Dohányzásnak nevezzük azt a tevékenységet, amikor a dohánytermékek – például cigaretta, pipa, szivar – füstje szájon át vagy orron keresztül belélegezve a tüdőbe jut. A dohányzás jelentős egészségkárosító hatásokkal bír, növeli számos betegség kialakulásának kockázatát, beleértve a szív- és a tüdőbetegségeket, valamint a daganatokat.
A dohányzás általában a nikotin, az erős függőséget okozó pszichoaktív anyag fogyasztásával jár, mely a dohánytermékek egyik fő összetevője.
A dohányzás az egyik legnagyobb népegészségügyi probléma világszerte. Káros hatásai mindenki számára jól ismertek, azonban az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) felmérése szerint napjainkban még így is mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik rendszeresen Földünkön. A dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza, és becslések szerint a halálesetek közül 1 millióan a passzív dohányzás okozta egészségkárosodás áldozatai.
A dohányzás története
Az emberek már régóta fogyasztják a dohánynövény, vagyis a Nicotiana tabacum levelét. Az első írásos feljegyzések szerint az amerikai őslakosok a dohányt szertartási célokra használták. Amerika felfedezésével a dohány fogyasztása azonban elterjedt Európában is, ahol a 16. és 17. században már élvezeti szerként fogyasztották.
A dohányzás egészségre gyakorolt káros hatásairól sokáig nem volt tudomásunk. Az első tudományos bizonyítékok a 19. század végén jelentek meg, ekkor írták le, hogy kapcsolat lehet a dohányzás és a tüdőrák kialakulása között.
Az 1900-as évek elejétől a dohányzás világszerte elterjedt szokássá vált, így a dohányipar hatalmas üzletté növekedett. Ezzel párhuzamosan a dohányzás egészségügyi hatásaira vonatkozó kutatások tovább folytatódtak, így a káros hatásai egyre nyilvánvalóbbá váltak. Ennek következtében egyre szigorúbbak lettek a dohányzás visszaszorítását szolgáló törvények, sok országban például teljesen betiltották a dohányzást nyilvános helyeken, beleértve a kávézókat, éttermeket, bárokat és a munkahelyeket is.
Cigaretta és egyéb dohánytermékek
A hagyományos dohánytermékek közé tartozik többek között a cigaretta, a szivar, a szivarka vagy a pipa. Alkalmazásuk közös jellemzője a dohánylevelek elégetése során felszabaduló füst belégzése. Ezen kívül léteznek füstmentes dohánytermékek, például a rágódohány, a száraz tubák és a snüssz.
Manapság elterjedtek egyéb alternatív dohánytermékek, mint például az e-cigaretta, a vízipipa vagy a nikotinos tasak. Ezen termékek a klasszikus dohányfüst hiánya miatt azt a jelenleg nem igazolt üzenetet közvetítik, hogy kevésbé károsak. Nikotintartalmuk miatt a rászokás veszélye ugyanakkora, mint a hagyományos dohánytermékek esetén.
Lásd még: Túlzott nikotinbevitel veszélyei és az Elf Bar
Miért káros a dohányzás?
A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik azoknak a vegyületeknek, amelyek a dohányosok szervezetébe jutnak a cigarettázás során. Egy szál cigarettában körülbelül 4000 különböző vegyület található, amelyeknek csak egyike a függőség kialakulásáért felelős nikotin. A dohányfüst számos rákkeltő (karcinogén) anyagot, illetve szén-monoxidot, ammóniát is tartalmaz.
A dohány aktív hatóanyaga – a nikotin – stimuláló szer. Többek között a központi idegrendszer „jutalmazó központjára” fejt ki hatást, hasonlóan más függőséget okozó szerekhez. Gyenge pszichés hatásai között szerepel a stressz csökkentése (izomrelaxáció), a szellemi funkciók fokozása, a reakciók gyorsítása, az álmosság csökkentése.
A nikotin azonban nagyon erős, életveszélyes méreg! Körülbelül 20-60 mg a halálos dózis – néhány csepp tiszta nikotin a bőrről felszívódva már végzetes mérgezést okoz. A jellegzetes mérgezéses tünetek gyorsan megjelennek, majd eszméletvesztés mellett, görcsök kíséretében végül légzésbénulás okozza a halált. Manapság már nagyon ritka a halálos nikotinmérgezés, azonban az alternatív dohánytermékek megjelenésével egyre gyakoribbá vált a szédüléssel, hányingerrel, hányással, szívdobogásérzéssel járó enyhe nikotinmérgezés.
A mérgezés mellett pszichés- és testi függőség is kialakulhat a nikotinnal szemben, ezért is nehéz leszokni a dohányzásról. Emellett a tolerancia is hamar megjelenik, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb mennyiségű nikotin elfogyasztása szükséges ugyanazon hatás eléréséhez.
Lásd még: Nikotinfüggőség
A dohányfüst egyéb alkotóelemeinek hatására jelentősen fokozódik a szív- és érrendszeri megbetegedések (magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, angina pectoris, szívinfarktus, stroke), egyes daganatok (tüdőrák, szájüregi rák, gégerák, nyelőcsőrák és húgyhólyagrák), valamint a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) kockázata is. A dohányzás növeli a csontritkulás és a különböző szemészeti megbetegedések – például a szürkehályog és az időskori makuladegeneráció – kialakulásának kockázatát is. A dohányzók körében sűrűbben alakul ki meddőség nőknél és férfiaknál egyaránt. A várandós anyák dohányzása nemcsak a saját egészségüket, hanem magzatuk életkilátásait is rontja, és hatása egy generációval később is észlelhető (lásd még: Káros szenvedélyek elhagyása családtervezéskor).
A dohányzás nemcsak az aktív dohányosoknak árt, hanem a passzív dohányosoknak is. Passzív dohányzásnak nevezzük, amikor valaki dohányfüstnek van kitéve, anélkül, hogy ő maga dohányozna. Ez ugyanolyan káros hatásokkal járhat, mint az aktív dohányzás, és hozzájárulhat a tüdő- és szívbetegségek kialakulásához.
A dohányzás nemcsak az egészségre, hanem a környezetre is negatív hatással van. A dohány nagyon érzékeny növény, ezért nagy mennyiségű tápanyagot igényel a növekedéshez. A hagyományos dohánytermesztési módszerek így gyakran erősen kimerítik a talajt, ami hosszú távon talajdegradációhoz (a talaj minőségének romlásához) vezethet.
A dohánytermesztés során gyakran használnak rovarirtókat és növényvédő szereket is, amelyek szennyezik a talajt és a környező vízforrásokat is. Az ilyen vegyszerek használata nemcsak az emberi egészségre, hanem a környezetre is káros hatással lehet. A dohánytermesztés nagy mennyiségű vízfelhasználással is jár, ami az olyan szárazság sújtotta területeken, mint például a Közel-Kelet, tovább súlyosbítja a vízhiányt. A dohánytermesztés során üvegházhatású gázok is felszabadulnak, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez és az éghajlatváltozáshoz.
Sohasem késő leszokni!
Az emberek gyakran a dohányzásról való leszokás nehézségei miatt folytatják továbbra is ezt a káros szokást. Ma már azonban hatékony módszerek és eszközök állnak rendelkezésre, amelyek segíthetnek a leszokásban. A nikotinpótló terápia nikotint tartalmazó termékek, például rágógumi vagy tapasz használatát jelenti, melyek megfelelő alkalmazása mellett a szervezet leszoktatható a nikotinról. A viselkedésterápia abban segít, hogy megtanuljuk, hogyan kell kezelni a „kísértéseket” és a stresszes helyzeteket, amelyek előidézhetik a dohányzás iránti vágyat.
Lásd még: Leszokás a dohányzásról
Leszokás során az első és legfontosabb lépés, hogy felismerjük a dohányzás káros hatásait és azokat az egészségügyi kockázatokat, amelyekkel szembe kell néznünk, ha továbbra is folytatjuk a dohányzást.
Lásd még: Minimálintervenció a leszokástámogatásban
A dohányzásról való leszokás folyamata nehéz lehet, de akiknek ez sikerül, az egészségük javulását és az életminőségük növekedését tapasztalják meg. Az egészségügyi előnyök közé tartozik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése, a tüdőfunkció javulása és a daganatos betegségek kialakulásának csökkenése. A leszokás emellett a család, a barátok és a környezet számára is pozitív hatással van, mivel csökken a passzív dohányzás veszélye.
Lásd még: Mi történik a szervezetével, ha leszokik a dohányzásról?
A dohányzásról való leszokás folyamata hosszú küzdelem lehet, de kitartó és elkötelezett hozzáállással és kellő támogatással bárki képessé válhat rá és javíthat az egészségén.
Ha szeretné abbahagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:
Zöldszám: 06-80-44-20-44
