A várandósság időszaka alatt kialakuló változások nem csak az emlőket és a méhet érintik. Valójában az egész test átalakul, hogy megfelelő környezetet, elegendő tápanyagot és oxigént biztosítson a fejlődő magzatnak.
Arról, hogy a terhesség különböző szakaszaiban, a magzatfejlődés során milyen változások mennek végbe, és milyen vizsgálatokra kerül sor, külön cikkekben olvashat:
Alábbiakban azokat a különböző szervrendszeri változásokat foglaljuk össze, amelyekre a megfoganástól a szülés időpontjáig természetesen sor kerül.
Szív- és érrendszeri változások
A terhesség során kialakuló változások kihívást jelentenek a várandós szíve számára: egyrészt olyan hormonális és anyagcsere-változásokra kerül sor, amelyek befolyásolhatják a szívműködést is, másrészt a magzat számára is biztosítani kell a vérkeringést.
A perctérfogat, tehát a szív által percenként továbbított vér mennyisége a 28. hétig nő. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy nő a pulzustérfogat (az egy szívdobbanás alatt kilökött vér mennyisége), másrészt a pulzus is emelkedik (akár 100/perc is lehet nyugalomban a terhesség végén). A megnövekedett perctérfogat a méh és a magzat vérellátását fedezi. Az emésztőrendszer és a vázizmok vérátáramlása csökken.
A várandósság első felében a szisztolés és a diasztolés vérnyomásértékek csökkennek, majd újra elkezdenek emelkedni a terhesség előtti szintig. Az alsó végtagokban a vénás nyomás nő, ennek következményeként visszeresség és ödéma alakulhat ki.
A terhes méh háton fekvő helyzetben összenyomhatja az alsó üres visszeret, ami hirtelen vérnyomáseséssel, ájulással, a magzati szívverés lassulásával járhat. Ezt vena cava inferior szindrómának nevezzük, és oldalra fektetéssel szűnik meg.
Terhesség során a szív megnagyobbodhat, mivel akár 30-50%-kal keményebben dolgozik, mint terhesség előtt. A vérkeringés fokozott terhelése miatt telt nyaki vénák és szívzörejek jelenhetnek meg.
Légzőrendszeri változások
A terhesség hatására nő a mellkas átmérője és körfogata, a légzési térfogat akár 40%-kal is nőhet. Ezzel párhuzamosan nő a légzésszám is. A rekeszizom feljebb kerül.
A felső légutak nyálkahártyája megduzzadhat, ami orrduguláshoz vezethet.
Emésztőrendszeri változások
Az első trimeszterben gyakori lehet a reggeli rosszullét (lásd még: Terhességi reggeli hányinger). Kialakulhat émelygés hányással vagy anélkül.
Általánosságban elmondható, hogy a nyálelválasztás fokozódik, ami akár nyálcsorgáshoz is vezethet. Megváltozik a nyál összetétele is, így nő a fogszuvasodás kialakulásának esélye, illetve a fogíny különböző betegségei is jelentkezhetnek, ezért a várandósgondozás részét képezi a kismama fogorvosi vizsgálata is.
A táplálék lassabb ütemben szívódik fel, mivel a bél- és a gyomormozgások gyakorisága csökken. Kialakulhat gyomorégés, mert a gyomor savtartalma és a hasűri nyomás megnövekszik, illetve a záróizmok lazábbak lesznek.
Nő a székrekedés kialakulásának esélye, mivel a vastagbélben több víz szívódik vissza. Ezért nagyon fontos várandósság alatt a rostdús táplálkozás és a bő folyadékfogyasztás. A székrekedés és a vénák összenyomása miatt aranyér alakulhat ki. Az epe panghat, mivel az epehólyag fala is lazább lesz, így epekövek képződhetnek.
Húgyúti változások
A vese mérete megnő, véráramlása fokozódik, így a vese kiválasztásának mérhető értéke is nő. A vese több nátriumot szív vissza, azonban kevesebb cukrot, aminosavat, B12-vitamint, folsavat, így a terhesek vizeletével több cukor távozik, ami hajlamosít húgyúti fertőzésekre.
Gyakori a vizelési inger, mivel a méh nyomja a hólyagot. A jobb oldalon gyakran megjelenhet vesemedence-tágulat a jobbra dőlő méh leszorító hatása miatt.
Érzékszervi változások
A terhes nők igénye megnő a sósabb és az édesebb ételek iránt. Az első trimeszterben az ízérzés csökkenhet, ezzel párhuzamosan megnőhet az ingerküszöbük a savanyú, sós, csípős ételekkel szemben. Fémes íz jelenhet meg a szájban, ami hányingert okozhat.
Bizonyos szagokkal szemben a várandósok érzékenysége megnő.
A szem szaruhártyájában vizenyő alakulhat ki, mely fénytörési hibákat eredményezhet. Jellemző, hogy kontaktlencsével is homályos lehet a látás, kényelmetlen a lencsék viselése.
A hormontermelő szervek változásai
Az agyalapi mirigy megnő, mivel több növekedési hormont és prolaktint termel. A pajzsmirigy megnő, de a T3-, a T4- és a TSH-szint is változatlan marad, mivel a vérben inaktív állapotban fognak keringeni. A mellékpajzsmirigy hormontermelése is fokozódik.
A mellékvese több aldoszteron és kortizol hormont termel, hogy a magzat fejlődését biztosító irányba terelje az anyagcserét.
Anyagcsere-változások
A terhesség végére általában 12-13 kg súlynövekedéssel számolhatunk, mivel ennyi összesen a magzat, a méh, a méhlepény, a magzatvíz, a megnövekedett emlők és a visszatartott víz tömege. Összességében az alapanyagcsere 20%-kal nő meg. Ez azt az alapvető energiaigényt jelenti, ami a létfontosságú életfunkciók fenntartásához szükséges.
A várandós nő szövetközti tere sok vizet köt meg, illetve a vérplazma térfogata is nő. A szervezet ásványianyag-tartalma (pl. kalcium, vas) csökken, mivel a magzatnak is szüksége van ezekre a nyomelemekre. A vérben megemelkedik a zsírok, például a koleszterin szintje is.
Inzulinrezisztencia alakulhat ki. A jelentkező hormonváltozások diabetogén hatásúak, fokozva ezzel a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) kialakulásának kockázatát.
A fehérjefelhasználás is fokozott, mivel a magzatnak és a méhlepénynek sok fehérjére van szüksége a növekedéshez, az anyai vér fehérjeszintje csökken.
Vázizomrendszeri változások
Ágyéki lordosis (fokozott derékgörbület) alakulhat ki, mivel a terhes méh miatt megváltozik a várandós súlypontja. Ez derékfájást is okozhat. A csontok kalciumtartalma csökken. Az ízületi szalagok lazábbak lesznek, így a sérülések (ficamok) esélye megnő. A vádli izmainak fájdalma, görcse jelentkezhet, ez a kalciumbevitel növelésével csökkenthető.
A bőrt, hajat, körmöket érintő változások
A várandósság a kültakarón jelentkező változásokat is okozhat. A szeméremajkak, az emlőbimbók és a végbél bőre, valamint a sebhelyek pigmentáltabbak, sötétebb színűek lesznek. Az anyajegyek, a szeplők is sötétebbé válhatnak.
További változások:
- Az arcon barnás foltok (chloasma) jelenhetnek meg.
- A tenyér pirosabb lesz.
- Az arc, szemhéj, alsó végtag ödémás lehet.
- A bőrön érgomolyagok jelenhetnek meg.
- A hason, melleken, combokon, fenéken lilás striák jelennek meg.
- A hason vöröses-fehéres csíkszerű hegek jelentkezhetnek.
- A körmök gyorsabban nőnek.
- A szőrnövekedés beindul, fokozódik, olyan helyeken is megjelenhet szőr, ahol korábban nem nőtt. Gyakran megfigyelhető, hogy a haj dúsabb, erősebb lesz. Terhesség után ugyanakkor hajhullás, a haj elvékonyodása jellemző.
Bőrviszketés is jelentkezhet, akár egészséges várandósokon is. A tartós viszketés azonban belgyógyászati betegség tünete is lehet, ezért az eredendő okát mindig tisztázni kell.
Vérképző rendszeri változások
A keringő vér térfogata megnő. Nő a vérplazma térfogata, és a csontvelő több vörösvértestet termel. A megnövekedett vérmennyiség a magzat és a méh igényeit elégíti ki. A keletkezett hőt is elszállítja a bőrhöz. Továbbá felkészíti a szervezetet a szülés során fellépő félliteres vérveszteségre. A fehérvérsejtek száma emelkedik. A hemoglobin- és a hematokritértékek csökkennek (lásd még: Teljes vérkép).
A véralvadási faktorok szintje emelkedik, ami egyrészt vérrögképződésre hajlamosíthat, erre viszont élettanilag azért van szükség, hogy szülés után jól működjön a szervezet saját vérzéscsillapító funkciója.
