépése az ún. minimálintervenció, amely az alapellátás (háziorvosi rendelés), de azon túlmenően bármely orvos–beteg találkozás során megvalósulhat. A módszer alkalmas a dohányzás tényének azonosítására és az alapszintű tanácsadásra. Már egy-egy rövid beszélgetés is megerősítheti a dohányos ember leszokási motivációját. Ha nem is dönt rögtön arról, hogy abbahagyja a dohányzást, előbb-utóbb megérik a gondolat, és akár egy heveny légúti fertőzés vagy egyszerű meghűlés hatására is tovább erősödhet benne az elhatározás.
Amennyiben a dohányos kellően motivált a leszokásra, a további teendőket a leszokást támogató szakemberrel közösen határozzák meg. A tüdőgondozók bázisán 2013-ban létrehozott akkreditált leszokástámogatási tanácsadást végző centrumok országos hálózata csoportos leszoktató programot működtet.
A függőséggel való megküzdés könnyebb, ha a sorstársak megoszthatják egymással a tapasztalataikat, és pozitív példákat láthatnak maguk körül.
Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:
http://www.leszokastamogatas.hu
Zöldszám: 06-80-44-20-44
Kapcsolódó téma: Minimálintervenció a leszokástámogatásban
A leszokás kedvező élettani hatásai
A leszokást követően változó mértékben és idő elteltével, de egyértelműen csökken az egyes egészségkárosodások kockázata. A dohányzás abbahagyását követően 24 óra múlva már megkezdődik a hörgők regenerációja, 72 óra után érezhetően könnyebbé válik a légzés, fél év elteltével mérséklődik a köhögés és a nehézlégzés. A szívinfarktus kockázata már egy év elteltével feleződik, és öt év elteltével közelíti a nemdohányzók kockázatát. A tüdőrák esetében a feleződés ideje 5 év, és 10-15 év alatt közelíti meg a soha nem dohányzók kockázatát.
Annak, aki évtizedek óta dohányzott, különösen jótékony hatású a leszokás. A káros folyamatok megállíthatók, és igazi felszabadulást élhet meg az, aki ezt megteszi.
Jogszabályi háttér
- Az Európa Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve
- Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- A 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról
